Manx nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Manxi nyelv szócikkből átirányítva)
Manx nyelv
Yn Ghaelg, Yn Ghailck
Beszélik Man sziget
Beszélők száma Utolsó anyanyelvi beszélője 1974-ben halt meg, de később helyiek egy csoportja felkarolta a manx nyelv ügyét, és 2001-ben már 1689-en (az összlakosság 2,2%-a) beszélték második nyelvként fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   Kelta nyelvek
    szigeti kelta
     Q-kelta
      Manx nyelv
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos  Man sziget
Nyelvkódok
ISO 639-1 gv
ISO 639-2 glv

A manx nyelv vagy manx gael (saját nyelven Yn Ghaelg, Yn Ghailck) a Skócia és Észak-Írország közti kis szigeten, Man szigetén beszélt gael nyelv. A modern ír és skót gael nyelvekhez áll közel. Az indoeurópai nyelvcsaládon belül a kelta nyelvek csoportjába tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyelv a 10. és 17. század között vált ki a középírből és fejlődött saját útján, ám a 19. századra használatát kiszorította az angol. 1848-ban Joseph George Cumming angol régész azt írta: "Csupán néhány személyt találhatni (és ne a fiatalok között keressük őket), akik nem angolul beszélnek." Henry Jenner cornwalli keltológus becslése szerint 1874-ben Man sziget lakosságának 30%-a beszélte a nyelvet (41 084-ből 12 340). 1901-ben a hivatalos adatok szerint a lakosság 9,1%-a beszélte valamilyen szinten a manxot, ez az érték 1921-re 1,1%-ra csökkent. A lehetséges okok között első helyen említendő: a Man szigeti szülők úgy gondolták, hogy gyermekeik boldogulásának kulcsa az angol nyelv ismerete, így manxra egyre kevesebben taníttatták gyerekeiket. A 20. század közepére már csak néhány öreg anyanyelvi beszélő maradt, köztük az utolsó, Ned Maddrell 1974. december 27-én halt meg.

A manx nyelv védelmében 1899-ben alakult meg az Yn Cheshaght Ghailckagh társaság, de igazán hatékony munkára, látványos eredményekkel csak a 20. század végén került sor, s ehhez sok segítség érkezett külföldről is. Az ekkor bevezetett rehabilitációs programnak köszönhetően sokan második nyelvként tanulják ma is a manxet. Az angol–manx kétnyelvűek száma is nő, köszönhetően annak, hogy egyre több gyereknek a helyi nyelvet is beszélő szülei vannak, így az otthon falai között beszélt nyelv ismét a manx lett. A Man szigeti önkormányzat kezdeményezésére 2003-ban megkezdődött a tanítás a Bunscoill Ghaelgagh-ban, és második nyelvként oktatják több általános és középiskolában. Az Isle of Man College-ban és a Centre for Manx Studiesban is egyre több lehetőség nyílik a manx nyelv tanulására, a szigeten kívül pedig az Edinburgh-i Egyetemen folyik oktatás a Man sziget kultúrájáról, történelméről és nyelvéről. Ma már léteznek manx nyelvű drámakörök, s 1984-ben elkészült az első manx nyelvű film is: a 22 perces, 18. századi manx népzenével aláfestett Ny Kiree fo Niaghtey / Bárány a hó alatt című alkotás, amelyet a Cardiffban rendezett V. Kelta Filmes és Televíziós Fesztiválon mutattak be.

A 2001. évi népszámlálás alapján a 76 315 főnyi lakosság 2,2%-a, azaz 1689 Man szigeti beszéli a manx nyelvet. A hagyományos manx nevek kezdenek újra népszerűvé válni a szigeten, női nevekben különösen a Moirrey, Voirrey (a Mary/Mária manx megfelelői), Breeshey, Breesha (Bridget/Brigitta), Aalish/Ealish (Alice/Alíz), a férfi nevek között az Illiam (William/Vilmos), Orry (régi Man szigeti király), Juan (Jack/Jakab), Ean (John/János), Pherick (Patrick/Patrik). Nem ritkák az olyan, a régmúltig visszavezethető kelta-germán nevek sem, mint a Fenalla (Fionnuala néven a kelta mitológia hősnője) és a Freya (az óészaki mitológia istennője).

Helyesírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A manx helyesírás nem a klasszikus kiejtéskövető gael szabályokat tükrözi, hanem walesi és angol hatásról árulkodik. Ennek megfelelően használja például az angolban megszokott y és w betűket, illetve az oo és ee betűkapcsolatokat. Példával érzékeltetve: a sziget manx nevének kiejtés utáni írásmódja az ír helyesírás szerint Oileán Mhanainn, skót helyesírás szerint pedig Eilean Mhanainn volna, míg ugyanazon hangsor manx írásmódja: Ellan Vannin.

Az alábbi példában egy mondat mai és hagyományos manx írásmódját látjuk, illetve összevetésül az ír és skót megfelelőjét is:

  • Mai manx: Ta’n Gaelg feer ghoan çheumooie jeh Ellan Vannin, agh fod pobble ennagh screeu ee ayns çheeryn elley.
  • Hagyományos gael írású manx: Tà’n Ghaelg fìor-ghónn teabh a-muigh de Eilean Mhannain, ach faod pobal eanach scrìobh ì ans tìoran eile.
  • Ír: Tá an Ghaeilge an-ghann (fíor-ghann) taobh amuigh de Oileán Mhannanáin, ach féadann daoine [pobal] éigin(each) í a scríobh i dtíortha eile.
  • Skót gael: Tha a’ Ghàidhlig glé ghann (fìor-ghann) taobh a-muigh de Eilean Mhannain, ach faodaidh daoine [pobal] igint(each) ì a sgrìobhadh ann an tìrean eile.

Ha létezett is manx írásbeliség a reformáció előtt, nyomai elmosódtak, történeti emlékei eltűntek az eltelt századok során. Az egységesített manx helyesírás elterjedése az 1700-as évekre tehető, amikor anglikán templomokban e rendszer alapján kezdtek írni. Az új helyesírást a walesi születésű John Phillips (1605–1633) dolgozta ki, aki lefordította manxra az anglikán egyházak szertartáskönyvét (Book of Common Prayer).

Manx nyelvhasználat a hétköznapokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Manx nyelvű feliratokkal találkozhatunk az utcákon, az üzletekben és a közintézményekben is, de a manx nyelvből hiányoznak a modern üzleti, közgazdasági és jogi kifejezések megfelelői, így használata ezekre nem terjed ki.

Az üzleti és az önkormányzati dolgozók viszonyulása a manx nyelv használatához változó, a pozitív fogadástól az elutasításig mindenféle vélemény megtalálható. A nyelvet beszélők néha ódzkodnak a manx használatától, vagy az ellenséges fogadtatástól félve nem ismerik el, hogy beszélik a nyelvet.

A kizárólag angolul beszélő közösségekben – hasonlóan a 19. századhoz – ellenszenvet válthat ki a manx nyelv használata, hiszen a számukra érthetetlen nyelv használatával kirekesztetnek a társalgásból. Ezért a manx nyelvet beszélők száma folyamatosan csökken, mára a legtöbb Man szigeti elfelejtette a nyelv alapjait és képtelen megfelelően kiejteni a manx hely- és utcaneveket.

A manxot továbbra is használják az évenkénti Tynwaldon, amikor az ún. olvasó (Yn Lhaihder) kihirdeti az új törvényeket.

A manxot mint regionális nyelvet elismerte a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, illetve a Brit–Ír Tanács, viszont a manx kultúra ápolása nem tartozik a gael nyelvű közösségeket összefogó Columba Project célkitűzései közé.

Manx irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1600-as éveket megelőző korokból nem ismerünk manx nyelvemléket. A Bibliát és az anglikán egyház hivatalos szertartáskönyvét, a Book of Common Prayert a 17–18. században fordították le. A hagyományos manx öröménekek, a carvalok éneklésének hagyománya ma is él.

Mássalhangzó-hasonulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasonlóan a többi modern kelta nyelvhez, a manxban is megtalálható a mássalhangzó-hasonulás jelensége, azaz a szókezdő mássalhangzó átalakul a morfológiai és/vagy szintaktikai kontextusból fakadó mássalhangzóvá. A manx nyelvre a mássalhangzók zöngétlenedése jellemző, míg a többi rokon nyelvre a zöngésedés is. A 20. század vége felé ez a rendszer már megbomlott, hiszen a nyelvtanulók nem tudták olyan pontosan megtanulni, hogy mikor alkalmazandó a hasonulás.

Mássalhangzók zöngésedése a manx nyelvben
eredeti mássalhangzó zöngétlenedett változat zöngésedett változat
p [p] ph [f] b [b]
t, th [t] h [h] d [d]
çh [tʃ] h [h] j [dʒ]
c, k lágy (palatális) [c] ch [ç] g [ɟ]
c, k kemény (veláris) [k] ch [x] g [ɡ]
b [b] v [v, w] m [m]
bw [bw] w [w] mw [mw]
d, dh [d] gh [ɣ] n[n]
j [dʒ] y [j] n'y [nj]
g lágy (palatális) [ɟ] y, gh [j] ng [ŋ]
g kemény (veláris) [ɡ] gh [ɣ] ng [ŋ]
f [f] - v [v]
s [s] h [h] or t [t] s [s]
st [st] t [t] st [st]
sl [sl] cl [cl] or l [l] sl [sl]
sh [ʃ] h [h, ç] sh [ʃ]
m [m] v [v, w] m [m]
mw [mw] w [w] mw [mw]

Gyakoribb szavak, kifejezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Skót gael megfelelő Ír megfelelő Manx gael megfelelő Magyarul
Fàilte Fáilte Failt Üdv
Halò Haileo vagy Dia dhuit (szó szerint ’Isten legyen veled’) Hello Helló
Latha math Lá maith Laa mie Jó napot!
Ciamar a tha thu? Conas atá tú? (Cad é mar atá tú? Ulsterben) Kys t’ou? Hogy vagy?
Ciamar a tha sibh? Conas atá sibh? (Cad é mar atá sibh? Ulsterben) Kanys ta shiu? Hogy vagytok?
Madainn mhath Maidin mhaith Moghrey mie Jó reggelt!
Feasgar math Trathnóna maith Fastyr mie Jó napot!
Oidhche mhath Oíche mhaith Oie vie Jó éjszakát-
Ma ’s e do thoil e Más é do thoil é My saillt Ha lenne szíves…
Ma ’s e (bh)ur toil e Más é bhur dtoil é My salliu Ha lennének szívesek…
Tapadh leat Go raibh maith agat Gura mie ayd Köszönöm.
Tapadh leibh Go raibh maith agaibh Gura mie eu Köszönjük.
Dè an t-ainm a tha ort? Cad é an t-ainm atá ort? or Cad is ainm duit? Cre’n ennym t’ort? Hogy hívnak?
Dè an t-ainm a tha oirbh? Cad é an t-ainm atá oraibh? Cre’n ennym t’erriu? Mi a nevetek?
Is mise… Is mise… Mish… … vagyok
Slàn leat Slán leat Slane lhiat Szia (búcsúzás)
Slàn leibh Slán libh Slane lhiu Sziasztok (búcsúzás)
Dè a tha seo? Cad é seo? Cre shoh? Mi ez?
Slàinte Sláinte Slaynt Egészség! (koccintáskor)
Manx magyar Legközelebbi ír megfelelő Legközelebbi skót-gaelic megfelelő
Moghrey mie Jó reggelt! Maidin mhaith Madainn mhath
Fastyr mie Jó estét! Tráthnóna maith Feasgar math
Slane lhiat. Slane lhiu Viszlát! Slán leat, Slán libh Slàn leat, Slàn leibh
Gura mie ayd, Gura mie eu Köszönöm. Go raibh maith agat, Go raibh maith agaibh tapadh leat, tapadh leibh
baatey hajó bád bàta
barroose busz bus bus
blaa virág bláth blàth
booa tehén
cabbyl. egh capall, each capall, each
cashtal kastély caisleán, caiseal caisteal
creg szikla carraig carraig, creag
eeast hal iasc iasg
ellan sziget oileán eilean
gleashtan szekér gluaisteán, carr càrr
kayt macska cat cat
moddey kutya madra, madadh madadh
shap bolt siopa
thie ház tigh, teach taigh
eean madár éan eun, ian
jees pár beirt, dís dithis
oik iroda oifig oifis
ushtey víz uisce uisge

Számok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Manx magyar legközelebbi ír megfelelő legközelebbi skót-gaelic megfelelő
un / nane egy aon (a haon) / amháin aon
daa / jees kettő dó, dhá / beirt / dís dà / dithis
tree három trí trì
kiare négy ceathair, ceithre ceithir
queig öt cúig còig
sheh hat sia
shiaght hét seacht seachd
hoght nyolc ocht (a hocht) ochd
nuy kilenc naoi naoi
jeih tíz deich deich
nane jeig tizenegy aon déag aon deug
daa yeig tizenkettő dó dhéag dà dheug

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fodor I. (szerk.): A világ nyelvei, Akadémiai, Bp. (1999).
  • Broderick, G.: A handbook of late spoken Manx 1-3, Niemeyer, Tübingen (1984-86).
  • Broderick, G.: in Ball. M.-J., Fife, J. (szerk.): The Celtic languages, Routledge, London (1993).
  • Wilf, G.: Language conservancy or: Can the anciently established British minority languages survive. in Gorter D., Hoekstra J. F., Jansma,, L. G., Ytsma, J. (eds.): Fourth International Conference on Minority Languages (Vol. II: Western and Eastern European Papers ed.) Bristol, Mulitilingual Matters pp. (1990) 53–67.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
manx nyelvű változatát!