Magellán-harkály
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Campephilus magellanicus (King, 1828) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Magellán-harkály témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Magellán-harkály témájú médiaállományokat. |
A Magellán-harkály (Campephilus magellanicus) a madarak osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Argentína és Chile területén honos. Az Andok déli lejtőin honos.
Megjelenése [szerkesztés]
A Magellán-harkály az egyik legnagyobb és legimpozánsabb harkály. A hím feje piros, a tojó feje fekete színű. Idejének túlnyomó részében függőleges testhelyzetben a fatörzseken kopácsol. Ennek megfelelően fejlődött ki teste is. Hogy megkapaszkodhasson a fakéregben, rövid lábán az ujjak hegyes, erős karmokban végződnek. Merev farktollai révén képes támaszkodni a törzseken. Testhossza 45 cm.[1] A hím testtömege 312-363 g, a tojó testtömege 276-312 g.
Életmódja [szerkesztés]
A Magellán-harkály a hegyes, egyenes csőrét vésőként használva addig vájja a fakérget, míg eléri a rovarlárvák kéreg alatti járatait. Hosszú, szigonyszerű nyelvével átszúrja és csőréhez emeli a lárvát.
Természetvédelmi állapota [szerkesztés]
Még nem veszélyezettet faj, de az ember egyre többet vág ki azokból a fákból, melyeken szívesen fészkel.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. március 21.)
- A Világ Állatai képes enciklopédia. Alexandra Kiadó (2005)

