Marie Angélique de Scoraille de Roussille

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marie Angélique de Scoraille de Roussille de Fontanges
Marie Angélique de Fontanges.jpg
Marie-Angélique de Scoraille, Fontanges hercegnő
Születéskori neve Marie Angélique de Scoraille
Született 1661.
Cropières, Auvergne  Francia Királyság
Elhunyt 1681. június 28. (20 évesen)
Párizs, Port-Royal  Francia Királyság
Nemzetisége francia
Gyermekei ?
Szülei Aimée Eléonore de Plas
Jean-Rigal de Scoraille
Foglalkozása udvarhölgy, királyi szerető

Marie Angélique de Scoraille de Roussille, Fontanges hercegnő (Cropières, 1661. – Párizs, Port-Royal apátság, 1681. június 28.); francia nemes kisasszony, udvarhölgy, XIV. Lajos francia király szeretője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dél-franciaországi Cropières-i kastélyban született (Cantal megye, Auvergne régió), 1661-ben. Édesapja Jean-Rigal de Scoraille, Auvergne királyi helytartója, édesanyja Aimée Eléonore de Plas volt. A 16 éves leány feltűnő szépségétől megszédülve, az apa egyik unokafivére azt javasolta, vigyék az ifjú kisasszonyt Párizsba, és mutassák be a versailles-i királyi udvarnál. A szülők belenyugodtak, hiszen még négy leányukat és három fiukat kellett nevelniük.

A leányt hamarosan (1678-ban) bemutatták a királyi udvarban. Erzsébet Sarolta pfalzi hercegnő (francia nevén Charlotte-Élisabeth de Bavière) kíséretébe került udvarhölgyként (fille d’honneur). A pfalzi hercegnő, akit Madame la Palatine-nak is neveztek, (I.) Fülöp Orléans-i hercegnek (Philippe de France), XIV. Lajos francia király öccsének, a Monsieur-nek második felesége, a király sógornője volt. (Az első feleség Angliai Henrietta 1670-ben meghalt, Orléans hercege 1672-ben újra megnősült).

Az ifjú Angélique de Scoraille hamarosan magára vonta XIV. Lajos figyelmét. Igen gyorsan, már 1678-ban a király szeretője lett. Marie-Angélique sugárzó szépségű leány volt, a király „szépséges teremtménynek” nevezte.

Viszonyuk 1679 tavaszáig titokban maradt. Ekkor a király nyíltan elismerte hivatalos királyi kegyencnőnek (maîtresse royale). Az 1679. év vége felé korai szülésben egy halott fiúgyermeket hozott a világra. A gyermekágyból csak igen nehezen épült fel.

1680-ban a király Angélique de Scorailles kisasszonyt hercegi rangra emelte, ettől kezdve hivatalos címe Fontanges hercegnő (duchesse de Fontanges). E tény egyben bukásának kezdetét is jelzi. A bukás gyors volt, és nagy port vert föl. A gyermekágyból lábadozott, amikor Lajos elbocsátotta. Magára hagyatva, Fontanges hercegnő visszavonult a párizsi Port-Royal apátságba, ahol 1681június 28-án, alig húszévesen elhunyt.

Hirtelen halála azonnal elindította azt a híresztelést, hogy nem természetes módon halt meg, hanem megmérgezték, a francia királyi udvart abban az időben megrázó mérgezési botrány áldozatává vált. Madame de Montespan márkinét, a király másik szeretőjét beidézték, és meggyanúsították Angélique de Fontanges hercegnő megmérgezésével. A vádemeléstől csak a király beavatkozása mentette meg, aki leállította az ellene folyó nyomozást, de a kegyencnőnek vissza kellett vonulnia az udvartól. Modern kori törvényszéki bonctani vizsgálatokkal azonban kimutatták, hogy természetes okból halt meg, halálát mellhártyagyulladás miatt kialakult tüdővizenyő okozta.

Nevét viseli egy frizura (Fontanges), melyet állandóan viselt, és ő hozott divatba.

Fontanges hercegnő portréja
Fontanges hercegnő portréja

Életéről szóló játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Étienne-Léon de Lamothe-Langon (1786-1864): La Duchesse de Fontanges, L. Janet kiadó, Párizs, 1834. In-8°.
  • Emmanuel Théaulon (1787-1841): Mademoiselle de Fontanges, ou Si le Roi le savait!, vígopera 2 felvonásban; libretto Théaulon és Prosper Léotard, zene M. A. Pilati, E. Michaud kiadó, Párizs, 1839. In-8 ̊, 36 pp. A mű szövegét először a Théâtre de la Renaissance-ban mutatták be, 1839. március 11-én.
  • Jane de la Vaudère: Mademoiselle de Fontanges, dráma 4 felvonásban, versben, A. Méricant kiadó, Párizs, 1909. In-18, 176 pp.
  • Jean Gallotti (1881-1972): Mademoiselle de Fontanges, Fasquelle kiadó, Párizs, 1939. 218 pp., 19 cm.
  • Isabelle Mattalon: Angélique de Fontanges, Générique kiadó, az «Intimité de l'histoire» gyűjteményből, Párizs, 1983. 173 pp. ISBN 2-86647-023-0
  • Henri Pigaillem: La Duchesse de Fontanges, Pygmalion, Párizs, 2005. szeptember, 244 pp., 16 x 24 cm. ISBN 2-7564-0004-1
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marie Angélique de Scoraille de Roussille témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]