Magyar Királyi Honvédség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Királyi Honvédség
Dátum (1919) 19221945.
Ország Magyar Királyság
Típus fegyveres erők
Feladat A Magyar Királyság szuverenitásának és területi épségének védelme.
Méret 35 000 fő (1921)[1]
kb. 84 000 fő (1938)
kb. 550 000 fő (mozgósított) (1941)
kb. 1 000 000 fő (1944)
Diszlokáció Budapest
Kultúra és történelem
Háborús részvétel magyar–szlovák kis háború,
második világháború

A Magyar Királyi Honvédség (rövidítve m. kir. honvédség) a 20. századi Magyar Királyság szuverenitásáért felelős állami fegyveres erők volt a trianoni békeszerződés és a második világháború befejezése, lezárása közötti időszakban. Elődje a Tanácsköztársaság bukását megelőzően 1919. június 6-án elrendelt és rá három nappal felállított Nemzeti Hadsereg, melyet a Forradalmi Kormányzótanács augusztus 1-jei lemondása után megszűnt Vörös Hadsereg mellett, helyett fokozatosan szerveztek át az ország egyedüli haderejévé. A trianoni békeszerződést követő diplomáciai huzavonákkal és a lefegyverzési program halogatása eredményeként 1922. január 4-től[2] felállításra került az ország védelmére hivatott, önkéntesekből álló Magyar Királyi Honvédség, melyről az 1921. évi XLIX. törvénycikk rendelkezett.[3] Tisztképző intézménye a Ludovika Akadémia lett.

Az 1920-as évek gazdasági nehézségei, illetve a kisantant átfogó blokádja jelentősen hozzájárultak a haderő technikai hiányaihoz. A szomszédos országokkal szembeni folyamatos fegyverkezési lépéshátrányt az 1938-as győri program hivatott csökkenteni, melyet a nagyarányú beszerzések ellenére végül a második világháborúba belépésig nem sikerült maradéktalanul ledolgozni. A szellemében és kiképzésében korszerű, de eszközállományában véve elavult haderő a háború során többszöri átszervezés ellenére is csak nehezen tudta az ország külpolitikai igényeit részlegesen kielégíteni a háború középső időszakában. A politikai megosztottság, illetve a német megszállás és a szovjet túlerő végül megpecsételte a haderő sorsát, mely 1945 áprilisára gyakorlatilag megszűnt létezni. Összességében a Magyar Királyi Honvédséget a túlzott mennyiségi fejlesztés és a gyenge technikai felszereltség jellemezte, ami megközelítőleg sem állt arányban a katonapolitikai célkitűzésekkel.[4]

Megmaradt személyi és technikai állományából újraszervezett demokratikus szervezet, a Magyar Honvédség 1948-ban állt fel az 1947-es párizsi békeszerződés ratifikálása után, majd három évvel később, 1951-től nevet változtatva és immár szovjet mintára újjászervezve és -fegyverezve Magyar Néphadseregként látta el a korábbi feladatot. Ez a szervezet többszöri átszervezéssel 1990-ig megmaradt, majd ismét Magyar Honvédség névvel napjainkban is aktív.


Főparancsnokok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Honvéd Vezérkar főnökök (HVKF)

A Királyi Honvédséget szabályozó fontosabb jogszabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Honvédelmi törvények
  • 1921. évi XLIX. törvénycikk a m. kir. honvédségről
  • 1939. évi II. törvénycikk a honvédelemről
    • 1942. évi XIV. törvénycikk a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk, valamint az 1914–1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről
A szervezet állományának jogállásairól
  • Lásd az 1942. évi XIV. tv-t (zsidók esetében 3–5. §-ok)
A sorkatonai szolgálatról
A szervezet létszámáról

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd a 1921. évi XLIX. törvénycikk 2. §. Ezt a 35 ezer főt a trianoni szerződésről szóló 1921. évi XXXIII. törvénycikk 104. Cikke alapján állapították meg. Megoszlását a 1921. évi XLIX. tv.cikk módosításáról szóló 1922. évi III. törvénycikk rendelkezik: „1750 fő tiszt, 2334 fő altiszt és 30 916 fő legénység. A m. kir. honvédségi Ludovika Akadémia hallgatói a m. kir. honvédség legénységi létszámában számítanak”.
  2. A dátumot a Magyarország a XX. században és A Hazáért 167. o. említi.
  3. A törvénycikk szövegét lásd az 1000ev.hu oldalon.
  4. Ez a mondat szó szerint idézve a Hadtudományi lexikon (1995) 866. oldaláról.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek, monográfiák
Folyóiratcikkek
  • A Haditechnika c. folyóirat cikkei:
    • Dr. Zakariás Zoltán: Honvéd vasútépítők. A Magyar Királyi Honvédség vasútépítő csapatának története. Haditechnika 1997/2, 5.
    • Dr. Kovács Vilmos: A trianoni békediktátum hatása a magyar hadiiparra. In: Haditechnika 1999/4, 8–14.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]