Magyar mobilszolgáltatók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarországon 1990-ben jelent meg az analóg mobiltelefon rendszer, melyet 1993-ban a digitális hálózatot használó GSM-rendszerek kiépítése követett. Ezek a rendszerek még csak hangalapú szolgáltatást nyújtottak, de a 21. század elején megjelentek a mobil adatkommunikációs rendszerek is. A GSM hálózat lassú adatkommunikációját manapság egyre inkább felváltja a GPRS, EDGE, UMTS és LTE szabványú adatátvitel.

Mobilszolgáltatók (MNO)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai mobilszolgáltatók (MNO - Mobile Network Operator)

T-Mobile[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózatkijelölő szám[1]: 60

Hálózatkijelölő szám[2]: 30

Telenor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózatkijelölő szám[1]: 20

Vodafone[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózatkijelölő szám[2]: 70 A Vodafone Magyarország Zrt. (akkor még Vodafone Magyarország Rt.) 1999. július 7-én nyerte el a Hírközlési és Vízügyi Minisztérium koncessziós szerződését a harmadik magyarországi GSM 900 / DCS 1800 szabványú mobil távközlési hálózat kiépítésére. Magát a koncessziós szerződést október 8-án írták alá, a szolgáltatást végül november 30-án vezették be. Kezdetben a Pannon GSM, valamint a Westel 900 rendszerét, majd 2001. január 6-ától kizárólag saját hálózatát használva nyújtja szolgáltatásait a Vodafone. 2003 májusában köszönthették az egymilliomodik előfizetőt. 2005. december 16-án indították útjára UMTS szolgáltatásukat.

MPVI Mobil[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózatkijelölő szám: 50 A Magyar Posta Zrt.-Magyar Villamosművek Zrt.-MFB Invest Zrt. konzorciuma, azaz az MPVI Mobil Zrt. lesz a negyedik mobilszolgáltató a magyar piacon, miután az összesen 10 milliárdos ajánlatával megnyerte a 900 megahertzes frekvenciasáv 5 megahertz szélességű, egybefüggő "A"-blokk árverését.

EDR[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR; korábban Tetra) zártkörű, csak a védelmi szolgálatok (rendőrség, mentők, katasztrófavédelem stb.) tagjai számára elérhető hálózat. Körülbelül 28 ezer felhasználója van. A magyar állam számára Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. működteti, amely 2005–2012 között a Magyar Telekom-csoporthoz tartozott. 2012 augusztusában a Telekom 19,9 milliárd forintért eladta a céget az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek (NISZ Zrt.).[4] A 450 MHz-es tartományban működő analóg szolgáltatás központját a tervek szerint összekapcsolják a 112-es segélyhívóval.

Virtuális mobilszolgáltatók (MVNO)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A virtuális mobilszolgáltatók (MVNO = Mobile Virtual Network Operator) nem rendelkeznek saját hálózattal, sem frekvenciával, ezeket az MNO-któl bérlik, de az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban állnak. Magyarországon egyedül az Tesco MBL Zrt.-t nevezhetjük MVNO-nak.

Tesco Mobile[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hálózatkijelölő szám[1]: 31[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tesco Magyarországon 2012. március 1-jén indított mobil távközlési szolgáltatást a Vodafone Magyarország hálózati támogatásával. Az új céget a két alapító, a Vodafone és a Tesco 50-50 százalékban tulajdonolja. A Tesco Mobile SIM kártyáit az ország minden Tesco áruházában, míg a készülékeket a Tesco hipermarketekben is meg lehet vásárolni.[5]

Saját márkás viszonteladók (BR)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BR (Branded Reseller)-ek sem hálózattal, sem frekvenciával nem rendelkeznek, sőt az ügyfelekkel sem ők állnak szerződésben, hanem az MNO-ok.

VIP-One[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A V.I.P. Ügyfelek Kft. 2011. március 23-tól jogosult mobiltelefon szolgáltatásra Magyarország első független virtuális mobilszolgáltatójaként (MVNO). A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartása[6] a szerint Magyarországon a 4. működő mobilszolgáltatóként végzi tevékenységét.

Postafon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Posta 2009. november 20-án Postafon néven indított virtuális szolgáltatást,[7] ez a távközlésben azt jelenti, hogy a vállalat saját hálózattal nem rendelkezik, másik telefontársaság hálózatán nyújt szolgáltatást. A posta a Vodafone-nal szerződve nyújt mobilszolgáltatást.

Red Bull Mobile[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. július 1-jén indult, a Telenor hálózatát használja. Az elérhető két díjcsomag közül a SimplyAll csomagban 200 belföldi hívásperc, 200 SMS/MMS és 200 megabájt internetforgalom van 5500 forintért, a SimplyAll+ pedig ezeknek a dupláját nyújtja havi 10500 forintért - a beszédforgalom számlázása percalapú. Mindkét Red Bull Mobile díjcsomagban benne foglaltatik a hozzáférés a Red Bull Mobile portálhoz és a Red Bull TV-hez, ezek igénybe vétele díjmentes, persze az elérhető tartalmak közül több emelt díjas.[8]

Externet Mobilnet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Meglévő vezetékes szolgáltatásai mellé a 2010. október 29-től Vodafone alapú mobilinternet-csomagokat is kínál saját márkanévvel a hazai internetes piac egyik megalapítója, az Externet.[9]

Digi Move[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010 őszén kezdte el forgalmazni a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. meglévő TV vagy internet előfizetés mellé a Telenorral szövetkezve. Az előfizetésünk mellé, - ami nem jár hűségszerződéssel, tehát bármikor felmondható és természetesen él a 3 napos próbagarancia - egy SIM kártyát és és egy ZTE MF190 HSUPA USB Stick-et kapunk.[10]

TV2 Mobilnet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. március 1-jétől működik, az MTM-SBS Zrt. a TV2 kereskedelmi csatorna tulajdonosa és a Vodafone együttműködése keretében jött létre. A tévétársaság csak a nevet, illetve a reklámfelületet adja majd a szolgáltatáshoz, vagyis az ügyfelek valójában a Vodafone-nal szerződnek.[11]

Blue Mobile[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lidl 2012. február 1-jétől Blue Mobile néven elérhető szolgáltatásához a Magyar Telekom adja a hálózatot. A Lidl a mobilszolgáltatás keretében önálló SIM kártyákat és készülékes csomagokat kínál, feltöltőkártyás konstrukcióban.[12]

Egyéb mobilszolgáltató márkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Djuice[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Djuice egy, a Telenor által több országban bevezetett márkanév, amely Magyarországon a Pannon GSM portfólióját egészítette ki 2003-tól. A márkanévvel fémjelzett, elsődlegesen feltöltőkártyás díjcsomagokat, valamint az ehhez igénybe vehető extra szolgáltatásokat a fiatal korosztály számára alakították ki. A márkát 2010. április 9-én látszólag önálló szolgáltatóként definiálták újra. Ennek keretében önálló értékesítési hálózat kiépítésébe kezdtek, és megszűnt a Djuice termékek Telenor üzletekben történő értékesítése. Megjegyzendő, hogy a marketingüzenetek alapján a Djuice független mobilcégként definiálta magát,[13] azonban önálló cég alapítására sosem került sor, az ügyfelek továbbra is a Telenor Magyarország Zrt-vel kötöttek szerződést.[14] A Telenor egy évvel később, 2011 áprilisában a költséghatékonyság és az eladások növelése érdekében formálisan vissza is olvasztotta szolgáltatásai közé a márkát. Ettől kezdve a Djuice termékek ismét elérhetővé váltak a Telenor teljes értékesítési hálózatában.[15]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]