Majoránna

Majoránna
Természetvédelmi státusz
Közönséges
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales) Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae) Nemzetség: Origanum Faj: O. majorana
Tudományos név
Origanum majorana L.

A majoránna (Origanum majorana) (névváltozatai: majorána, majoranna, pecsenyevirág) az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj.

Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke, de ma már nagyüzemi módon és kiskertekben egyaránt termesztik.

A növény szárított, morzsolt levele és virágzata a fűszer. A jól kezelt majoránna szürkészöld, egyenletesen morzsolt, erősen aromás, kellemes illatú, kissé hűtő, kesernyés ízű. Illóolajat, keserű anyagot, csersavat tartalmaz.

Felhasználása

Felhasználható levesek (főleg krumpli- és gombaleves), főzelékek (krumpli-, bab-), mártások, húsételek, köztük szárnyas és vadhúsok, továbbá húskészítmények (kolbász, hurka), valamint borok ízesítésére. Kacsa, bárány, birka, ürü, továbbá grillételek, májas és véres töltelékek elkészítésénél szinte nélkülözhetetlen, mert tompítja vagy elveszi a húsok mellékízét.

Gyógyhatása

A majoránna étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású fűszer, ezért gyógyteák elengedhetetlen alkotórésze. Teáját fejfájás, köhögés, légzési zavarok enyhítésére használják, olajával a reumás testrészeket dörzsölik be. Magas vérnyomás esetén használata körültekintést kíván. Veszélyeztetett terheseknek nemi vágyuk csillapítására ajánlják.

Termesztése

Magról, illetve palántázással, májusban 30–40 cm sor és 15–20 cm tőtávolságra ültetjük. Évente 2-3 alkalommal, virágzáskor vágott növény leveleit, lemorzsoljuk.

Lásd még

• Natúr gyógyteák

Külső hivatkozások

• Majoránna