Manuel Azaña

Manuel Azaña
Spanyolország 6. elnöke
Hivatali idő 1936. május 10. – 1939. március 3.
Előd	Niceto Alcalá-Zamora
Utód	Francisco Franco (Caudilloként)
Spanyolország 55. miniszterelnöke
Hivatali idő 1931. október 14. – 1933. szeptember 6.
Elnök	Niceto Alcalá-Zamora
Előd	Juan Bautista Aznar Cabañas
Utód	Alejandro Lerroux
Spanyolország 63. miniszterelnöke
Hivatali idő 1936. február 19. – 1936. május 10.
Előd	Manuel Portela Valladares
Utód	Santiago Casares Quiroga
Született	Alcalá de Henares, Madrid, Spanyol Királyság 1880. január 10.
Elhunyt	Montauban, Franciaország 1940. november 4. (60 évesen)
Házastárs	Dolores de Rivas Cherif
Foglalkozás	jogász

Manuel Azaña (Manuel Azaña y Díaz) (Alcalá de Henares, 1880. január 10. – Montauban, 1940. november 4.) a Második Spanyol Köztársaság elnöke 1936 és 1939 között, nemzeti irodalmi díjas író.

Élete

Madridban jogi diplomát szerzett, majd közhivatalnok lett. Később újságíróként és íróként működött. Juan Valera spanyol író életrajzáért irodalmi díjat kapott 1926-ban, A barátok kertje 1927-es regényében éles hangon szált szembe az egyházzal. 1930-ban megalapította Miguel Primo de Rivera diktatúrájával szemben a liberális köztársasági pártot, az Accion Rebulicanat. A baloldali pártokat és republikánusokat tömörítő szövetség XIII. Alfonz király lemondását követelte és az 1931-es helyhatósági választások után Alfonz király Franciaországba távozott, majd az Accion Republicana alakított ideiglenes kormányt, Azaña ebben a kormányban előbb hadügyminiszter lett és drasztikusan csökkentette a hadsereg létszámát, 1931 októbertől az ország miniszterelnöke. Az új alkotmány megszövegezését ő irányította, az új alapokmány fontos jogszabályokat vezetett be, korlátozta az egyház jogait, bevezette a világi oktatást, újra tagosította a termőföldeket és bevezette a teljes körű női választójogot. Miniszterelnökként keresztülvitte a köztársaság védelméről szóló törvényt és megszilárdította az új alkotmányt. 1933-ban a jobboldali és centrum pártok szövetsége lemondatta. 1934-ben a jobbközép kormány letartoztatta egy katalóniai felkelés kirobbantásának vádjával, a tárgyaláson azonban a bíróság felmentette.

Azaña 1935-ben megalakította a baloldali Népfront Szövetséget, amely a az 1936 februári választásokon győzött és ismét kormányt alakított. A spanyol parlament (Cortes) májusban lemondatta Alcalá Zamora köztársasági elnököt és Azañat választotta meg utódjául. Megpróbálta elnökként a politikai egyensúlyt fent tartani, de a közrend felbomlása júliusban a hadsereg puccskísérletéhez és a spanyol polgárháború kirobbanásához vezetett. A mérsékelt politikai irányt képviselő Diego Martínez Barriot nevezte ki miniszterelnökké, de a polgárháborút már nem tudta megállítani. Miután a nacionalisták 1939-ben elfoglalták Barcelonát, Franciaországba menekült, ahol haláláig élt.

Forrás

• Britannica Hungarica ISBN 978-963-09-6796-9