Magyar mobilszolgáltatók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarországon 1990-ben jelent meg az analóg mobiltelefon rendszer, melyet 1993-ban a digitális hálózatot használó GSM-rendszerek kiépítése követett. Ezek a rendszerek még csak hangalapú szolgáltatást nyújtottak, de a 21. század elején megjelentek a mobil adatkommunikációs rendszerek is. A GSM hálózat lassú adatkommunikációját manapság egyre inkább felváltja a GPRS, EDGE, UMTS és LTE szabványú adatátvitel.

Mobilszolgáltatók (MNO)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai mobilszolgáltatók (MNO - Mobile Network Operator)

Telekom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózatkijelölő szám[1]: 60

Hálózatkijelölő szám[2]: 30

  • Westel 900GSM-szolgáltatás, 1994 március 31-én indult.
  • Westel – 2000-ben lehetővé vált az 1800 MHz-es sáv használata, ezért a Westel elhagyta nevéből a frekvenciasávra utaló 900-as számot.
  • T-Mobile2004. május 3-án a cég felvette a T-Mobile nevet. Részvényeinek többségi tulajdonosa lett a Deutsche Telekom. Később, 2006. március 1-jén a T-Mobile Magyarország Rt., valamint 2007. november 1-jén a T-Online Magyarország Zrt. is jogutódlással beolvadt a Magyar Telekom Nyrt-be.
  • Telekom - 2013. április 1-től a Magyar Telekom a korábbi T-Mobile és T-Home márkáit fokozatosan az egységes Telekom márkanévre cseréli le.

Telenor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózatkijelölő szám[1]: 20

Vodafone[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózatkijelölő szám[2]: 70

A Vodafone Magyarország Zrt. (akkor még Vodafone Magyarország Rt.) 1999. július 7-én nyerte el a Hírközlési és Vízügyi Minisztérium koncessziós szerződését a harmadik magyarországi GSM 900 / DCS 1800 szabványú mobil távközlési hálózat kiépítésére. Magát a koncessziós szerződést október 8-án írták alá, a szolgáltatást végül november 30-án vezették be. Kezdetben a Pannon GSM, valamint a Westel 900 rendszerét, majd 2001. január 6-ától kizárólag saját hálózatát használva nyújtja szolgáltatásait a Vodafone. 2003 májusában köszönthették az egymilliomodik előfizetőt. 2005. december 16-án indították útjára UMTS szolgáltatásukat.

EDR (Pro-M Zrt.)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR; korábban Tetra) zártkörű, csak a védelmi szolgálatok (rendőrség, mentők, katasztrófavédelem stb.) tagjai számára elérhető hálózat. Körülbelül 28 ezer felhasználója van. A magyar állam számára Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. működteti, amely 2005–2012 között a Magyar Telekom-csoporthoz tartozott. 2012 augusztusában a Telekom 19,9 milliárd forintért eladta a céget az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek (NISZ Zrt.).[4] A 450 MHz-es tartományban működő analóg szolgáltatás központját a tervek szerint összekapcsolják a 112-es segélyhívóval.

MVM Net[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MVM Csoporttag MVM NET Zrt. a legnagyobb magyarországi energetikai társaságcsoport leányvállalataként országos lefedettségű átviteli és távközlési hálózatával járul hozzá a kormányzati infokommunikáció biztosításához. Az MVM NET Zrt. 2014 év elején nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 450 MHz-es frekvenciapályázatát. A Hatóság még 2013. év végén hirdette meg a frekvenciasáv addig még kihasználatlan, szabad blokkját. A frekvenciablokk elsődlegesen kormányzati célokat szolgál: például a kormányzati elektronikus hírközlési infrastruktúrát, az e-közigazgatást, az elektronikus útdíjrendszert kell rajta üzemeltetni. A tervek szerint ezen keresztül kapcsolják össze a járási hivatalokat és kistelepülési kormányablakokat országos rendszerré. De ugyancsak ez szolgálna az elektronikus házi őrizeti rendszer megerősítésére, a készenléti és segélyszolgálatok kommunikációjára és így tovább. A lehetséges hasznosítások körében megemlítették a smart meteringet és a gépek közötti (Machine-to-Machine vagy M2M) kommunikációt is.

Virtuális mobilszolgáltatók (MVNO)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A virtuális mobilszolgáltatók (MVNO = Mobile Virtual Network Operator) nem rendelkeznek saját hálózattal, sem frekvenciával, ezeket az MNO-któl bérlik, de az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban állnak. Magyarországon egyedül az Tesco MBL Zrt.-t nevezhetjük MVNO-nak.

Tesco Mobile[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózatkijelölő szám[1]: 31

Tesco Magyarországon 2012. március 1-jén indított mobil távközlési szolgáltatást a Vodafone Magyarország hálózati támogatásával. Az új céget a két alapító, a Vodafone és a Tesco 50-50 százalékban tulajdonolja. A Tesco Mobile SIM kártyáit az ország minden Tesco áruházában, míg a készülékeket a Tesco hipermarketekben is meg lehet vásárolni.[5]

Virtuális mobilinternet szolgáltatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Netfone Telecom Mobilinternet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Vodafone

Invitel Control Max[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Telenor

Digi Move[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Telenor

Externet Mobilnet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Vodafone

UPC Mobilinternet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Vodafone

Btel Mobilinternet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Vodafone

NordTelecom Mobilinternet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Vodafone

Hello Mobilweb (HelloHD)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Vodafone

Alta Mobilnet (Altanet)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Vodafone

Vidanet Mobilnet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Telekom

Saját márkás viszonteladók (BR)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BR (Branded Reseller)-ek sem hálózattal, sem frekvenciával nem rendelkeznek, sőt az ügyfelekkel sem ők állnak szerződésben, hanem az MNO-ok.

Blue Mobile[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Telekom

Szolgáltatás: Prepaid mobil

Szolgáltatás indulása: 2012. február

A Lidl 2012. február 1-jétől Blue Mobile néven elérhető szolgáltatásához a Magyar Telekom adja a hálózatot. A Lidl a mobilszolgáltatás keretében önálló SIM kártyákat és készülékes csomagokat kínál, feltöltőkártyás konstrukcióban.[6]

MOL Mobile[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Telekom

Szolgáltatás: Prepaid mobil

Szolgáltatás indulása: 2013. szeptember

A MOL 2013. szeptember 2-ától MOL Mobile néven elérhető szolgáltatásához szintén a Magyar Telekom nyújtja a hálózati infrastruktúrát. Saját SIM kártyát, illetve saját feltöltőkártyás csomagot kínál ügyfelei részére a cég.

Egyéb mobilszolgáltató márkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Djuice[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Djuice egy, a Telenor által több országban bevezetett márkanév, amely Magyarországon a Pannon GSM portfólióját egészítette ki 2003-tól. A márkanévvel fémjelzett, elsődlegesen feltöltőkártyás díjcsomagokat, valamint az ehhez igénybe vehető extra szolgáltatásokat a fiatal korosztály számára alakították ki. A márkát 2010. április 9-én látszólag önálló szolgáltatóként definiálták újra. Ennek keretében önálló értékesítési hálózat kiépítésébe kezdtek, és megszűnt a Djuice termékek Telenor üzletekben történő értékesítése. Megjegyzendő, hogy a marketingüzenetek alapján a Djuice független mobilcégként definiálta magát,[7] azonban önálló cég alapítására sosem került sor, az ügyfelek továbbra is a Telenor Magyarország Zrt-vel kötöttek szerződést.[8] A Telenor egy évvel később, 2011 áprilisában a költséghatékonyság és az eladások növelése érdekében formálisan vissza is olvasztotta szolgáltatásai közé a márkát. Ettől kezdve a Djuice termékek ismét elérhetővé váltak a Telenor teljes értékesítési hálózatában.[9]

2014. szeptember 9-től minden Djuice tarifa és kapcsolódó szolgáltatás értékesítését a Telenor lezárta, a meglévő Djuice tarifacsomagok és szolgáltatások a jövőben is használhatóak maradnak[10].

Megszűnt vagy meg nem valósult mobilszolgáltatók és márkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Red Bull Mobile[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Telenor

Szolgáltatás: prepaid és postpaid mobil

Szolgáltatás indulása: 2010. július

Szolgáltatás megszűnése: 2012. december 31.

2010. július 1-jén indult, a Telenor hálózatát használja. Az elérhető két díjcsomag közül a SimplyAll csomagban 200 belföldi hívásperc, 200 SMS/MMS és 200 megabájt internetforgalom van 5500 forintért, a SimplyAll+ pedig ezeknek a dupláját nyújtja havi 10500 forintért - a beszédforgalom számlázása percalapú. Mindkét Red Bull Mobile díjcsomagban benne foglaltatik a hozzáférés a Red Bull Mobile portálhoz és a Red Bull TV-hez, ezek igénybe vétele díjmentes, persze az elérhető tartalmak közül több emelt díjas.[11]

MPVI Mobil[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Saját (de nem valósult meg)

Szolgáltatás: Teljeskörű mobilszolgáltató (4.)

Szolgáltatás indulása: Nem indult el

Tervezett hálózatkijelölő szám: 50

A Magyar Posta Zrt.-Magyar Villamosművek Zrt.-MFB Invest Zrt. konzorciuma, azaz az MPVI Mobil Zrt. lett volna a tervek szerint a negyedik mobilszolgáltató a magyar piacon, miután az összesen 10 milliárdos ajánlatával megnyerte a 900 megahertzes frekvenciasáv 5 megahertz szélességű, egybefüggő "A"-blokk árverését. Az MPVI Mobil Zrt. 2013. december 19-én tartott közgyűlésén a tulajdonosok döntésével összhangban elfogadta az alaptőke leszállítását, továbbá döntött az Igazgatóság megszüntetéséről.

Postafon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Vodafone

Szolgáltatás: prepaid mobil

Szolgáltatás indulása: 2009. november

Szolgáltatás megszűnése: 2014. március

A Magyar Posta 2009. november 20-án Postafon néven indított virtuális szolgáltatást,[12] ez a távközlésben azt jelenti, hogy a vállalat saját hálózattal nem rendelkezik, másik telefontársaság hálózatán nyújt szolgáltatást. A posta a Vodafone-nal szerződve nyújtotta mobilszolgáltatást. 2014. március 10-én a Postafon [2], az ügyfelek innentől kezdve teljesen Vodafone ügyfelek lettek.

TV2 Mobilnet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózat: Vodafone

Szolgáltatás: prepaid mobilinternet

Szolgáltatás indulása: 2011. március

Szolgáltatás megszűnése: 2013 (?)

2011. március 1-jétől működött, az MTM-SBS Zrt. a TV2 kereskedelmi csatorna tulajdonosa és a Vodafone együttműködése keretében jött létre. A tévétársaság csak a nevet, illetve a reklámfelületet adta a szolgáltatáshoz, vagyis az ügyfelek valójában a Vodafone-nal szerződtek.[13].

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]