Maltol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maltol
Maltol.png
IUPAC-név 3-hydroxy-2-methyl-4H-pyran-4-one
Kémiai azonosítók
CAS-szám 118-71-8
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C6H6O3
Moláris tömeg 126,11 g/mol
Sűrűség 1,348 g/cm3
Olvadáspont 161-162 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A maltol (E636) egy a természetben is előforduló szerves vegyület, melyet legnagyobb mennyiségben ízfokozóként használnak. Az európai vörösfenyő (Larix decidua) kérgéből, az erdei fenyő (Pinus sylvestris) tűleveleiből, pörkölt malátából (utóbbiról kapta nevét is), vagy laktóz és maltóz melegítésével állítják elő. Tiszta állapotban fehér, kristályos port alkot, mely poláros oldószerekben jól oldható (például forró vízben, kloroformban).

A maltol a Fe3+, Ga3+, Al3+, és a VO3+ ionokkal erős kötést képez, emiatt alumíniumbevitelre is szokták alkalmazni.[1][2]

Élelmiszeripari felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kellemes, karamellhez hasonlító illata miatt aromaként is alkalmazzák. Íze a frissen sült kenyérhez hasonlít, ezért elsősorban pékárukban és süteményekben alkalmazzák ízfokozóként. Napi maximális beviteli mennyisége 1 mg/testsúly kg. Nincs ismert mellékhatása.

Mellékhatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maltol, mint 3-hidroxi-4-pyron könnyen kötődik nehézfém ionokhoz, mint a Fe3+, Ga3+, Al3+, and VO2+. [3] Ezzel kapcsolatos tulajdonságáról számoltak be, miszerint jelentősen megnöveli a szervezet aluminíum felvételét. [4]

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. B. D. Liboiron, K. H. Thompson, G. R. Hanson, E. Lam, N. Aebischer, C. Orvig (2005.). „New Insights into the Interactions of Serum Proteins with Bis(maltolato)oxovanadium(IV): Transport and Biotransformation of Insulin-Enhancing Vanadium Pharmaceuticals”. J. Am. Chem. Soc. 127, 5104-5115. o. DOI:10.1021/ja043944n.  
  2. N. Kaneko, H. Yasui, J. Takada, K. Suzuki, H. Sakurai (2004.). „Orally administrated aluminum-maltolate complex enhances oxidative stress in the organs of mice”. J. Inorg. Biochem. 98, 2022-2031. o. DOI:10.1016/j.jinorgbio.2004.09.008.  
  3. B. D. Liboiron, K. H. Thompson, G. R. Hanson, E. Lam, N. Aebischer, C. Orvig (2005.). „New Insights into the Interactions of Serum Proteins with Bis(maltolato)oxovanadium(IV): Transport and Biotransformation of Insulin-Enhancing Vanadium Pharmaceuticals”. J. Am. Chem. Soc. 127 (14), 5104–5115. o. DOI:10.1021/ja043944n. PMID 15810845.  
  4. N. Kaneko, H. Yasui, J. Takada, K. Suzuki, H. Sakurai (2004.). „Orally administrated aluminum-maltolate complex enhances oxidative stress in the organs of mice”. J. Inorg. Biochem. 98 (12), 2022–2031. o. DOI:10.1016/j.jinorgbio.2004.09.008. PMID 15541491.