Magyar Lajos (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Lajos
Született 1891. november 25.
Istvándi
Elhunyt 1940. július 17. (48 évesen)
Szovjetunió
Nemzetisége magyar
Házastársa Péchy Blanka
Foglalkozása újságíró

Magyar Lajos, Milhoffer (Istvándi, 1891. november 25.Szovjetunió, 1940. július 17.[1]), magyar kommunista újságíró, Péchy Blanka színésznő férje.[2]

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 1910-11 között a Pécsi Hírlap, majd 7 évig a Világ munkatársa.[3] A Szellemi Termékek Országos Tanácsa sajtóbizottságának a vezetője volt 1919-ben.[3] 1919 júniusában Az Ember című lapban közzétett Szabó István az ellenforradalom publicistája című cikke miatt sajtó útján elkövetett rágalmazás vádjával került bíróság elé.[4] A Magyarországi Tanácsköztársaságban játszott szerepéért tíz évi börtönre ítélték, de 1922-ben fogolycserével szabadult és a Szovjetunióba távozott, ahol belépett a kommunista pártba.[5]

1922-től 1926-ig a TASZSZ és a Pravda munkatársa volt. 1926-27-ben Kínában dolgozott diplomataként. Ő irányította a védekezést a sanghaji főkonzulátus elleni 1927. november 7-ei fegyveres támadás során.[6]

Moszkvába visszatérve kutatóként és egyetemi előadóként helyezkedett el. Az ázsiai országok szocioökonómiai problémáival foglalkozott. 1935-ben a Kirov elleni merényletben való részvétel vádjával letartóztatták. 1937. november 2-án a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Katonai Kollégiuma bűnösnek találta és halálra ítélte. 1956-ban rehabilitálták.[7] Pécsett utca viseli a nevét.[8] Felesége, Péchy Blanka 1986-ban díjat alapított az emlékére újságírók számára.[2]

Fontosabb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Háborús Balkán (Bölöni Györggyel, Bp., 1912)
  • A magyar forradalom. Élmények a forradalom főhadiszállásán (Bp., 1919)
  • „Mária Nosztra”. Riportsorozat apácabörtönőrökről és kommunista rabnőkről (New York, é. n.)
  • The world economic crisis and the end of capitalist stabilisation (New York, é. n.)
  • Die rote Hölle. Die Wahrheit über die bolschewistischen Gefängnisse (Berlin, 1924)
  • Ocserki po ekonomike Kitaja (Moszkva, 1930)
  • Késői tudósítások (Sajtó alá rendezte, bevezette Péchy Blanka, Bp., 1966)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagy szovjet enciklopédia - Lajos Magyar
  2. ^ a b Péchy Blanka. kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2011. február 19.)
  3. ^ a b Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 476. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  4. HU BFL VII.5.c 8221 - 1919
  5. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. 548. oldal
  6. Polonyi Péter. Az országnyi város, Sanghaj, Kína (nagyútikönyv-sorozat), 415. oldal. Budapest: Panoráma (1986). ISBN 963 243 256 8 
  7. Люди и судьбы. Биобиблиографический словарь востоковедов - жертв политического террора в советский период (1917-1991). memory.pvost.org, 2004. július 29. (Hozzáférés: 2014. június 10.)
  8. Magyar Lajos utca, Pécs. Google Maps

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]