Maria Grzegorzewska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Emlékműve Poznańban

Maria Grzegorzewska (Wołucza, 1888. április 18.Varsó, 1967.) a lengyel gyógypedagógia nemzetközi hírű, kimagasló művelője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanítói oklevelet szerzett (1909-ben), tanulmányait előbb Krakkóban, a tudományegyetem természettudományi karán, majd az I. világháború idején Brüsszelben és Párizsban folytatta, főként pedagógiát, pszichológiát és esztétikát hallgatott. A párizsi Sorbonne-on doktorált esztétikai nevelés témakörben. Külföldi egyetemi évei alatt ismerte meg az akkor feltörekvő gyermektanulmányozási mozgalmat, hazatérése után (1919) ennek szentelte munkáját.

Előbb a közoktatási és népművelési ügyekkel foglalkozó minisztériumban dolgozott mint a speciális (gyógypedagógiai) iskolák referense. 1922-ben megbízást kapott a „Varsói Speciálpedagógiai Intézet” megszervezésére és vezetésére. Ezt a hamarosan nemzetközi hírű intézetet 45 éven át vezette. Az intézet feladata a speciálpedagógiai gyógypedagógus szakemberek képzése volt. Az intézetben működő „pszichopedagógiai” (gyógypedagógiai) laboratóriumban Maria Grzegorzewska irányításával széles körű diagnosztizáló, terápiás és speciálpedagógiai kutatómunka folyt.

Maria Grzegorzewska 1958-ban szervezte meg a varsói egyetemen az első speciálpedagógiai tanszéket, amely a lengyel szakemberképzésnek ma is nemzetközi hírű központja. A lengyel speciálpedagógia (egy időben francia hatásra „pszichopedagógia”) elméleti kérdéseiről fő műveiben és a Szkola Specjalna c. folyóiratban fejtette ki nézeteit. A folyóiratnak 1924-től haláláig főszerkesztője volt.

Maria Grzegorzewska munkásságát hazája nagyra értékelte, számos kitüntetést kapott, napjainkban is elismert, idézett szakember. Iskolákat, kulturális intézményeket neveztek el róla, emlékműveket állítottak tiszteletére szülőhelyén, Poznańban. Varsóban a gyógypedagógiai akadémia az ő nevét viseli: Akademia Pedagogiki Specjalnej im. Marii Grzegorzewskiej.[1]

Munkái (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Psychologia niewidomych. Warszawa, 1930.;
  • Pedagogika specjalna. Warszava, 1959.;
  • Pisma wybrane. Warszawa, 1964.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bachmann, W. (Hrsg.): Biografie polskich pedagogów specjalnych. Giessen, 1979. 58.
  • Zych A. A., Higiena psychiczna w Polsce. Słownik biograficzny. (e-könyv), Wrocław: Wyd. Nauk. DSW, 2013, 85-88. ISBN 978-83-62302-57-4