Magyary Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyary Pál
Született1857. június 8.
Baja
Elhunyt1937. január 10. (79 évesen)
Temesvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatörténész,
műfordító,
egyházi író
SablonWikidataSegítség

Magyary Pál (Baja, 1857. június 8.Temesvár, 1937. január 10.) magyar történész, műfordító, egyházi író.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Teológiai tanulmányait Temesváron és a bécsi Pázmáneumban végezte. Két éven át a lugosi főgimnáziumban tanított, 1893-tól a temesvári római katolikus papnevelő intézet tanára, majd hosszú ideig rektora. A csanádi püspökség szentszéki tanácsosa, pápai prelátus (1925). Szerkesztette a S. Gerardus Blatt című német folyóiratot, valamint 1929 és 1937 között a havonta kétszer megjelenő Páduai Szent Antal címet viselő vallásos lapot. Számos egyházi és történelmi vonatkozású cikke jelent meg a hitbuzgalmi folyóiratokban és a napilapokban. Fordított Pedro Calderón de la Barca spanyol költő és drámaíró verseiből és színműveiből, gondozásában és előszavával jelent meg 1935-ben az aradi Vasárnap kiadásában Calderón Az állhatatos herceg c. műve Glasz Ferenc fordításában.

Jelentősebb művei[szerkesztés]

  • Mária-Radna története (Temesvár, 1904);
  • A Szentség-imádás története a csanádi egyházmegyében (Temesvár, 1917).

Források[szerkesztés]