Magyar szabad művészek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Libre art logó

A magyar szabad művészek azok a magyar művészek, aki munkásságuk legalább egy alkotását (vers, kép, zenemű, előadás, vagy azokról készült felvétel, egyebek) szabad engedéllyel hozzáférhetően a kulturális örökség részévé tették. A szerző egyértelmű rendelkezése hiányában (például GPL, CC-BY-SA vagy egyéb licencmegjelölés elhelyezése) a kulturális alkotások a jelen nemzetközi copyright-egyezmények értelmében a szerző halála+70 (egyes esetekben már 95)[1] év után válhatnának csupán közkinccsé, mind a mellett a szerzőknek valamely szabad licencmegjelölés egyszerű elhelyezésével lehetőségük van arra, hogy a rájuk, mint "eredeti szerzők" való hivatkozással az így megjelölt művük már alkotóidejük alatt a kulturális örökség hozzáférhető részévé váljon, jellemzően alkotóknak, szerzőknek, de a megfelelő feltételek esetén előadóknak is lehetősége van erre.[2]

Oravecz Péter
Oravecz Péter szaval


Magyar szabad írók, költők[szerkesztés]

Magyar szabad vizuális művészek[szerkesztés]

Festők, grafikusok[szerkesztés]

Film, videó és fotóművészek[szerkesztés]

Egy rövid nyers felvétel a közel egy év alatt készülő Budapest 359 című filmből

Színház, tánc, táncszínház[szerkesztés]

Magyar szabad zeneszerzők[szerkesztés]

Makra Viktória és Farkas Kristóf, és a jelenet elején a rendezőnő: Varga Krisztina Papírhajótöröttek című táncelőadásában a Bethlen Téri Színházban

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Amerikai Egyesült Államok: CTEA - vagy más néven Mickey egér-törvény
  2. Bartók Béla Mikrokozmosz (vagy: Gyermekeknek) kötetéből egy 1 perces népdalfeldolgozás például az Egyesült Államokban igen, a jelenlegi szabályozás szerint Magyarországon legalább 2016. január 1-ig (ha az nem hosszabbodik) nyilvánosan nem játszható vagy állítható színpadra. Bartók Béla 1945-ben hunyt el.

Források[szerkesztés]

A 434cam alapítói Sőrés Zsolt 'Ahad'-dal

További információk[szerkesztés]