Magyar találmányok listája
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Itt találhatóak azok a találmányok és korszakalkotó tudományos felismerések, amelyek feltalálója, illetve kidolgozója egyértelműen és nemzetközileg elismerten magyar személy volt. Azok a találmányok, amelyek a szabadalmi törvény meghatározásának is megfelelnek, csillaggal és félkövér betűvel szerepelnek. [1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Magyar találmányok a magyar Wikipédiában
[szerkesztés] Amiről van szócikkünk
- 3,5" FDD (flopilemez) - Jánosi Marcell
- Arteriográf* – Illyés Miklós
- Basic nyelv – Kemény János
- Dinamó – Jedlik Ányos (a találmányt nem ő, hanem Siemens szabadalmaztatta)
- Eötvös-inga – Eötvös Loránd
- Golyóstoll* – Bíró László József
- Hangosfilm – Mihály Dénes
- Hidrogénbomba – Teller Ede
- Holográfia* – Gábor Dénes
- Neumann-elvek – Neumann János
- Nukleáris láncreakció – Szilárd Leó
- Porlasztó* – Bánki Donát és Csonka János
- Rubik-kocka* – Rubik Ernő
- Szódavíz – Jedlik Ányos (szabadalmi oltalom nélkül)
- Telefonközpont* – Puskás Tivadar
- Transzformátor* – Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly
[szerkesztés] Amiről még nincs szócikkünk
találmányok időrendben:
- zajtalan gyufa – Irinyi János
- antimonos kéregöntés – Ganz Ábrahám
- hengerszék – Mechwart András
- sorvetőgép – Kühne Ede
- heliométeres szintezőműszer – Kruspér István
- oxigénmeghatározás – Winkler Lajos
- villamosvasút és fázisváltós villamosvontatás - Kandó Kálmán
- alumíniumléghajó – Schwarcz Dávid (Zeppelin által vált ismertté)
- elektromos fogyasztásmérõ – Bláthy Ottó
- kéziöltést utánzó varrógép – Kiss József (nem ő szabadalmaztatta)
- stencil sokszorosítás – Gestetner Dávid
- Wolfram-szálas izzó – Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre
- légmotoros kerékpár – Vedres András
- bolygóműves sebességváltó – Galamb József (Ford T-modell)
- Torlósugárhajtómű – Fonó Albert
- organoterápiás és szintetikus gyógyszerek – Richter Gedeon
- világvevő rádió (forgókondenzátor) – Korda Dezső
- félautomata fényképezőgép – Mihályi József és Riszdorfer Ödön
- filmfelvevőgép – Mihályi József
- Telehor, az első tévéadó – Mihály Dénes
- televízió-képcső (modern nagyfelbontású televízió) – Tihanyi Kálmán
- színes televízió és mikrobarázdás hanglemez – Goldmark Péter Károly
- golyóstoll – Bíró László József
- gázok cseppfolyósítása – Freud Mihály 1934-ben, első felhasználás 1959-ben
- Jendrassik-gázturbina – Jendrassik György
- Zemplén-féle elszappanosítás és Zemplén-féle cukorlebontás – Zemplén Géza
- hexuronsav C-vitamin (aszkorbinsav) – Szent-Györgyi Albert
- elektronsokszorozó-cső – Bay Zoltán
- légkondenzációs hűtőtorony – Heller László és Forgó László
- Pattantyús-módszer – Pattantyús-Ábrahám Géza
- sokszögeszterga – Gellért Károly
- Béres-csepp – Béres József
- allergofilter – Vajai László
- üvegbeton – Losonczi Áron
- TBK (új típusú biodízel) – Thész János, Boros Béla, Király Zoltán
- biogázreaktor – Kiss Péter
- direkt metanolos tüzelőanyag-cella – Oláh György
- transzverter – Magyar László és Csefkó Pál
- tű nélküli oltókészülék – Lindmayer István
- polarizált fényterápia (lágylézer) – Mester Endre és csapata
- humanoid látómodul (PAL-optika továbbfejlesztett változata) – Greguss Pál
- szintetikus vér (művér) – Horváth István
- analogikai számítógép[2] – Roska Tamás
- sakk-gép - Kempelen Farkas
- Nyugtató – Sellye János
- Az űrhajózásban alkalmazott Geometria – Bolyai János
- Kettős Objektív, Binokuláris távcső és diavetítő – Petzval József
- Floppy őse – Szentiványi Tibor
- Forgókondenzátor, világvevő rádió – Korda Dezső
- Lőelemképző – Juhász István
- Hafnium, valamint az izotópok használata – Hevesy György
- Atombomba – Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede
- Részecskegyorsító – Simonyi Károly
- Helikopter – Asbóth Oszkár
- A Föld alakjának meghatározása – Izsák Imre
- Tarhonya – Bőrzacskóban vitte magával a hadba induló magyar lovas. Húsporral összekeverte és felfőzte. A mai instant levesek ősét képezte.
- Villa és kanál – Az európaiak bizonyítottan nem ismerték a hús megfőzésének titkát és minden ételt kizárólag késsel ettek a magyarok megjelenése előtt.
- Fehérnemű és ing – A magyarok megjelenése előtt az európaiak nem ismerték a fehérnemű fogalmát.
- Nadrág, zakó, hosszú kabát és háromnegyedes cipő – A magyarok hozták be Európába a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). Amíg Európa a tógához sarut, csizmát, bocskort viselt addig a magyarok háromnegyedes félcipőt.
- Gomb – A magyarok megjelenése előtt ismeretlen volt Európában a gomb, mint ruházati eszköz.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ A találmány fogalmát szakszerűen lásd a szabadalmi törvény "szabadalmazható találmány" meghatározásában!
- ^ wwwold.sztaki.hu

