Magyarország népességének vallási megoszlása
Magyarországon a rendszerváltást követően többféle statisztika készült, amely a hazai társadalom vallási megoszlását volt hivatva felmérni.
Tartalomjegyzék |
Népszámlálások [szerkesztés]
A népszámlálási adatok problémái [szerkesztés]
A felekezettel összefüggő kérdésre a válaszadás önkéntes volt. A népszámlálási kérdőív nem a formális felekezethez, vallási közösséghez tartozást, sem a vallásgyakorlatot, annak intenzitását, netán a vallásos hitet, hanem egyedül a vallásos önbesorolást tudakolta. Más országok viszont a fentiek valamennyi vonatkozását fontosnak tartották megkérdezni. A 2001-es népszámlálási ív konkrét kérdése a lehető legáltalánosabb volt: „Vallása, hitfelekezete?”[1]
A megoldás további korlátja az önbesorolás szubjektivitása. A különbözőképpen megszövegezett kérdésfeltevések ugyanis különböző eredménnyel járnak. A legmagasabb arányt akkor kapjuk, ha a születéskori helyzetről, keresztelésről, bejegyzésről kérdezünk. Az 1949. évi népszámlálás utasítása ezt expressis verbis megkövetelte, s ennek eredményeként (is) a valláshoz, felekezethez nem tartozó népesség aránya nem érte el az 1%-ot sem. A második legmagasabb arányt a „Milyen vallású Ön?” típusú kérdésekkel lehet elérni, mivel a kérdésfeltevés sugallja, hogy „illik” valamilyen vallásúnak lenni. Az 1990-es évek végének szociológiai kutatásai viszont már a tagságot, odatartozást kérdezik inkább. Ezek alapján az 1998-99-es vizsgálatok kérdései és a pozitív válaszok rendre a következőképpen alakultak:
| Kérdés | Arány |
|---|---|
| „Ön valamilyen egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozónak vallja-e magát?” | 76,1% |
| „Ön tartozik most valamilyen valláshoz?” | 69,5% |
|
„Tagja-e Ön jelenleg valamilyen egyháznak vagy vallásfelekezetnek?” |
60,4% |
| „Tartozik-e Ön valamilyen vallási felekezethez?” | 57,3% |
Utóbbi két kérdés esetében a relatív alacsony arányt a kérdés megfogalmazásának pontatlansága is adhatta, ugyanis az egyháztagság nem fedi le azokat, akik az adott egyházhoz tartozóknak érzik, tekintik magukat, illetve a ’vallási felekezet’ kitétel – főleg a katolikusok számára – idegen hangzású, vagy egyenesen a protestáns, sőt talán a „kisegyházi”, „szektás” szinonimájának tűnhetett.[2]
A népszámlálási adatokkal kapcsolatban további probléma is felmerül, mégpedig az, hogy a kérdőív útmutatója kifejezetten torzító instrukciót tartalmaz: „Csak egy vallás, hitfelekezet bejegyzésére van lehetőség.”[3]
A népszámlálások adatai [szerkesztés]
Az 1949 és 2000 közötti időből nem állnak rendelkezésre népszámlálási adatok a népesség felekezeti hovatartozásáról. A táblázat ezen adatai egy szűkebb körű felmérésen alapulnak. [1]
| Vallás | 1930 | 1949 | 1992 | 1998 | 2001 |
|---|---|---|---|---|---|
| Római katolikus | 67,1% | 70,5% | 67,8% | 57,8% | 51,9% |
| Református | 20,9% | 21,9% | 20,9% | 17,7% | 15,9% |
| Evangélikus | 6,1% | 5,2% | 4,2% | 3,9% | 3,0% |
| Görög katolikus | 2,6% | ||||
| Baptista | 0,18% | ||||
| Ortodox | 0,16% | ||||
| Izraelita | 5,1% | 1,5% | 0,20% | 0,13% | |
| Felekezeten kívüli | 0,1% | 4,8% | 18,5% | 14,5% | |
| Egyéb és ismeretlen | 0,7% | 0,7% | 2,2% | 1,90% | 0,94% |
| Nem válaszolt | 10,1% |
A 2001. évi népszámlálás adatai [szerkesztés]
| Felekezetek | Népesség | % arány |
|---|---|---|
| kereszténység | 7 584 115 | 74,4 |
| katolikus egyház | 5 558 901 | 54,5 |
| római katolikus | 5 289 521 | 51,9 |
| görög katolikus | 268 935 | 2,6 |
| protestantizmus | 1 985 576 | 19,5 |
| református | 1 622 796 | 15,9 |
| evangélikus | 304 705 | 3,0 |
| baptista | 17 705 | 0,2 |
| unitárius | 6 541 | 0,1 |
| egyéb protestáns | 33 829 | 0,3 |
| ortodox kereszténység | 15 298 | 0,1 |
| egyéb keresztények | 24 340 | 0,2 |
| zsidó vallás | 12 871 | 0,1 |
| egyéb vallások | 13 567 | 0,1 |
| vallások együtt | 7 610 553 | 74,6 |
| nem vallásos | 1 483 369 | 14,5 |
| nem válaszolt | 1 034 767 | 10,1 |
| ismeretlen | 69 566 | 0,7 |
| összesen | 10 198 315 | 100,00 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint 5,290 millió római katolikus, 1,623 millió református, 305 ezer evangélikus, 13 ezer izraelita, 396 ezer más, 1,483 millió felekezet nélküli, 18 ezer baptista, 269 ezer görög katolikus, 112 ezer a más felekezethez tartozó, 1,035 millió ember nem kívánt a kérdésre válaszolni vallását illetően. 70 ezer megkérdezett esetében nem érkezett értékelhető válasz. [2]
Az 1%-os adófelajánlások alapján számolt egyházi megoszlások [szerkesztés]
Az 1%-os adófelajánlás a népszámlálás után a legnagyobb mintavételű közvéleménykutatás, amelynek persze szintén vannak pontatlanságai. A nyugdíjasokat, fiatalkorúakat, munkanélkülieket, gyesen, gyeden lévőket, a nem adózó munkaképeseket nem, vagy más súllyal méri, illetve a „megkérdezettek” jelentős száma nem nyilatkozik – viszont így is 4,4-4,5 millió állampolgár szándékát tükrözi. Az elmúlt 3-4 évben ezek az adatok hasonló arányúak voltak és sok tekintetben megegyeztek más felmérésekkel is. Az adatok ezirányú felhasználását némileg módosítja az a körülmény, hogy az egyházaknak felajánlható 1%-ot 2003-tól kezdve az adózók egy-egy kiemelt költségvetési előirányzat javára is fordíthatják, ezzel a lehetőséggel évente 170 000–290 000 adózó él is.[4]
- 2002. év
Egyházak részesedése a személyi jövedelemadó egy százalékából. Számítások az APEH adataira támaszkodva: Az SZJA-bevallásra kötelezettek száma az APEH szerint 2002-ben 4,5 millió fő volt. Az összes egyháznak és vallási közösségnek felajánlást tevő adózók aránya közülük: 11,97%.
- 2006. év
A 4,426 millió SZJA-bevallónak[5] 16,91%-a (748 635 fő) rendelkezett 143 egyház vagy vallási közösség javára.
- 2007. év
A 4,476 millió SZJA-bevallónak[6] 18,34%-a (820 959 fő) rendelkezett 155 egyház vagy vallási közösség javára.
- 2009. év
A 4,5 millió SZJA-bevallónak[7] 19,87%-a (894 166 fő) rendelkezett 185 egyház vagy vallási közösség javára.
| Egyház, vallási közösség | Felajánlók aránya 2002[8] | Felajánlók aránya 2006[9] | Felajánlók aránya 2007[10] | Felajánlók aránya 2009[11] |
|---|---|---|---|---|
| Magyar katolikus egyház | 7,44% | 10,31% | 11,22% | 11,87% |
| Magyarországi Református Egyház | 2,47% | 3,39% | 3,67% | 4,06% |
| Magyarországi Evangélikus Egyház | 0,74% | 0,95% | 1,04% | 1,09% |
| Hit Gyülekezete | 0,22% | 0,3% | 0,37% | 0,41% |
| Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége | 0,25% | 0,25% | 0,29% | |
| Magyarországi Baptista Egyház | 0,23% | 0,23% | 0,34% | |
| MAZSIHISZ | 0,13% | 0,13% | 0,13% | 0,12% |
| Összes | 11,97% | 16,91% | 18,34% | 19,87% |
Egyéb felmérések [szerkesztés]
A Medián 1999-es felmérése szerint valamilyen egyház tanítását követi: 13%, és ennek megoszlása: 8% katolikus, 2% református, 1% evangélikus, 1% egyéb felekezetű, 1% felekezet nélküli.[12]
A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központjának megbízásából a Medián közvélemény-kutató által 2004-ben végzett országos reprezentatív felmérése alapján a megkérdezetteknek csupán 13%-a kötődik valamelyik nagy keresztény egyházhoz, több mint a fele a „maga módján vallásos”, azaz nem követi és nem azonosul egyik egyház tanításaival sem. A nem vallásosak aránya 25%.[13]
A 2005-ös Eurobarometer felmérés szerint a magyarok 44%-a hisz valamilyen istenben, 31% nem hisz istenekben, de hisz valamiféle felsőbb erőben ("there is some sort of spirit of life force"), 19% egyikben sem.[14]
A Fessel Institute által 2007-ben, a 18 év feletti lakosságra reprezentatív mintán végzett felmérés szerint 1997 és 2007 között Magyarországon a magukat nagyon vallásosként meghatározók száma 5%-kal, a rendszeresen templombajárók aránya 7,5%-kal csökkent.[15]
Források [szerkesztés]
- ↑ Czibulka Zoltán: Összefoglalás és módszertani megjegyzések. In: Népszámlálás 2001. 5. Vallás, felekezet. KSH, Bp. 2002. pp. 7-10. (A vonatkozó rész: p. 8.)
- ↑ Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. LOISIR Kft, Bp. – Piliscsaba. 2006. (Pázmány Társadalomtudomány 4.) 404 p.
- ↑ Czibulka, u.o. A felhívás talán jogosnak tűnik, de csupán európai szemmel. Globalizálódó világunkban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazánkban is megjelent keleti vallásokat, felekezeteket, kultuszokat vagy ezek bevándorolt híveit. Számukra a statisztikai hivatal által „előírt” kizárólagosság vállalhatatlan etikai konfliktust, a felhasználók, kutatók számára nem elhanyagolható adatvesztést jelent...
- ↑ Ez utóbbi lehetőség tág teret biztosít az felajánlók – különböző szempontú – befolyásolására. Nem mindegy ugyanis, hogy az "egyházi 1%-ot" a parlagfű-mentesítésre, vagy a határon túli magyarok támogatására lehet-e felajánlani.
- ↑ APEH portál - Tájékoztató a 2006. évi szja-bevallások szja 1+1%-ának feldolgozásáról
- ↑ APEH portál - Tájékoztató a 2007. évi szja 1%-felajánlásokról
- ↑ - Tájékoztató a 2009. évi szja-felajánlásokról
- ↑ Népszabadság 2002. szeptember 12., szerző: Czene Gábor
- ↑ APEH-kimutatás 2007. december 31.
- ↑ APEH-kimutatás 2008. december 31.
- ↑ APEH-közlemény 2010. szeptember 14.
- ↑ Vallásosság és felekezetek Magyarországon, 1999. április-június (archív link)
- ↑ Czene Gábor: Kevesen követik az egyházi tanításokat, Népszabadság, 2004. október 22.
- ↑ Eurobarometer 2005 - Social values, Science and Technology
- ↑ Fessel Institute, idézi: Czene Gábor. Teret veszít a vallás Magyarországon, Népszabadság, 2008. október 8.
