A Magyar Kultúra Lovagja
| A Magyar Kultúra Lovagja | |
 | |
| Mottó: A kultúra a béke követe | |
| Megalakulás dátuma | 1998 |
| Típus | elismerés |
| kuratóriumi elnök | Nick Ferenc |
| Vezető | Nick Ferenc |
| Helyek | |
| Központ | Aranyosapáti-Aranyossziget |
A Kultúra Lovagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány[1] a kultúra különböző területein huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998 októberében hívta életre.[2] A cím a művészi alkotók tevékenysége mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, szponzoroknak, mecénásoknak, politikusoknak.[3]
Az alapítvány, melynek címerében „A kultúra a béke követe” jelmondat szerepel, a Magyar Kultúra Lovagja cím mellett adományozza még az Egyetemes Kultúra Lovagja címet is (nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért), továbbá a fiatalabb korosztály számára a Magyar Kultúra Apródja címet is.
Alapítása óta a cím a civil társadalom kiemelt elismerésévé vált.[4] Átadására az 1997-ben alapított Magyar Kultúra Napja Gála alkalmával kerül sor, mely a magyar kultúra napjához kapcsolódik.
A cím nem helyettesíti az állami és a művészeti díjakat, nem jár vele pénzösszeg, kiemelkedő jelentősége mégis abban áll, hogy évenként azok kezdeményezhetik, akik lokális környezetükben a jelöltek emberségét és lovagias tetteit a legjobban ismerik.
A cím adományozásának módja[szerkesztés]
Az alapítvány által adományozandó címre az előző év nyarán meghirdetett nyílt pályázaton a társadalmi szervezetek és önkormányzatok adhatnak jelölést, október 15-i határidővel. Az alapítvány kuratóriumának a címek odaítéléséről szóló javaslatát az 1999. január 22-én elsőként elismert Alapító Lovagok 12 fős testülete, valamint 2005-től a Kultúra Lovagrendje által évente felkért háromszáz lovagjából álló Tanácsadó Testület készíti elő. A testület javaslata alapján a kuratórium december 1-ig hozza meg döntését, annak érdekében, hogy a javaslattevők karácsony körül adhassák át a Kultúra Lovagja címre történő jelölést az elfogadott javasoltaknak. Az elismerés elfogadásáról a jelölt önállóan dönt azzal, hogy az adatlap egyik példányát – kitöltve és aláírva – a következő év január első hetéig visszajuttatja. Az alapítvány ezt követően hozza nyilvánosságra az elismertek jegyzékét. Évente maximálisan 36 elismerés adható.
A lovaggá avatás[szerkesztés]
A Kultúra Lovagjainak avatása szertartásosan zajlik a Magyar Kultúra Napja Gálán. A lovaggá ütés az Örökség serleggel[5] kitüntetett Magyar Koronaőrök Egyesülete szolgálatában megjelenők és a Szent Korona másolata előtt történik. Állandó jelképei a virrasztás, a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel. Az elismertek nevét bejegyzik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe. A Gála nemzetközi közönsége előtt minden évben egy-egy kiemelkedő közművelődési teljesítményt nyújtó hazai vagy határon túli település, nemzetiség, illetve régió díszvendégként mutathatja be kultúráját.
A Kultúra Lovagrendje[szerkesztés]
Az alapítvány – a doni áttörés[6] 60. évfordulóján – 2003. január 22-én elindítva, 2004. július 10-én az alapító okirat túrkevei aláírásával létrehozta a Kultúra Lovagrendjét. Alapító lovagja Nick Ferenc, az alapítvány kuratóriumának elnöke.
A Kultúra Lovagja címmel elismertek önként dönthetnek arról, hogy akarnak-e a lovagrend tagjai lenni, és találkozni vagy együttműködni a lovagtársakkal. A lovagrend sajátosságai: a zászló, az ezüst kitűző és a tagsági igazolvány. A lovagrend az alapítvány meghatározó szervezeti eleme, tagjai területileg és szakmailag sokoldalúan együttműködnek. A közösséghez való tartozás együttműködési támaszt jelent az elismerésben részesültek számára önzetlen tevékenységük folytatásához.
Emlékezet őrzése[szerkesztés]
- A Nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján – 2006. július 9-én – Aranyosapátiban megnyílt a Kultúra Lovagrendje Emlékparkja, kegyeleti helye. Az első 36 lovagi emlékoszlop mellett felszentelésre került az „Emlékezet harangja”, amely az egész világot érintő történelmi diadalt kapcsolja össze a kulturális önkéntesekkel. 2008-tól a lovagtársakra való emlékezés és az év során elhunyt lovagtársak emlékemlékoszlopainak emelése – az alapítvány által kezdeményezett példamutató nemzetközi összefogással bevezetett – Európai Kultúra Napja (szeptember 20.) rendezvénysorozat Kulturális Önkéntesek Napján történik. A tábori ökumenikus istentisztelettel és kulturális programmal egybekötött eseményen valamennyi lovagra a harang megkondításával külön emlékeznek. Az emlékükre állított új emlékoszlopok jelentőségét a szülőföld küldöttsége és az általuk hozott föld fokozza. (2013-ban 105 elhunyt lovag emlékét őrzi az emlékpark.)
- 2010-ben megnyílt a Kultúra Lovagrend Múzeuma és Levéltára, amely alkalmat ad a személyes és közösségi értékek megőrzésére.
- 2015-ben felépült az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor, melynek hatékony működését gazdagítja a 2019-ben átadott Négyeshatármenti Művelődési Központ.
- Az értékek őrzésében segítségére lesz az alapítványnak a 2022-ben felavatásra kerülő lovagok könyvtára.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Falvak Kultúrájáért Alapítvány, teljes nevén: „Adrianus Alapítvány a Falvak Kultúrájáért” alulról jövő, civil kezdeményezésként 1996-ban jött létre nemzetközi kuratóriummal és közösségekkel, országos működési körrel, közhasznú szervezetként. Az Alapítvány küldetése a kulturálisan hátrányos helyzetű települések életminőségének fejlesztése, a kulturális örökség ápolása, valamint az egyenrangú kultúrák együttműködésének elősegítése. Fő működési területét a Kárpát-medencében határozta meg, de a budapesti székhelyű alapítvány szervezetében a kultúra különböző ágait művelő, valamint az egészséges életmódot és olimpiai eszmét népszerűsítő közösségek működnek több vidéki és határon túli bázissal.
- ↑ A magyar államalapítás millenniuma alkalmából a kulturális örökség megőrzése, felkutatása, ápolása, népszerűsítése és alkotó fejlesztése érdekében kifejtett önzetlen tevékenység elismerésére a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Magyar Kultúra Lovagja címet alapított.Hargita Népe, 1999. augusztus 16. 190. szám, 8. oldal
- ↑ A Magyar Kultúra Lovagja címért. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a kulturális örökség megőrzése, felkutatása, ápolása, illetve népszerűsítése és alkotó fejlesztése érdekében kifejtett önzetlen tevékenység elismeréséért hozta létre a Magyar Kultúra Lovagja címet. Társadalmi szervezetek, alapítványok jelölhetnek egy-egy olyan személyt (tagjaikat, támogatóikat – nem magyar állampolgárt is), akiknek munkáját ezzel az elismeréssel kívánják megköszönni.Udvarhelyi Híradó, 2000. augusztus 3. 61. szám. 6. oldal
- ↑ Szigetvári János a Magyar Kultúra Lovagja (posztumusz) 2001. január 22. Hetedhéthatár, 2001, 3. szám
- ↑ A Falvak Kultúrájáért Alapítvány együttműködve a Magyarország Felfedezői Szövetséggel 2005-ben „Örökség serleg” elismerést alapított, melynek célja a Kárpát-medence kulturális örökségének ápolása érdekében tevékenykedő, példamutató ifjúsági közösségek színvonalas elismerése. Az elismerést évente egy alkalommal, maximum öt arra érdemes közösség veheti át.[1]
- ↑ 1943. 01. 12–22. A doni áttörés a 2. Magyar Királyi Hadsereg arcvonalán. MTA BTK Történettudományi Intézet honlapja
Források[szerkesztés]
- A Magyar Kultúra Lovagja elismerésről (PHP). alkotohazak.shp.hu (a Falvak Kultúrájáért Alapítvány honlapja). (Hozzáférés: 2014. augusztus 15.)[nem megbízható forrás]
- Az alapítvány hivatalos oldala (Adrianus Alapítvány a Falvak Kultúrájáér/Falvak Kultúrájáért Alapítvány)
- Az alapítvány bejegyzése a bíróságon (Alapítva: 1995, Közhasznú: 2017. március 30.)
További információk[szerkesztés]
- A Magyar Kultúra Lovagjainak találkozója Kecskeméten. Wojtyla.hu. 2017. július 17.
- Lovagi címet kapott a haditudósító. Magyarnemzet.hu. 2003. február 26.
- Bácska Budapestre költözött: Régiónk volt a díszvendég a Magyar Kultúra Lovagjainak avatóünnepségén. Magyarszo.rs2020. január 27.
- Lovagok a kultúráért - Múzeumavató Aranyosapátiban: Irodalmijelen.hu. 2011. szeptember 29.