Mar Behnám kolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mar Behnám kolostor
دير مار بهنام
مورم.jpg
A kolostor főkapuja

Település Bakhdida ( بغديدا )
Ország  Irak, Ninive kormányzóság
Vallás szír katolikus
Névadó Szent Behnám
Mai rendeltetése kolostor
Elhelyezkedése
Mar Behnám kolostor  دير مار بهنام (Irak)
Mar Behnám kolostor  دير مار بهنام
Mar Behnám kolostor
دير مار بهنام
Pozíció Irak térképén
é. sz. 36° 08′ 16″, k. h. 43° 24′ 23″Koordináták: é. sz. 36° 08′ 16″, k. h. 43° 24′ 23″
Ez az Északi-Irakban található kolostorról szól. A törökországi (mardini) Mar Behnám kolostort lásd itt.

Mar Behnám kolostor (arabul: دير مار بهنام), teljes nevén Szent Behnám és húga, Sára mártírokról elnevezett kolostor (arabul: دير الشهيدين مار بهنام وأخته مارت سارة, szír nyelven ܕܝܪܐ ܪܡܪܝ ܒܗܢܡ ܘܡܪܬ ܣܪܐ); szír katolikus monostor Észak-Irakban, Ninive kormányzóságban, Khidr falucskában, Bakhdida város közelében, Moszultól kb. 32 km-re délnyugatra, a Ninivei-fennsíkon, a nimrudi (kalhui) romvárostól 8 km-re[1]. Arabul még nevezik Deir Al-Dzsubb-nak (Ciszterna-kolostornak) is[2].

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eastern Syriac Cross.svg

Először egy mauzóleum épült itt az i.sz. 4. században, amikor a terület a Szászánida Birodalomhoz tartozott. Behnám asszír herceget és húgát, Sárát temették itt el, akiket apjuk, egy Szennaherib (Szanherib) nevű asszír hivatalnok, valószínűleg helytartó (a később keletkezett legenda szerint király) ölt meg, mivel gyermekei áttértek a keresztény hitre. Később megbánta tettét, és mauzóleumot épített meggyilkolt gyermekeinek. Szent Behnám kultuszának megszületése nyomán épült itt az első kolostor, még az i.sz. 4–5 században[3].

Kezdetben a kolostor a Antiochiai Egyházhoz tartozott. A 6. századtól, amikor a vidék áttért monofizitizmusra, a zarándokhelyet és a kolostort a Szír Ortodox Egyház vette át. Ez a kolostor lett középkori szír ortodox pátriárkák lakóhelye, közülük számosan a templomban temetkeztek. A kolostort keresztény és muzulmán zarándokok egyaránt látogatták. A 13. századból ótörök nyelvű (arab írásjelekkel írt) feliratok maradtak fenn, amelyeket mongol zarándokok hagytak hátra.[4].

A 18. században a szerzetesek felvették a kapcsolatot a római katolikus egyházzal. A kolostor tekintélyének növekedése révén a közeli Bakhdida város lakossága is fokozatosan áttért szír katolikus hitre[4].

A névadó Szent Behnám[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Behnám herceg a 4. században élt. A személyéhez kötődő legenda szerint apja egy költött asszír király, II. Szennahérib (II. Szín-ahhé-eriba) lett volna[2]. Apjának valódi személye nem ismert. Behnám valószínűleg a Szászánida Birodalom egyik helytartójának fia lehetett. Húgát, Sárát (Szarah) egy, a Makhlúb hegyen élő szentéletű szerzetes, Mar Matta kigyógyította a leprából, a két testvér ekkor áttért a kereszténységre. Apjuk ezért meggyilkoltatta őket. Később azonban őt magát is Mar Matta gyógyította ki halálos betegségéből, ekkor ő is megtért, és bűnbocsánat fejében mauzóleumot építtetett megölt gyermekei emlékére, amelynek hamarosan csodatévő híre kerekedett, és zarándokhellyé vált. Zarándokház és szerzetesi kolostor épült mellette. Szent Behnám mártír személyéhez legendát költöttek, amely szerint az asszír király fia lett volna. A 13. századi arab utazók írásaikban megemlékeztek a kolostorról[1].

Az épületegyüttes[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Badr ad-Dín Lulu emír (illusztráció Abu al-Faradzs al-Iszfaháni Kitāb al-Aghānī c. kéziratából (Feyzullah Könyvtár, Isztambul)

A kolostortemplom eredeti építési idejét, formáját nem ismerjük. Az első templom valószínűleg a 4-5. században épülhetett, de ennek pontos helye bizonytalan. Jelenleg ásatások folynak a legrégibb épületrészek feltárása és felmérése céljából. Egy régi felirat szerint az épületcsoporton már 1164-ben felújítási munkák folytak. Az épületegyüttes jelenlegi, erődszerű formáját a 12–13. században nyerte el. Faragott kődíszeinek java a 13. század közepén, Badr ad-Dín Lulu (arabul: بدر الدين لولو) zengida emír uralkodása idején (1211–1259) készült.

A boltíves főbejáraton át a látogató a kolostorudvarra jut. Árkádos galéria szolgál a templom előteréül, faragott kőkeretes kapuk vezetnek a templom belsejébe. A templomépület kéthajós, a déli a főhajó, ehhez csatlakozik a fallal leválasztott, kupolával fedett szentély-előtér és maga a szentély. A félkörös oldalkápolnákba díszfaragványos márványkeretes kapuk vezetnek. Az egyik kapu keretén arámi nyelven a Miatyánk bevésett szövege olvasható. A díszítések ún. atabek (atabeg) stílust, az iszlám és az örmény keresztény művészet formavilágát ötvözik. A szentély bejárata melletti oszlopon Mar Behnám lovasszobra, vele szemben húgának, Sárának szobra áll, valószínűleg a 16. századból[1].

A templomtól délkeleti irányban kápolna található, innen föld alatti folyosó vezet Mar Behnám és húga mauzóleumába, amelyet nyolcszögletű kupola borít. A mauzóleum helyzetéből több régész arra következtet, hogy az eredeti, 4-5. századi templom maradványai valószínűleg a síremlék melletti mesterséges domb („tell”) belsejében találhatók[1].

A monostort a szíriai katolikus egyház és az iraki Műemlékfelügyelőség (Directorate of Antiquities) 1986-ban renováltatta. Az intézményt minden évben muzulmán és keresztény zarándokok ezrei keresik fel. Szent Behnám emléknapján, december 10-én külön ünnepélyes megemlékező istentiszteleteket tartanak[3].

A 2014-es iszlamista felkelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014 júniusában az iszlám dzsihádisták észak-iraki hadjárata során a Mar Behnám kolostoregyüttes – Moszul városának elfoglalásával egy időben – az ISIL fegyvereseinek kezére került. Az egyházi személyzet és a keresztény lakosság egy része elmenekült, a többiek sora ismeretlen.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Czellár K.: Irak, Panoráma, 267–269.old.
  2. ^ a b http://www.atlastours.net/iraq/mosul_churches.html
  3. ^ a b بهنام وسارة, الصرح والتاريخ, Bakhdida.net (arabul)
  4. ^ a b دير مار بهنام الشهيد في مدينة الموصل بالعراق, CopticCatholic.net (arabul)
  5. Girgio Bernadelli: The new plight of Christians in Mosul. Vatican Insider. La Stampa, 2014. június 11. (Hozzáférés: 2014. június 25.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Czellár Katalin: Irak, Panoráma Útikönyvek, Budapest, 1980. (ISBN 9632431014), ISSN 0324-7589
  • The Middle East. Lebanon – Syria – Jordan – Iraq – Iran, Hachette World Guides, Paris, 1966. 718–719.old. (angolul)
  • Mudīrīyat al-Iʻlām al-ʻĀmmah: Mar Behnam, Iraq, Ministry of Information, Directorate General of Information, 1970. (angolul)