Manga János
| Manga János | |
| Született | 1906. június 24.[1] Pereszlény |
| Elhunyt | 1977. szeptember 2. (71 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | néprajzkutató |
| A Néprajzi Múzeum főigazgatója | |
| Hivatali idő 1960 – 1961 | |
| Előd | Orbán Antal |
| Utód | Bodrogi Tibor |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Manga János (Pereszlény, 1906. június 24. – Budapest, 1977. szeptember 2.) magyar folklorista, a néphagyomány és népművészet szakavatott kutatója.
Pályája[szerkesztés]
Már fiatal korában gyűjtött népzenét, előbb az Ipoly mentén később más felvidéki tájakon és a közeli Észak-Magyarországon is. Manga János 1929-től felvidéki falukban, később Érsekújvárott tanított. A budapesti Néprajzi Múzeum munkatársaként 1941-től dolgozott, majd 1949-ben a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója, 1960-ban lett a Népművelési Intézet igazgatója, azután nyugdíjazásáig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának főmunkatársa, osztályvezetőjeként tevékenykedett. Az ünnepi népszokások, a római katolikus vallásos néprajz és a pásztorművészet voltak a kutatási területe. Leginkább Ipolymente és a Garammente, a Zoborvidék és a Mátyusföld szakértője volt. A magyar-szlovák kapcsolat jeles ismerője, tanúja. Manga Jánosnak a Felvidékről származó fotói (kb. 600 db) digitalizált formában hozzáférhetőek a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Adattára jóvoltából.
Emlékezete[szerkesztés]
- 1992 Emléktáblája a szülői házon
- Manga János Közösségi Ház, Rimóc
- Manga János születésének 90. évfordulója alkalmából 1996. szeptember 20-án konferenciát rendezett a balassagyarmati Palóc Múzeum és az MTA Néprajzi Kutatóintézetének támogatásával.
- 2023 Pereszlény, emléktábla[2]
Művei[szerkesztés]
- 1930 Farsangi történet. A Hét 1930/4.
- 1930 Luca alakja a falusi nép babonás hitében. A Hét 1930/50.
- 1931 Födémes múltjából. A Hét 1931/23.
- 1936 Pogánykori emlékek az ipolyvölgyi palóc néplélekben. Magyar Írás 1936/8, 75-81.
- 1937 Dudák, sípok, furulyák gramofonlemezen s egyéb gyűjtemények. Komáromi Lapok 1937/39.
- 1938 Népzenegyűjtés Nyitra vidékén. Tátra 1938/2, 46-52.
- 1938 A martosi kurjázás, a palóc kiszehajtás és a nagypéntekhajnali mosdás az Ipolyban. Érsekújvár és Vidéke 1938. április 17, 4.
- 1939 A visszatért Felvidék néprajza. In: Visszatért Felvidék. Budapest.
- 1941 A téli ünnepkör hagyományai a nyitramegyei Menyhén. Ethnographia 1941, 189-217.
- 1941 A tavaszi ünnepkör hagyományai a nyitramegyei Menyhén. Néprajzi Értesítő 1941, 281-318.
- 1942 A nyári ünnepkör szokásai a nyitramegyei Menyhén. Néprajzi Értesítő 1942, 63-68.
- 1942 Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén. Budapest.
- 1948 Magyar katolikus népélet képekben
- 1956 Morena a jej maďarské obmeny. Slovenský národopis 1956, 421-452.
- 1961 Hirtenkunst in Transdanubien. Acta Ethn.
- 1963 Pásztorművészet. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata.
- 1968 Ünnepek, szokások az Ipoly mentén. Budapest, Akadémiai Kiadó.
- 1973 Magyar népdalok, népi hangszerek. Budapest, Corvina Kiadó.
- 1975 Slovenské etnické skupiny v Maďarsku. In: Národopis Slovákov v Maďarsku 1975.
- 1976 Magyar pásztorfaragások. Budapest, Corvina Kiadó.
- 1979 Palócföld. Budapest, Gondolat Kiadó.
Irodalom[szerkesztés]
- Tari Lujza 2022: Manga János néprajzkutató gyűjtőfüzetei, kottás füzetei, naplói. Acta Ethnologica Danubiana 24
- Csáky Károly 1989: Szülőföldi vallomások. Bratislava, 91-121.
- Csáky Károly 1987: Néprajzkutatásunk úttörője. Irodalmi Szemle 1987/9.
- Csáky Károly 1986: Emlékezés Manga Jánosra. Szabad Földműves 1986/30, 7.
- Ág Tibor 1986: A népdalgyűjtő. Új Szó 1986. június 26.
- 1980 Magyar Néprajzi Lexikon III, 515-516.
- Küllős Imola 1977: Manga János emlékére. Néprajzi Hírek 1977/3-4.
- Dömötör Tekla 1977: Manga János. Ethnographia 1977/4, 574.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ ma7.sk