Marianne Brandt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Marianne Brandt (Chemnitz, 1893. – Kirchberg, 1983. június 18.) fémtervező.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leánykori nevén Marianne Liebe, 1893-ban született Chemnitzben. 1911-1917 között a weimari Grossherzoglich-Sächsische Hochschule für Bildende Kunston tanult.

  • 1924 januárjától 1926 júliusáig volt a Bauhaus növendéke: Josef Albers és Moholy-Nagy László alapozó kurzusát látogatta. Tanult Paul Klee-nél és Kandinszkij-nál. Tanulmányokat folytatott a fémfeldolgozó műhelyben, majd tanulmányi szerződést kötött mint ezüstműves tanonc.
  • 1927 áprilisától a Bauhaus fémfeldolgozó műhelyének munkatársa, 1928 áprilisától 1929 szeptemberéig vezetőhelyettese.
  • 1929-ben Walter Gropius berlini építészeti irodájában dolgozott, bútorokat és berendezési tárgyakat készített, főként a karlsruhe-dammerstocki telep számára.
  • 1930-1933 között a gothai Ruppelwerk fémgyárban dolgozott.
  • 1933-ban munkanélküli lett, visszatért Chemnitzbe. Festészettel és szövéssel foglalkozott.
  • 1983-bon halt meg a szászországi Kirchbergben. egyértelműsítés > Josef Albers;

Jelentősége a Bauhaus programban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marianne Brandt a Bauhaus fémfeldolgozó műhelyének egyik legtehetségesebb munkatársa volt. Kiemelkedő korai darabok fűződnek a nevéhez, például kannák és ezüstkészletetek.

Forrás és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magdalena Droste: Bauhus 1919-1933.(Bauhaus Archiv) Taschen/Vince K.2003. ISBN 3-8228-2584-0
  • Magdalena Droste: Bauhaus 1919-1933. Reform und Avantgarde. Taschen, Köln 2006. ISBN 3-8228-2222-1
  • Wend Fischer: Bau-Raum-Gerät (Der Kunst des 20. Jahrhunderts) R. Piper & Co. Verlag, München 1957.
  • M Wingler: Das Bauhaus 1962. Berlin
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.