Magyar ortodox templom (Kecskemét)
| Magyar ortodox (Szentháromság-) templom | |
_(2252._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k)_2.jpg) | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | ortodox |
| Egyházkerület | Magyarországi Orthodox Exarchátus |
| Védőszent | Szentháromság |
| Építési adatok | |
| Építése | 1824-1829 |
| Stílus | klasszicizáló késő barokk |
| Tervezője | Fischer Boldizsár |
| Építtetője | Fischer Ágoston |
| Felszentelés | 1829 |
| Felszentelő | Sztankovics István |
| Elérhetőség | |
| Település | Kecskemét, Belváros |
| Hely | 6000, Széchenyi tér 9. |
| Elhelyezkedése | |
 Magyar ortodox (Szentháromság-) templom
Pozíció Kecskemét belvárosa térképén
| |
 é. sz. 46° 54′ 32″, k. h. 19° 41′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 32″, k. h. 19° 41′ 26″ | |
 | |
| A Magyar ortodox (Szentháromság-) templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar ortodox (Szentháromság-) templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A kecskeméti Görögkeleti templom, más néven Magyar ortodox templom vagy Szentháromság templom a város ortodox keresztény hitéletének központja, a Belváros egyik meghatározó épülete.
Története[szerkesztés]
A kecskeméti görög kereskedők már a 17. század vége felé jelentős szerepet játszottak a város életében. 1708 májusában huszonhat kereskedő kompániát is alakított, amely gazdasági tevékenységei mellett kulturális feladatokat is ellátott. Ebből az esztendőből való a templom legrégibb antimenzionja (liturgikus célokat szolgáló oltártakarója) is, mivel a görögök már ekkoriban imaházat rendeztek be egy bolthelyiségben, majd egy magánháznál. Egyházközségüket már a Rákóczi-szabadságharc idején megalapították, mely szabadságharcban a fejedelmet támogatták, aki viszonzásképpen szabadkereskedelmi jogokat adományozott nekik. A 18. század a kecskeméti görög élet fellendülésének időszaka: iskolát alapítanak, megkezdik a templom építésének előkészületeit, egyházi könyvtárat hoznak létre és azt folyamatosan gyarapítják, papjaikat pedig görög területekről, főképp monostorokból hívják meg egyházi szolgálatra. Számos gazdasági megszorítás után a görögök végül a 19. század húszas éveiben nyertek teljes polgárjogot Kecskeméten.[1] 1800-ban már a tervet is elkészíttették Fischer Boldizsárral - a Nagytemplom pallérjával - ám az építkezés csak negyedszázad elteltével indulhatott meg fia, Fischer Ágoston kőművesmester vezetésével. Az új templomot végül 1824-1829 között építették klasszicizáló késő barokk stílusban, a helyi görög közösség és Kecskemét város adományaiból, (a kőfaragómunkát és ikonosztázt kivéve) helybeli iparosok munkájával. Az így elkészült díszes templomot 1829. szeptember 3-án (az akkor használatos ónaptár szerint augusztus 22-én) Sztankovics István budai püspök szentelte fel nagy ünnepség keretében.[2][3]
Leírása[szerkesztés]
_(2252._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k).jpg)
A templom egyhajós, a belső tér, melyet két oldalt három-három boltíves ablak világít meg, bejárattal szemben lévő oldalánál áll a 20 ikonból álló képfal, Pádics Pál miskolci ikonkészítő mester munkája. Az ikonosztáztól jobbra áll a szószék, melynek tetején kereszt található. Görögkeleti szokás szerint a templomban nincsenek ülőhelyek, csupán néhány támaszkodószéket találhatunk, az idősek, betegek részére.
A templom mellett működik a Görög Egyházművészeti Múzeum, ahol a magyarországi ortodox templomok egykori elfekvő készleteinek gyűjteményét, kegytárgyait, könyveit, ikonjait lehet megtekinteni.[4] A templom helyén állt Hornyik János szülőháza, ennek emlékét az épület falán emléktábla őrzi.[5]
Harangok[szerkesztés]
A templomnak eredetileg 3 harangja volt, melyeket az egyház még 1787-ben öntetett. Két nagyobb, 159 és 59 fontos harangját 1918-ban hadicélokra rekvirálták. Napjainkban csak legkisebb, 19,5 fontos harangja van meg.[3] A harang kötéllel, kézzel szólaltatható meg felülütős módon. Valamennyi tartozéka (nyelve, járma) eredeti. Egyes kutatások szerint ez Kecskemét legrégebbi időkből származó harangja.[6]
Jelene[szerkesztés]
Mivel Kecskeméten mára nagyon alacsony az ortodox lakosok száma, ezért csak hetente kétszer van istentisztelet: vasárnap délelőtt 10 órakor szent liturgia, szombaton 17 órakor vecsernye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kecskemét - Szentháromság templom. [2019. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 1.)
- ↑ Ifj. Gyergyádesz László: Kecskemét - A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei, 36-38. oldal
- ↑ a b Hajnóczy Iván: A kecskeméti görögség története
- ↑ A muemlekem.hu-n
- ↑ A templomok.hu-n. [2010. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 6.)
- ↑ Kecskemét harangjai. [2019. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 1.)