Marie Luise Kaschnitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marie Luise Kaschnitz
Marie Luise Kaschnitz (1967)
Marie Luise Kaschnitz (1967)
Élete
Született1901. január 31.
Karlsruhe, Németország
Elhunyt1974. október 10. (73 évesen)
Róma, Olaszország
SírhelyBollschweil
Nemzetiségnémet
HázastársaGuido Kaschnitz von Weinberg (1925–1958)
GyermekeiIris Schnebel-Kaschnitz
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)
Első műveLiebe beginnt
Kitüntetései
  • Büchner-díj (1955)
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Frankfurt am Main város Goethe-plakettje (1966)
  • Georg Mackensen Literary Prize (1964)
  • Immermann-Preis (1957)
  • a frankfurti Goethe Egyetem díszdoktora
  • Roswitha Prize (1973)
  • Goethe-Plakette des Landes Hessen (1971)
Marie Luise Kaschnitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marie Luise Kaschnitz témájú médiaállományokat.

Marie Luise Kaschnitz (eredeti nevén Marie Luise Freifrau von Kaschnitz-Weinberg, leánykori nevén Marie Luise Holzing-Berstett) (Karlsruhe, 1901. január 31. – Róma, Olaszország, 1974. október 10.) német írónő.

Élete[szerkesztés]

Berlinben és Potsdamban nőtt fel. Apja vezérőrnagy volt. Weimarban érettségizett, majd könyvkereskedőnek tanult 1922 és 1924 között. Ezután egy müncheni kiadónál és egy római antikváriumban dolgozott.

1925-ben ment feleségül Guido Kaschnitz von Weinberg archeológushoz, akivel sokat utazott Franciaországba, Olaszországba és Görögországba, és váltakozó jelleggel hol Rómában, hol pedig Königsbergben, Margburgban és Frankfurt am Mainban éltek. 1941-től haláláig túlnyomórészt Frankfurtban élt, ahol a férje az egyetemen régészeti tanszéket vezetését vette át. 1958-ban férje halála után időszakosan freiburgi családi birtokukra költözött vissza.

Munkássága[szerkesztés]

Első regénye, a Liebe beginnt (1933), amit a Cassirer Kiadó pályázatára írt. Ezt követően elbeszélései, esszéi és versei jelentek meg, többek között a Totentanz und Gedichte zur Zeit (1947), amelyet háborús tapasztalatok hatása alatt írt. A Zukunftsmusik (1950) és az Ewige Stadt (1952) ciklus azonban már egy olyan tendenciát mutat, ahol a dialógus egyre inkább a lírai én és a jelen között zajlik. Késői műveiben esszéisztikus és önéletrajzi írások kapnak központi szerepet. Engelsbrücke (1955) című római írásai után megjelent többek között a Das Haus der Kindheit (1956) és a Steht noch dahin. Neue Prosa (1970), amelyben az én a valóság és a saját identitás kérdését vizsgálja.

Az 1950-es évektől kezdve a hangjáték felé fordult. 1955-ben Büchner-díjjal tüntették ki. 1960-ban a frankfurti egyetem vendégprofesszora poétika tantárggyal. Tagja volt többek között a német P.E.N.-centrumnak, a német nyelvi és költészeti akadémiának és a bajor szépművészeti akadémiának.

Bollschweilban helyezték örök nyugalomra. A falunak Beschreibung eines Dorfes (1966) című művével ő maga állított irodalmi emlékművet. Frankfurtban egy emléktáblát helyeztek el a Wiesenau 8 szám alatti lakóházon, amelyben sokáig élt. Hagyatéka a német irodalmi archívumban található Marbach am Neckarban.

Művei (nem teljes felsorolás)[szerkesztés]

  • Liebe beginnt. regény, Berlin, 1933
  • Elissa. regény, Berlin, 1936
  • Griechische Mythen. próza, Hamburg, 1943
  • Menschen und Dinge 1945. Zwölf Essays. Heidelberg, 1946
  • Gedichte. Hamburg, 1947
  • Totentanz und Gedichte zur Zeit. Hamburg, 1948
  • Adam und Eva (1949)
  • Zukunftsmusik. versek, Hamburg, 1950
  • Hiroshima (1951)
  • Das dicke Kind und andere Erzählungen. Krefeld, 1952
  • Ewige Stadt. Rom-Gedichte. Krefeld, 1952
  • Engelsbrücke. Römische Betrachtungen. Hamburg, 1955
  • Das Haus der Kindheit. Autobiographie, Hamburg, 1956
  • Lange Schatten. elbeszélések, Hamburg, 1960
  • Dein Schweigen – meine Stimme. Gedichte 1958–1961. Hamburg, 1962
  • Hörspiele. Hamburg, 1962
  • Einer von zweien (1962)
  • Wohin denn ich. Aufzeichnungen. Hamburg, 1963
  • Überallnie. Ausgewählte Gedichte 1928–1965. Hamburg, 1965
  • Ein Wort weiter (1965)
  • Ferngespräche. Erzählungen, Frankfurt am Main, 1966
  • Beschreibung eines Dorfes. Frankfurt am Main, 1966
  • Popp und Mingel (1967)
  • Ein Gedicht (1967)
  • Tage, Tage, Jahre. Aufzeichnungen. Frankfurt am Main, 1968
  • Die fremde Stimme. hangjáték, München, 1969
  • Steht noch dahin. Neue Prosa. Frankfurt am Main, 1970
  • “Kein Zauberspruch. Gedichte”. Frankfurt am Main, 1972
  • Orte. Aufzeichnungen. Frankfurt am Main, 1973
  • Der alte Garten. Ein Märchen. Düsseldorf, 1977 (posztumusz megjelenés)

Magyar fordításban[szerkesztés]

  • Az X-edik nap – novella – Kászonyi Ágota fordításában
  • A kövér kislány – novella – Szőllősy Klára fordításában
  • Hosszú árnyak – novella – Győri Hanna fordításában
  • Telefonok – novella – Kászonyi Ágota fordításában
  • Decemberi éjszaka – vers – Kalász Márton fordításában
  • Oly korban – vers – Hajnal Gábor fordításában
  • A kék függöny – vers – Keresztury Dezső fordításában
  • Genazzano – vers – Hajnal Gábor fordításában
  • A folyó csupa veszély lett – vers – Pákozdy Ferenc fordításában
  • Hirosima – vers – Pákozdy Ferenc fordításában
  • Ádám és Éva. Válogatott elbeszélések; vál., szerk., utószó Fülöp József; KRE–L'Harmattan, Bp., 2020 (Károli könyvek. Műfordítás, forrás)

Elismerései[szerkesztés]

Marie Luise Kaschnitz sírja

Irodalom[szerkesztés]

Biográfiák és bevezetések[szerkesztés]

  • Dagmar von Gersdorff: Marie Luise Kaschnitz. Eine Biographie. Insel, Frankfurt am Main 1992, ISBN 3-458-16342-5 (Taschenbuchausgabe: Insel, Frankfurt am Main, 1997, ISBN 3-458-33587-0)
  • Elsbet Linpinsel: Marie Luise Kaschnitz. Leben und Werk. (= Dichter und Denker unserer Zeit; Folge 37). Claassen, Hamburg u. a., 1971
  • Elsbeth Pulver: Marie Luise Kaschnitz (= Autorenbücher; Bd. 40). C. H. Beck / Edition Text und Kritik, München, 1984, ISBN 3-406-30145-2
  • Johanna Christiane Reichardt: Zeitgenossin. Marie Luise Kaschnitz. Eine Monographie. Lang, Frankfurt am Main, 1984, ISBN 3-8204-5247-8 (zugleich Dissertation, Universität Frankfurt am Main 1984)
  • Uwe Schweikert: Marie Luise Kaschnitz. (= Suhrkamp-Taschenbuch; Materialien; Bd. 2047). Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1984, ISBN 3-518-38547-X
  • Interpretationen zu Marie Luise Kaschnitz. Erzählungen. (= Interpretationen zum Deutschunterricht). Oldenbourg, München, 1969

Tanulmányok[szerkesztés]

  • Jan Badewien, Hansgeorg Schmidt-Bergmann (Hrsg.): Marie Luise Kaschnitz. Eine sensible Zeitgenossin. (= Herrenalber Forum; Bd. 30). Evangelischer Presseverband für Baden, Karlsruhe 2002, ISBN 3-87210-130-7 (Sammlung von Beiträgen zu einer Tagung in Bad Herrenalb, 2001)
  • Anita Baus: Standortbestimmung als Prozess. Eine Untersuchung zur Prosa von Marie Luise Kaschnitz. Bouvier, Bonn, 1974, ISBN 3-416-00885-5 (zugleich Dissertation, Universität Saarbrücken 1971)
  • Petra Huber-Sauter: Das Ich in der autobiographischen Prosa von Marie Luise Kaschnitz. Dissertation, Universität Stuttgart, 2004 (Volltext)
  • Johannes Østbø: Wirklichkeit als Herausforderung des Wortes. Engagement, poetologische Reflexion und dichterische Kommunikation bei Marie Luise Kaschnitz. (= Osloer Beiträge zur Germanistik; Bd. 17). Lang, Frankfurt am Main u. a., 1996, ISBN 3-631-48215-9
  • Heide Rohse: Trauern – Erinnern – Erzählen. Marie Luise Kaschnitz' Geschichte „Adam und Eva“ und die biblische Geschichte Erzählung von Paradies und Vertreibung. In: Freiburger literaturpsychologische Gespräche. Jahrbuch für Psychoanalyse und Literatur. Bd. 22: Trauer. Hrsg. von Wolfram Mauser und Joachim Pfeiffer. Königshausen & Neumann, Würzburg, 2003, S. 227-239, ISBN 3-8260-2529-6
  • Nikola Roßbach: „Jedes Kind ein Christkind, jedes Kind ein Mörder“. Kind- und Kindheitsmotivik im Werk von Marie-Luise Kaschnitz. Francke, Tübingen u. a., 1999, ISBN 3-7720-2744-X (zugleich Dissertation, RWTH Aachen 1997)
  • Adelheid Strack-Richter: Öffentliches und privates Engagement. Die Lyrik von Marie Luise Kaschnitz. Lang, Frankfurt am Main u. a., 1979, ISBN 3-8204-6545-6 (zugleich Dissertation, University of Waterloo, Ontario)
  • Ulrike Suhr: Poesie als Sprache des Glaubens. Eine theologische Untersuchung des literarischen Werkes von Marie Luise Kaschnitz. (= Praktische Theologie heute; Bd. 8). Kolhhammer, Stuttgart u. a. 1992, ISBN 3-17-012008-5 (zugleich Dissertation, Universität Hamburg, 1990)
  • Helga Vetter: Ichsuche. Die Tagebuchprosa von Marie Luise Kaschnitz. M und P Verlag, Stuttgart, 1994, ISBN 3-476-45053-8 (zugleich Dissertation, Universität Hannover 1994)
  • Monika Wolting: Der Garten als Topos im Werk von Marie Luise Kaschnitz, Undine Gruenter und Sarah Kirsch. Wroclaw, 2009. ISBN 978-83-229-2985-8

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Marie Luise Kaschnitz című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Marie Luise Kaschnitz
A Wikimédia Commons tartalmaz Marie Luise Kaschnitz témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marie_Luise_Kaschnitz&oldid=26209260”