Malonyai Dezső
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malonyai Dezső (19-20. sz. fordulóján nyomtatásban is: Malonyay) (Budapest, 1866. május 3. – Budapest, 1916. április 22.) író, művészettörténész
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Sírja a Kerepesi temetőben: 20-1-19.
A pesti piarista gimnázium tanult, majd Kolozsváron szerzett filozófiai doktori és magyar–francia szakos tanári diplomát, és itt is tanított 1892-től. 1893-tól Párizsban élt, ahol művészettörténeti tanulmányokat folytatott. 1897-től Budapesten tanított. A Petőfi Társaság tagja volt. Szépirodalmi, kritikai írásainál jelentősebbek a magyar népművészet körében (munkatársakkal együtt) végzett gyűjtései.
Munkái [szerkesztés]
- Az utolsó (regény, Bp., 1895)
- Munkácsy Mihály élete és munkái (Bp., 1898)
- A tartódi medvehajtás (regény, Bp., 1902)
- Mednyánszky (Bp., 1905)
- A magyar képírás úttörői (Bp., 1905)
- Elnémult harangok (színmű, Rákosi Viktor regényéből, Bp., 1905)
- A fiatalok (Bp., 1906)
- Szinyei Merse Pál (Bp., 1910)
- A magyar nép művészete (I – V. Bp., 1907 – 1922)
Forrás [szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. Online hozzáférés

