Ebnyelvűfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyar ebnyelvűfű szócikkből átirányítva)
Ebnyelvűfű
Közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale L.)
Közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale L.)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Család: Borágófélék (Boraginaceae)
Nemzetség: Cynoglossum
L.
Magyarországon őshonos fajok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ebnyelvűfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ebnyelvűfű témájú médiaállományokat és Ebnyelvűfű témájú kategóriát.

Az ebnyelvűfű (Cynoglossum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó nemzetség. Virágaik sugaras szimmetriájúak. A nemzetségbe világszerte mintegy 75 faj tartozik, Magyarországon ebből kettő fordul elő. Kétnyáriak.

Fogyasztásuk nem javasolt, ugyanis pirrolizidin alkaloidokat tartalmaznak, amelyek bizonyítottan mérgezők a máj számára![1] Szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.[2]

Közönséges ebnyelvűfű (C. officinale L.)[szerkesztés]

A növény 30–70 cm magas, rásimuló szőrökkel borított kétéves faj. Nem védett.

Élőhelye[szerkesztés]

Száraz gyepekben, gyomtársulásokban. Mindenfelé gyakori.

Jellemzői[szerkesztés]

  • A felső levelek ülők és keskenyek, az alsók nyelesek és szélesebb ládzsásak.
  • A párta 5–6 mm átmérőjű, ibolyás, vörösesbarna színű. Virágzata forgó. Május-júniusban virágzik.
  • Termése makkocska, melyen horgas tüskék vannak (koldustetű).[3] A részterméskék (4) szélén van szegély.

Magyar ebnyelvűfű (C. hungaricum Simk.)[szerkesztés]

Élőhelye[szerkesztés]

Száraz homokpusztagyepekben és löszpusztákon. Országszerte ritka, az Alföldön gyakoribb.

Jellemzői[szerkesztés]

  • A növényt borító szőrök elállók.
  • A levelek szíves vállúak.
  • A részterméskéken (4) nincs szegély.

Fajok[szerkesztés]

Kb. 75 faja a trópusokon és a szubtrópusokon él. Európában 11 faja él.

Más nemzetségbe sorolt fajok:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pirrolizidin alkaloidok a gyógynövénytermelésben
  2. Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
  3. Hni
  4. a b c d e f g h i j k Boraginaceae. GRIN. [2009. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 28.)
  5. a b c d e f g Benito Valdés: Boraginaceae. NameCache=Cynoglossum&PTRefFk=7100000 Cynoglossum[halott link]. In: Euro+Med Plantbase - the information resource for Euro-Mediterranean plant diversity. Berlin 2011.
  6. a b c d e f Gelin Zhu, Harald Riedl, Rudolf V. Kamelin: Boraginaceae., PDF-Datei.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hundszungen (Pflanzen) című német Wikipédia-szócikk Arten und Verbreitung című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494 
  • Hni: Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 159. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2