Maltol

Maltol

3-hidroxi-2-metil-4H-pirán-4-on

Kémiai azonosítók

SMILES
O=C1C=COC(C)=C1O

Kémiai és fizikai tulajdonságok

C₆H₆O₃

126,11 g/mol

1,348 g/cm³

161-162 °C

Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A maltol (E636) egy a természetben is előforduló szerves vegyület, melyet legnagyobb mennyiségben ízfokozóként használnak. Az európai vörösfenyő (Larix decidua) kérgéből, az erdei fenyő (Pinus sylvestris) tűleveleiből, pörkölt malátából (utóbbiról kapta nevét is), vagy laktóz és maltóz melegítésével állítják elő. Tiszta állapotban fehér, kristályos port alkot, mely poláros oldószerekben jól oldható (például forró vízben, kloroformban).

A maltol a Fe³⁺, Ga³⁺, Al³⁺, és a VO³⁺ ionokkal erős kötést képez, emiatt alumíniumbevitelre is szokták alkalmazni.^[1]^[2]

Élelmiszeripari felhasználása[szerkesztés]

Kellemes, karamellhez hasonlító illata miatt aromaként is alkalmazzák. Íze a frissen sült kenyérhez hasonlít, ezért elsősorban pékárukban és süteményekben alkalmazzák ízfokozóként. Napi maximális beviteli mennyisége 1 mg/testsúly kg. Nincs ismert mellékhatása.

Mellékhatások[szerkesztés]

Maltol, mint 3-hidroxi-4-pyron könnyen kötődik nehézfém ionokhoz, mint a Fe³⁺, Ga³⁺, Al³⁺, and VO²⁺.^[3] Ezzel kapcsolatos tulajdonságáról számoltak be, miszerint jelentősen megnöveli a szervezet aluminíum felvételét.^[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ B. D. Liboiron, K. H. Thompson, G. R. Hanson, E. Lam, N. Aebischer, C. Orvig (2005). „New Insights into the Interactions of Serum Proteins with Bis(maltolato)oxovanadium(IV): Transport and Biotransformation of Insulin-Enhancing Vanadium Pharmaceuticals”. J. Am. Chem. Soc. 127, 5104-5115. o. DOI:10.1021/ja043944n.
↑ N. Kaneko, H. Yasui, J. Takada, K. Suzuki, H. Sakurai (2004). „Orally administrated aluminum-maltolate complex enhances oxidative stress in the organs of mice”. J. Inorg. Biochem. 98, 2022-2031. o. DOI:10.1016/j.jinorgbio.2004.09.008.
↑ B. D. Liboiron, K. H. Thompson, G. R. Hanson, E. Lam, N. Aebischer, C. Orvig (2005). „New Insights into the Interactions of Serum Proteins with Bis(maltolato)oxovanadium(IV): Transport and Biotransformation of Insulin-Enhancing Vanadium Pharmaceuticals”. J. Am. Chem. Soc. 127 (14), 5104–5115. o. DOI:10.1021/ja043944n. PMID 15810845.
↑ N. Kaneko, H. Yasui, J. Takada, K. Suzuki, H. Sakurai (2004). „Orally administrated aluminum-maltolate complex enhances oxidative stress in the organs of mice”. J. Inorg. Biochem. 98 (12), 2022–2031. o. DOI:10.1016/j.jinorgbio.2004.09.008. PMID 15541491.

Források[szerkesztés]

http://www.food-info.net/uk/e/e636.htm

[1] B. D. Liboiron, K. H. Thompson, G. R. Hanson, E. Lam, N. Aebischer, C. Orvig (2005). „New Insights into the Interactions of Serum Proteins with Bis(maltolato)oxovanadium(IV): Transport and Biotransformation of Insulin-Enhancing Vanadium Pharmaceuticals”. J. Am. Chem. Soc. 127, 5104-5115. o. DOI:10.1021/ja043944n.

[2] N. Kaneko, H. Yasui, J. Takada, K. Suzuki, H. Sakurai (2004). „Orally administrated aluminum-maltolate complex enhances oxidative stress in the organs of mice”. J. Inorg. Biochem. 98, 2022-2031. o. DOI:10.1016/j.jinorgbio.2004.09.008.

[3] B. D. Liboiron, K. H. Thompson, G. R. Hanson, E. Lam, N. Aebischer, C. Orvig (2005). „New Insights into the Interactions of Serum Proteins with Bis(maltolato)oxovanadium(IV): Transport and Biotransformation of Insulin-Enhancing Vanadium Pharmaceuticals”. J. Am. Chem. Soc. 127 (14), 5104–5115. o. DOI:10.1021/ja043944n. PMID 15810845.

[4] N. Kaneko, H. Yasui, J. Takada, K. Suzuki, H. Sakurai (2004). „Orally administrated aluminum-maltolate complex enhances oxidative stress in the organs of mice”. J. Inorg. Biochem. 98 (12), 2022–2031. o. DOI:10.1016/j.jinorgbio.2004.09.008. PMID 15541491.

[1]

[2]

[3]

[4]