Mahálfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mahálfalva (korábban Mahálfalu; szlovákul: Machalovce, németül: Machelsdorf) Szepesjánosfalva településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik, Szepesjánosfalva keleti végét alkotja.

Története[szerkesztés]

A falu helyén már az újkőkorban emberi település állt, a vonaldíszes kultúra népe lakott itt. A korai bronzkorban a pilinyi, majd a la théne-i és a puhói kultúra települései voltak ezen a helyen.

A mai települést 1229-ben „villa Mohol” néven említik először. 13. századi birtokosáról: Moholról kapta a nevét. 1260-ban „Mochol”, 1298-ban „Machal”, 1412-ben „Mahelstorff” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A szepesi lándzsás kerület része, nevezetes családjai a Benschik, Hadbavny, Sváby és Mahálfalvi családok. 1787-ben 46 házában 235 lakos élt. 1828-ban 40 háza és 299 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Machalfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Csötörtökhely és Horka közt, mindeniktől egyenlő távolságra a postautban: 295 kath., 2 evang. lak. F. u. Mercz, Záborszky, Verbovszby s mások.”[1]

1912-ben Csontfalut csatolták hozzá.[2] A trianoni diktátumig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

1963-ban Csontfaluval együtt Szepesjánosfalvához csatolták.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 222, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  2. Gyalay Mihály 1997: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 2. Budapest, 1008.

Források[szerkesztés]

  • 2021 Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez II. Külkereskedelem (1259-1437)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]