Malán Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malán Mihály
Született1900. szeptember 16.[1][2]
Zólyom
Elhunyt1968. október 13. (68 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaantropológus
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1926)
SírhelyeFarkasréti temető (18-1-795)[3][4]
SablonWikidataSegítség

Malán Mihály (Zólyom, 1900. szeptember 16.Budapest, 1968. október 13.) magyar antropológus.

Életútja[szerkesztés]

Orvosi és bölcsészeti tanulmányokat Budapesten folytatott (1918–26), kettős doktorátust szerzett. A sport-embertani laboratórium vezetője a budapesti Testnevelési Főiskolán (1932–40). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem embertani tanszékének tanára (1940–46), majd a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve Magyar Természettudományi Múzeum embertani munkatársa Budapesten (1946–58), az antropológia professzora Debrecenben nyugdíjazásáig (1967). Erdélyi éveiben a Hitel munkatársa: egy tanulmányában (1942/5) „a kelet-európai szláv népek születési intenzitásának a nyugat- és közép-európai népeket jóval meghaladó mértékét” elemzi statisztikailag, s a születések csökkenésének megállítását nemzeti feladatnak tekinti. Az Erdélyi Tudományos Intézet embertani szakosztályának élén 3000 felnőtt személy adatait felvételezve elvégezte a Bukovinából áttelepedő hadikfalvi és józseffalvi székelyek antropológiai vizsgálatát.

Főbb munkái[szerkesztés]

  • Adatok a lengyel őstelep neolith-kori lakóinak anthropológiájáról (Bp. 1929)
  • Mindennapi testgyakorlás és testfejlődés (Bp. 1936)
  • A székelyek termete (Múzeumi Füzetek 2–4. Kv. 1944)
  • Az élő magyarság embertani kutatása (Bp. 1947)
  • Ikrek és ikerkutatás (Bp. 1962).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]