Malukui kakadu
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető       |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Cacatua moluccensis (Gmelin, 1788) |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Malukui kakadu témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Malukui kakadu témájú médiaállományokat. |
A malukui kakadu (Cacatua moluccensis) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Indonéziához tartozó Maluku-szigetek területén honos. A Maluku-szigetek közül a délieken, nevezetesen Ceram, Sapaura, Haruku és Amboina területén él. Az északi szigetken közeli rokonfaja, a fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) él.
Nyílt, erdős térségek lakója.
[szerkesztés] Megjelenése
A testhossza 52 centiméter, a tojó valamivel kisebb. Tollazata fehér és rózsaszín, lazacszínű bóbitája van.
|
[szerkesztés] Életmódja
Párban vagy kisebb csoportban él. Tápláléka magokból és gyümölcsökből áll. Röpte gyors szárnycsapásokból és siklórepülésből áll.
[szerkesztés] Szaporodása
Mint a kakadufélék általában fészek gyanánt ez a faj is nagy fák odvait használja. Fészekalja két tojásból áll, melyen egy hónapig kotlanak felváltva a szülőmadarak.
[szerkesztés] Természetvédelmi helyzete
A vadon élő populáció ijezstő mértékben csökken. A Maluku kakadu szerepel a vadon élő állat-és növényfajok kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) első függelékében 1989 óta. Ez at jelenti, hogy hivatalosan csak az adott fajjal mindennemű kereskedés tilos. A fogsában született egyedeket egyedileg azonosítják, de a kereskedelem e példányokkal sem teljesen szabad. Elméletileg csak állatkertek és madárparkok tarthatnák. Illegálisan rengeteg egyedet fogtak be. E fajnál az állomány ilyen mérvű megfogyatkozása elsősorban a díszmadár célú vadbefogás miatt van. Korábban nem volt ritka, hogy évente akár 6000 egyedet is befogtak. Ezek jelentős része elpusztult mielőtt még a fogadó országokba (elsősorban az Egyesült Államok és Nyugat-Európa bizonyos országai) ért volna.
Mára alakítottak ki több védett területet az elterjedési területén (elsősorban Seram szigetén) és igyekeznek visszaszorítani az illegálsi befogást is.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Arkive.org
