Magos Gyula (labdarúgó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magos Gyula
Személyes adatok
Születési dátum1955. március 6.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum2021. március 29. (66 évesen)[1]
Állampolgárságmagyar
Posztcsatár
Junior klubok
IdőszakKlub
1968–1973Magyar 1957-2000 KSI
1973–1975Magyar 1957-2000 Bp. Honvéd
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1975–1978Magyar 1957-2000 Szolnoki MTE
1976–1977 Magyar 1957-2000 Kossuth KFSE
1978–1983Magyar 1957-2000 Bp. Volán82(26)
1983–1984Magyar 1957-2000 Vasas SC6(1)
1984–1985Magyar 1957-2000 Bp. Volán?(?)
1985–1986Magyar 1957-2000 Dorogi Bányász33(12)
1986–1986Magyar 1957-2000 Budafoki MTE
1987Magyar 1957-2000 III. Kerületi TTVE
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
SablonWikidataSegítség

Magos Gyula (Budapest, 1955. március 6.2021. március 29.) magyar labdarúgó, csatár.

Pályafutása[szerkesztés]

Tizenháromévesen a KSI kezdett futballozni, majd 1973-ban a Bp. Honvéd játékosa lett.[2] 1975-ben az NB II-es Szolnoki MTE igazolta le.[3] A katonaideje a Kossuth KFSE-ben szerepelt. 1979-ben mutatkozott be az élvonalban, a Bp. Volán játékosaként. A közlekedésiek csapatával masszív NB. I-es játékos volt évekig, majd a Vasas SC igazolta le 1983-ban. Az angyalföldi klubbal a bajnokság 6. helyét szerezték meg, majd visszatért az időközben az NB. I-ből kiesett Volánhoz. Az első osztályban összesen 88 mérkőzésen szerepelt és 26 gólt szerzett.

1985-ben az NB. III-as Dorogi Bányászhoz igazolt, ahol az ifjú csatártehetséggel, Füle Antallal voltak a dorogiak első számú gólfelelősei. A csapat sokáig nyílt küzdelmet folytatott az NB. II-be való jutásért. Menet közben azonban Fülét katonai szolgálatra bevonultatták, így magára maradt, tekintve a dorogiak nem tudták pótolni a megüresedett posztot hasonlóan magas kvalitású támadóval. Végül a bajnoki dobogó harmadik fokán végeztek.

Legemlékezetesebb mérkőzései a Bányásszal a szomszédvár Esztergom és a legnagyobb vetélytárs, a listavezető, majd bajnok Budafok elleni hazai rangadók, ahol meccsenként 5000 néző előtt mindkét alkalommal győztek és Magos mindkét találkozón góllal is hozzájárult a sikerhez. Az Esztergom elleni egyik szabályos gólját érvénytelenítette a játékvezető. A Dömsöd elleni gólzáporos győzelmet hozó találkozón pedig mesterhármast ért el.[4]

1986-ban a Budafoki MTE-hez igazolt. Az 1986–87-es téli szünettől a III. kerületi TTVE játékosa lett.[5]

Sikerei, díjai[szerkesztés]

  • Bajnoki bronzérmes az NB III-ban (Dorogi Bányász, 1986)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Labdarúgás: elhunyt Magos Gyula, a Volán és a Vasas korábbi csatára (magyar nyelven)
  2. A hét érdekessége. Népsport, XXXI. évf. 225. sz. (1975. szeptember 24.) 2. o.
  3. A Népsport jelenti. Népsport, XXXI. évf. 87. sz. (1975. április 13.) 4. o.
  4. Petrik József-Péntek Sándor: A Dorogi Bányász SC 75 éves Jubileumi Emlékkönyve/ A Dorogi Bányász labdarúgói
  5. Zs. I: Nagy jövés-menés a második vonalban. Népsport, XLIII. évf. 53. sz. (1987. március 8.) 3. o.

Források[szerkesztés]

  • Magos Gyula NB I-es statisztikája a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán
  • Magos Gyula - foci-info.hu (hozzáférés: 2021. március 30.)