Mallász Gitta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mallász Gitta
Mallász Gitta gyermekkorában a testvérével, Ottomárral (1914 körül)
Mallász Gitta gyermekkorában a testvérével, Ottomárral (1914 körül)
SzületettMargit Eugenie Mallasz[1]
1907. június 21.[2][3][1]
Ljubljana[1]
Elhunyt1992. május 25. (84 évesen)[2][3][1]
Ampuis[1]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • író
  • úszó
  • grafikusművész
  • festőművész
KitüntetéseiVilág Igaza díj (2011. február 16.)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Mallász Gitta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mallász Margit Eugénia[5] (Gitta, férjezett nevén Walder) (Ljubljana, 1907. június 21. – Ampuis, Franciaország, 1992. május 25.) magyar úszóbajnok, grafikus, írónő, aki utóbbi minőségében az Az angyal válaszol című könyvével vált ismertté.

Életrajz[szerkesztés]

1907-ben született osztrák-magyar családban. Édesapja magyar ezredes volt a k. u. k. osztrák–magyar hadseregben, édesanyja osztrák volt. Apját Trianon után Budapestre vezényelték, Gitta 16 évesen az Iparművészeti Főiskolára került, ahol összebarátkozott Dallos Hannával. Nagyon jól úszott, bronzérmet nyert a női 4 × 100 méteres gyorsváltóban Párizsban az 1931-es úszó-Európa-bajnokságon.[6] A zsidó Strausz Lilivel, aki mozgásterápiát, relaxációt és masszázst tanított, a „Fedettben” ismerkedett meg. Sportsikerei ellenére Gitta mégis inkább a rajzoláshoz tért vissza. Felelevenítette kapcsolatát Hannával és férjével, Kreutzer Józseffel, akiknek a Szabó Ilonka utcában (ma Ilona utca), a Halászbástya alatt volt a műtermük.[7] Az antiszemitizmus fellángolt Budapesten, ezért a keresztény úszóbajnoknő saját nevén szerzett megrendeléseket Hanna és József számára, ui. a zsidók ilyen munkát már nem kaphattak.[5]

1939-1944[szerkesztés]

A második világháború kitörésekor a hangulat nyomott és gyötrelmes volt. Hanna és József bérelt egy kis parasztházat Budapest környékén és a minimálisra csökkentették tevékenységüket, hogy a lényegre, a túlélésre összpontosíthassanak. Gitta és Lili csatlakozott hozzájuk. Így alakult meg az abszolút teljességre és a spiritualitásra törekvő fiatalok négyese.[5]

1943. június 25-én, a napi beszélgetések közben, míg Gitta bemutatta a gondolatait Hannának, az figyelmeztette Gittát: „Vigyázz, már nem én beszélek!”[8] Így kezdődött az Az angyal válaszol, a tizenhét hónapon át adott és kapott spirituális tanítás, aminek a befejező része már egy olyan volt iskolában kapott helyet, amit közel száz zsidó nő megmentése érdekében katonai ruházati gyárrá alakítottak át.[9] Ennek a vezetését Gitta (egy katolikus pap, Klinda atya közreműködésével[10]) azért vállalta el, hogy megvédje a zsidó származású barátait (megkapta érte a Világ Igaza címet 2011 júniusában[11]). Magyarországon azonban 1944-ben a húrt a nácizmus tovább feszítette. Józsefet június 3-án, Hannát és Lilit pedig december 2-án Ravensbrückbe deportálták, ahonnan egyikük sem tért vissza.[5] Gitta egyedül maradt a beszélgetéseket lejegyző füzeteivel.[12]

1945-1960[szerkesztés]

A német terror után, a szovjet totalitarizmus alatt Mallász Gitta új műhelyt nyitott Budapesten, a Batthyányi utca 4. alatt, és a Rábai Miklós vezette Magyar Állami Népi Együttes díszlet- és jelmeztervezője, valamint tolmácsa lett.[7][13] Azokban az években, annak ellenére, hogy szakmai sikereket ért el, maga mondta, olyan volt, mint egy élőhalott. 1960-ban a szabadság mellett döntött, és Franciaországban telepedett le.[5]

1960-1992[szerkesztés]

Annak érdekében, hogy a családját itthon ne üldözzék, érdekházasságot kötött Walder László zsidó kommunistával, a Nemzetközi Brigádok(en) egykori tagjával. Ebből később mégis szerelmi házasság lett. Férjével, Hélène Boyer-val és sok barátjával elkészítették a lejegyzett beszélgetések francia fordítását, Dialogues avec l'ange („Dialógusok az angyallal”) címen. A kiadás késett, de akkor Claude Mettra író, a France Culture producere az 1976. március 22-i adását Mallász Gittának és a „spirituális felfedező útjának” szentelte. Ennek hatásaként kiadta a szöveget az Aubier kiadó. A France Inter rádióban Jacques Chancel Radioscopie című híres műsorsorozata 1977. március 10-én megismertette a könyvet a nagyközönséggel.[5][14]

Walder 1982-ben meghalt. Gitta makacsul elutasította a guru szerepét, de 1983 júniusában meghívást kapott egy konferenciára a zürichi Jung Intézetbe, és akkor már ráállt arra, hogy ettől kezdve életét Az angyal válaszol című mű magyarázatára szánja és konferenciákon, vagy könyvekben megcáfolja a félreértelmezését.[15] 1988-ban súlyos balesetben eltörte mindkét csuklóját. Ezután elhagyta kis périgord-i házát, és a Côte Rôtie szőlővidéken levő Tartaras kis faluba költözött (Ampuis község, Rhône megye), Patricia és Bernard Montaud szomszédságába, akikkel szoros barátságot kötött. Gitta előadásait 1985-től Bernard szervezte. Utolsó éveit csendesen, könyveit írva, továbbra is tanítással töltötte el. 1992. május 25-én hunyt el, hamvait a Rhône-ba szórták, s miként barátainak, sírja neki sincs.[5]

Sporteredményei[szerkesztés]

A magyar női úszósport úttörőjeként az első nemzetközi hírű női hátúszó. Az FTC-nek 1927–1935 között, a magyarországi női válogatott úszócsapatnak 1929–1934 között volt a tagja. 4 × 100 m gyorson az 1931-es Európa bajnokságon Párizsban bronzérmet szerzett. Hatszoros magyar bajnok:

  • 1931: 100 m hát és 4 × 100 m gyors
  • 1932: 100 m hát- és folyamúszás
  • 1933: 100 m hát
  • 1934: 4 × 100 m gyors

Magyar csúcstartó 100 m hát (1’28”8) és 200 m hát (3’19”0), 1930[16]

Művészi tevékenysége[szerkesztés]

Mallász Gitta először Dallos Hanna grafikai és iparművészeti műhelyében dolgozott Budapesten. Együtt reklám- és turisztikai plakátokat,[17] anyagokat készítettek, könyveket és üdvözlőlapokat illusztráltak. A háború után Gittának saját műterme lett, ahol sokféle terméket készített. Az ötvenes években a Magyar Állami Népi Együttesnél dolgozott jelmeztervezőként. Franciaországban a hatvanas években lemezborítókat, gyermekkönyveket illusztrált és bútorokat festett a magyar hagyományoknak megfelelő stílusban.[7]

Könyvei[szerkesztés]

  • Az angyal válaszol francia kiadásai:
    • Dialogues avec l'ange: Les quatre messagers. (franciául) Fordító, a megjegyzések szerzője Mallász Gitta, előszó Claude Mettra, a fordításban együttműködött Hélène Boyer. Párizs: Aubier-Montaigne. 1976. ISBN 2-7007-0052-X („Dialógusok az angyallal: A négy üzenethordó”)  
    • Dialogues avec l'ange. (franciául) Ford. Mallász Gitta és Hélène Boyer, lektor Dominique Raoul-Duval. Párizs: Aubier. 1990. ISBN 2-7007-2833-5 Édition intégrale (teljes, bővített kiadás)  
  • Az angyal válaszol magyar kiadásai:
  • Mallász Gitta – Françoise Maupin: Les Dialogues tels que je les ai vécus. (franciául) Párizs: Aubier. 1984. ISBN 2-7007-0378-2 („Ahogyan megéltem a Dialógusokat”)  
  • Mallász Gitta – Roger Bret: Les Dialogues, ou l'enfant né sans parents. (franciául) Párizs: Aubier. 1986. ISBN 2-7007-2630-8 („A Dialógusok, avagy a szülők nélkül született gyermek”)  
  • Mallász Gitta – Dominique Raoul-Duval: Les Dialogues, ou le saut dans l'inconnu. (franciául) Párizs: Aubier. 1989. ISBN 2-7007-2816-5 („A Dialógusok, avagy ugrás az ismeretlenbe”)  
  • Mallász Gitta – Bernard Montaud – Patricia Montaud: Quand l'ange s'en mêle. (franciául) Párizs: Dervy. 1990. ISBN 2-85076-321-7 („Amikor az angyal beavatkozik”) Interjúk Gittával   (és 1993-ban, ISBN 2-8507-6591-0)
  • Mallász Gitta – Dominique Raoul-Duval: Petits Dialogues d'hier et d'aujourd'hui. (franciául) Párizs: Aubier. 1991. ISBN 2-7007-2841-6 („Rövid Dialógusok tegnap és ma”)  [5]

Érdekesség[szerkesztés]

Az angyal válaszol című könyvének saját szavaival élve „csak írnoka és nem szerzője” volt.[19]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Babelio (francia nyelven)
  4. ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  5. ↑ a b c d e f g h i Mallász Gitta. Az angyal válaszol (dokumentumok) (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.) arch
  6. ↑ Swimming - 1931 European Championships - Results Women. The-Sports.org (angolul)
  7. ↑ a b c Mallász Gitta művei. Az angyal válaszol (dokumentumok)
  8. ↑ „Attention ! ce n'est plus moi qui parle !” – Mallász 1990, 23. o.
  9. ↑ Dominic Bliss: The story of Ernö Erbstein, who survived Hungary’s Holocaust to coach Torino. (angolul) The Guardian, (2015. január 22.) („Erbstein Ernő története, aki túlélte a magyar holokausztot és a torinói [futball]csapatot edzette”)
  10. ↑ Budaligettől Budapestig. Az angyal válaszol (dokumentumok)
  11. ↑ Righteous recognized by June 2011. Jad Vasem (angolul) (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.) arch
  12. ↑ Gitta füzetei. Az angyal válaszol (dokumentumok)
  13. ↑ Montaud & Müller 2001, 43. o.
  14. ↑ Gitta Mallasz. Institut national de l'audiovisuel (franciául) (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.) arch
  15. ↑ Gitta Mallasz : interviews et conférences. Az angyal válaszol (dokumentumok) (franciául) [„Mallász Gitta interjúi és konferenciái”].
  16. ↑ Forrás: RUL 61. oldal[5]
  17. ↑ Katona Anikó: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország. Dallos Hanna és Mallász Gitta. Artmagazin, 7. sz. (2013) 38–44. o. ISSN 1785-3060
  18. ↑ Az angyal válaszol. Az angyal válaszol (dokumentumok)
  19. ↑ Gitta Mallasz ou le scribe des anges Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben („Mallász Gitta, az angyalok írnoka”), videó interjú Michel Cazenave-val, FR3, 1993 (franciául)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gitta Mallasz című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mallász_Gitta&oldid=26854834”