Magyarországi Unitárius Egyház
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete | |
 | |
| A Magyar Unitárius Egyház címere | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | unitárius |
| Eredet | Reformáció (Magyar Unitárius Egyház) |
| Lelkészi vezető | Kászoni-Kövendi József |
| Tisztsége | püspöki helynök, egyházi elnök |
| Nemlelkészi vezető | Elekes Botond |
| Tisztsége | főgondnok |
| Tagság | 6 541[1] (15 000[2])[forrás?] |
| Alapítva | 1968 (1568) |
| Alapító | Dávid Ferenc |
| Ország |  Magyarország |
| Székhely | 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 4. |
| Technikai szám | 0200 |
| A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete weboldala | |
A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete bejegyzett egyház Magyarországon, a reformáció idején született három magyar történelmi protestáns egyház egyikének magyarországi képviselője, az unitárius vallás hivatalos képviselője. Az egyházkerület címere a három dombon álló galamb, körülötte farkába harapó kígyó.
Története
Az unitárius egyház alapítója Dávid Ferenc volt. Az Unitárius Egyház kezdetét 1568-tól, a lelkiismereti szabadságot a történelemben első ízben kimondó tordai országgyűléstől számítják. Az új hit hamarosan elterjedt Erdélyen kívül is, főleg Magyarország különböző részein.
A trianoni békeszerződés (1920) után az egyház többségét kitevő 8 esperesi kör Románia része lett. A kilencedik székhelye Budapest volt, melynek státusza sokáig átmeneti maradt. A Trianon utáni Magyarország területén maradt hívek ugyanis egészen 1968-ig továbbra is az erdélyi központú egyházi szervezethez tartoztak, s annak keretén belül egy püspöki helynök intézte a magyarországi ügyeket. Ekkor, a tordai országgyűlés négyszázadik évfordulóján megalakult az önálló magyarországi unitárius egyház. Ennek utolsó püspöke, Rázmány Csaba halála után megindultak az egyeztetések a két unitárius egyházrész szervezeti újraegyesítéséről, aminek eredményeként 2010. november 20-án a Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa elfogadta az egység helyreállításáról szóló egyezményt.[3] Az egyházegyesítés jogilag az egységes Alaptörvény elfogadásával vált befejezetté. A 2012. június 28-án Kolozsvárott elfogadott határozat értelmében a Magyarországi Unitárius Egyház és az Erdélyi Unitárius Egyház egyesülésével létrejött a Magyar Unitárius Egyház.[4]
Elterjedése
Az egyházhoz 11 egyházközségben és 50 szórványban mintegy 15 000 hívő tartozik. Az egyházközségek egyetlen egyházkerületet alkotnak.
Vezetőség
A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének vezetése a zsinat-presbiteri elv alapján az egyházköri közgyűlés hatásköre. Ennek elnöke a mindenkori püspöki vikárius (helynök) és az egyházkerületi főgondnok.
Egyházközségek
- Unitárius székház és templom, Budapest
- Bartók Béla Unitárius Egyházközség Misszióház, Budapest
- Pestszentlőrinc
- Debrecen
- Dunántúl
- Duna-Tisza
- Füzesgyarmat
- Győr
- Hódmezővásárhely
- Unitárius templom (Kocsord)
- Miskolc
- Beregi szórvány
Idézet
"A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius – amely humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne – állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy értetlenül fogadják." – Bartók Béla
Kapcsolódó szócikkek
Hivatkozások
- ↑ 2001-es népszámlálási adat
- ↑ a felekezet saját becslése
- ↑ A Magyarországi Unitárius Egyház Elnökségének közleménye. [2012. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
