Magyar Lajos (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Lajos
Magyar Lajos.jpg
Magyar Lajos 1919-ben
Született 1891. november 25.
Istvándi
Elhunyt 1940. július 17. (48 évesen)
Szovjetunió
Nemzetisége magyar
Házastársa Péchy Blanka
Foglalkozása újságíró

Magyar Lajos (szül. Milhoffer, írói álnevein: Nemo, Hunor, Istvándi, 1891. november 25.Szovjetunió, 1940. július 17.[1][2]), magyar kommunista újságíró, Péchy Blanka színésznő férje.[3]

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 1910-11 között a Pécsi Hírlap, majd 7 évig a Világ munkatársa.[4] A Szellemi Termékek Országos Tanácsa sajtóbizottságának a vezetője volt 1919-ben.[4] 1919 júniusában Az Ember című lapban közzétett Szabó István az ellenforradalom publicistája című cikke miatt sajtó útján elkövetett rágalmazás vádjával került bíróság elé.[5] A Magyarországi Tanácsköztársaságban játszott szerepéért tíz évi börtönre ítélték, de 1922-ben a szovjet-magyar fogolycsere-akciónak köszönhetően a Szovjetunióba távozott, ahol belépett a kommunista pártba.[6]

1922-től 1926-ig a TASZSZ és a Pravda munkatársa volt. 1926-27-ben Kínában dolgozott diplomataként. Ő irányította a védekezést a sanghaji főkonzulátus elleni 1927. november 7-ei fegyveres támadás során.[7]

Moszkvába visszatérve kutatóként és egyetemi előadóként helyezkedett el. Az ázsiai országok szocioökonómiai problémáival foglalkozott. 1935-ben a Kirov elleni merényletben való részvétel vádjával letartóztatták. 1937. november 2-án a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Katonai Kollégiuma bűnösnek találta és halálra ítélte. 1956. június 30-án rehabilitálták.[1]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécsett utca viseli a nevét.[8] Felesége, Péchy Blanka 1986-ban díjat alapított az emlékére újságírók számára.[3]

Fontosabb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Háborús Balkán (Bölöni Györggyel, Bp., 1912)
  • A magyar forradalom. Élmények a forradalom főhadiszállásán (Bp., 1919)
  • „Mária Nosztra”. Riportsorozat apácabörtönőrökről és kommunista rabnőkről (New York, é. n.)
  • The world economic crisis and the end of capitalist stabilisation (New York, é. n.)
  • Die rote Hölle. Die Wahrheit über die bolschewistischen Gefängnisse (Berlin, 1924)
  • Ocserki po ekonomike Kitaja (Moszkva, 1930)
  • Késői tudósítások (Sajtó alá rendezte, bevezette Péchy Blanka, Bp., 1966)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Nagy szovjet enciklopédia - Lajos Magyar
  2. A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Magyar Lajos
  3. ^ a b Péchy Blanka. kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2011. február 19.)
  4. ^ a b Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 476. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  5. HU BFL VII.5.c 8221 - 1919
  6. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. 548. oldal
  7. Polonyi Péter. Az országnyi város, Sanghaj, Kína (nagyútikönyv-sorozat), 415. oldal. Budapest: Panoráma (1986). ISBN 963 243 256 8 
  8. Magyar Lajos utca, Pécs. Google Maps

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva: 1921-1932/34. Doktori disszertáció. (Bp. 1990)