Magyar tengermellék

A Magyar Tengermellék Fiume és Szádrév városokból, valamint csatolt területeikből (Hreljin, Vinodol és környékük) állt, s 1776-1809, majd 1822-1849, végül pedig 1868-1918 között létezett (vagyis tartozott Magyarországhoz). Területi kiterjedése a kezdeteket leszámítva csak egyszer változott jelentősen; 1868-ban a magyar–horvát kiegyezés értelmében csak Fiume és szűk környezete került vissza Magyarországhoz.

Történelme[szerkesztés]

Fiume és Szádrév (horvátul Bakar) városát, valamint környéküket Mária Terézia 1776. augusztus 9-i hatállyal a Magyar Szent Korona tagjának (azaz a Magyar Királyság részének) ismerte el, de úgy, mint ami felett csak Horvát Királyságon keresztül gyakorolhat felügyeletet (vagyis mint Magyarországon belül Horvátországhoz tartozó terület).

1779. április 23-án Mária Terézia Fiumét szabadkereskedelmi városi rangra emelte és közvetlenül Magyarország fennhatósága alá rendelte. Szádrév Fiume mellett terült el, eredetileg Dalmácia része volt. A környékét, azaz a szádrévi uradalmat, valamint Portorét (avagy Porto Re, ma Kraljevica) a hozzájuk kapcsolódó egyéb területekkel és Tesratot, Castrenát és Dragát Mária Terézia Horvátországhoz csatolta, de egyúttal a fiumei főkormányzó alá rendelte, amivel sajátos kettős státuszuk lett: mind a magyar, mind a horvát országgyűlésbe küldhettek követeket. Ez a kettős fennhatóság nem maradt fenn sokáig. 1786-ban a rövid életű Szeverin vármegye megszüntetésével Fiume bekebelezte Hreljint, Vinodolt és a hozzájuk tartozó uradalmakat, míg minden más terület Horvátország fennhatósága alá került.

A Magyar Tengermellék a napóleoni háborúk során a schönbrunni béke értelmében 1809 és 1814 között francia megszállás alatt állt a franciák által közvetlenül igazgatott Illír tartományok részeként. Az osztrákok 1814-ben visszafoglalták, 1816-tól a Habsburg Illír Királyság koronatartományba tagolták be, majd 1822. július 25-én a teljes korábbi tengermelléket visszacsatolták a magyar koronához. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során Josip Jelačić a területet elfoglalta, és 1848. augusztus 31-én önkényesen Horvátországhoz csatolta. A döntést Ausztria 1849. október 24-én szentesítette.

A kiegyezés egyik hozadéka volt a magyar–horvát kiegyezés (1868), aminek értelmében Fiume város a Magyar Szent Korona Országainak csatolt része lett, míg az egykori tengermellék többi része Horvát-Szlavónország része maradt. Mivel végleges megállapodás csak 1870-re született, így hivatalosan csak ekkor nevezték ki Fiume első magyar kormányzóját 1848 óta, igaz, I. Ferenc József a magyarok felé tett gesztusai egyikeként a kiegyezés elősegítéséért már 1867. április 6-án kinevezte Cseh Edét királyi biztosi minőségben a tengermellék felügyeletére.

A Magyar Tengermellék az első világháborút követően szűnt meg. Egy részét az újonnan alakult Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, míg Fiume olasz megszállás alá került, majd Fiumei Szabadállam néven egy ideig „önálló” országként létezett, majd 1924-ben az Olasz Királyság bekebelezte.

Források[szerkesztés]

Magyar Katolikus Lexikon - Magyar Tengermellék szócikk http://lexikon.katolikus.hu/M/Magyar%20Tengermell%C3%A9k.html Hozzáférés: 2023.10.10
Zsigmond Gábor: A városi közlekedés fejlődése Fiumében (1870-1918) in: Pro Minoritate 2022. tavasz
Pelles Márton: Bakari Bokaitich Zsigmond szerepe a modern magyar-horvát kereskedelmi tengerészet kialakulásában 1895-1914 között

in: Pro Minoritate 2022. tavasz

Juhász Imre: Fiume közjogi helyzete a Magyar Királyságon belül 1776 - 1918 in: Pro Minoritate 2022. ősz
Pelles Márton: A fiumei pénzintézetek története 1872-1918 között in: Pro Minoritate 2022. ősz
Ervin Dubrovic: A Fiumei kereskedelmi társaságok története in: Pro Minoritate 2022. ősz
Szemben a végtelennel - Fiume és a magyar sajtó in: Pro Minoritate 2022. ősz
Gregor Gatscher-Riedl: Fiume és az osztrák-magyar Riviera in: Pro Minoritate 2022. ősz
Ordasi Ágnes: Helyzet, kockázat, haszon - Egy fiumei polgár törekvései és lehetőségei a 19. század elején in: Pro Minoritate 2022. ősz
Eszik Veronika: És a modernizációról ki tehet ? - konfliktusok a fiumei városi tér modernizációja kapcsán - a nacionalizmus nyelvén elbeszélve in: Pro Minoritate 2022. ősz
Balázs Péter: Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy kezdete a 18. században in: Pro Minoritate 2022. ősz