Macondo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Macondo egy képzeletbeli falu Kolumbiában, ahol az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Gabriel García Márquez Száz év magány[1][2] című regénye játszódik.

Ez a képzeletbeli falu sok tekintetben hasonlít Aracatacára (Kolumbia, Magdalena megye), arra a ma már kisvárossá növekedett falura, ahol Gabriel García Márquez született és a gyermekéveit töltötte nagyszülei házában.

2006-ben Pedro Sánchez Rueda polgármester kezdeményezte, hogy a település neve legyen Macondo. Ezzel szerette volna a szegénységbe süllyedt és csőd szélén álló Aracataca gazdaságát fellendíteni és a turistákat odavonzani. Az erre kiírt népszavazás azonban érvénytelenül zárult az alacsony részvételi arány miatt, így a javaslat nem lépett életbe.[3]

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maga García Márquez az Azért élek, hogy elmeséljem az életemet[4][5] című önéletrajzi regényében azt írja, hogy emlékei szerint Macondo egy banánültetvény neve volt Aracataca közelében, a névtáblát pedig a vonatból látta, amikor nagyapjával együtt utaztak. Rögtön ezután azonban megemlíti, hogy később egy enciklopédiában azt olvasta, hogy egy ceibafafajtának a neve, ám saját bevallása szerint soha nem sikerült meggyőződnie róla, hogy létezik-e ilyen nevű fa. Még később az Encyclopædia Britannicában azt a meghatározást találta, hogy a makondo egy Tanganyikában élő vándorló nép neve.

A név eredete másokat is foglalkoztatott. Dasso Saldívar író a Gabriel García Márquez: El viaje a la semilla, la biografía[6] című életrajzban négy lehetséges eredetet is felvetett, ezek részben hasonlítanak ahhoz, amit Márquez is említett:

La Vereda Macondo, nem messze Aracatacától
  • Elsőként és legvalószínűbb lehetőségként Saldívar is úgy véli, hogy Macondo egy bizonyos Manuel Dávila García banánültetvényes haciendája volt a Sevilla folyó partján, nem messze Aracatacától.
  • Azt is megemlíti, hogy a macondo a banán bantu eredetű neve volt. E magyarázat szerint a szó a makonde szóból származik, ami a likonde többesszáma, szó szerinti jelentése pedig „az ördög eledele”. Idővel ezt a szót a karibi partvidéken egy nagyon értékes fafajta (Cavanillesia platanifolia) neveként kezdték el használni,[7] ami viszont a 20. század elejére a túlzott kitermelés miatt gyakorlatilag kipusztult. A magyarázat szerint a regényben többször is említett United Fruit társaságnak ez a birtoka onnan kapta a nevét, hogy korábban két ilyen fa is volt rajta.
  • Állítólag Pivijay közigazgatási területén volt egy Macondo nevű település. Saldívar nem állítja, hogy ennek köze lett volna a fent említett haciendához, csak sejteti, hogy közelsége miatt innen kaphatta a birtok a nevét.
  • Végül pedig macondónak hívnak egy a környéken igen elterjedt, a bingóhoz hasonlító szerencsejátékot is. A játékban hatoldalú pörgettyűt használnak, aminek minden oldalára más ábra van bevésve, ezek közül az egyik egy makondofát ábrázol, innen ered a játék neve.

Egyesek pedig azt feltételezik, hogy a macondo szó a ma- és a cóndo’ összetételéből jött létre. A ma- előtagot sok afrikai nyelvben használják a többesszám képzésére, a cóndo’ pedig a kondorkeselyűt jelentő spanyol cóndor szó karibi tájszólásban. Ebben az esetben Macondo azt jelentené, hogy „kondorkeselyűk”.

A Száz év magány helyszíne[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Száz év magány regény alapján Macondo története, elhelyezkedése és a falu egyes helyszínei is jól leírhatók. Talán ennek köszönhető, hogy sok olvasó meg van róla győződve, hogy Macondo a valóságban is létezik.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Macondót a Buendía család pátriárkája, José Arcadio Buendía és az általa vezetett expedíció tagjai alapították, akik barátaikkal, feleségükkel, gyerekeikkel, háziállataikkal és szerszámaikkal együtt útra keltek, hogy a hegyeken nyugat felé átkelve kijáratot találjanak a tengerhez. A falut azon a helyen építették fel, ahol huszonhat hónapnyi bolyongás után José Arcadio Buendía álmában egy zajos várost látott tükörfalú házakkal, melynek neve Macondo volt.

José Arcadio Buendía álmot látott azon az éjszakán: egy lármás város emelkedett körülötte tükörfalú házakkal. Megkérdezte, hogy hívják a várost, amire egy olyan szót mondtak, amelyet még sohasem hallott, amely nem jelentett semmit, de álmában természetfölötti hangzása volt: Macondo.
– Gabriel García Márquez: Száz év magány (ford. Székács Vera)

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Macondót egy folyó partján építették fel, „melynek áttetsző vize őskori tojás nagyságú, sima, fehér köveken hömpölygött”[2]. Riohacha városától nyugatra fekszik, egy szinte átjárhatatlan hegy zárja el a külvilágtól. „Délen a láp terült el”, azon túl pedig a nagy mocsárvilág, amelynek a faluba évente ellátogató „cigányok állítása szerint nem volt határa” és nyugaton végtelen víztükörben folytatódott. José Arcadio Buendía úgy vélte, csak északnak vezet út a külvilág és a civilizáció felé, ezért korábbi társaival újabb expedíciót szervezett. Több napi tartó bolyongás után végül a korábban nem talált tenger partján kötnek ki, ahol José Arcadio így fakad ki:

– A súly essen belé! – kiáltotta. – Macondót mindenütt víz veszi körül.
– Gabriel García Márquez: Száz év magány (ford. Székács Vera)

A regényben a falut végül egy hatalmas ciklon rombolja le, a szélviharban a Buendía család utolsó ivadéka is meghal.

Helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Buendía család házában zajlik a könyv cselekményének nagy része, amelyet egymás után több alkalommal is bővítenek, hogy legyen hely az utódok, házastársaik és a látogatók számára is.
  • Melchiades kamrája, ahol a hét tengert megjárt cigány műszereit őrzik és ahol José Arcadio alkímiai kísérleteket végez, majd később Második José Aureliano ötvösműhelyt rendez be.
  • A temető, ahová a falu első halottját, Melchiadest temetik.
  • A laktanya, amit az Aureliano Buendía ezredes vezette harminckét háború egyikében bevesznek a kormánycsapatok.

Macondo García Márquez műveiben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Márqueznek nem a Száz év magány az első és egyetlen írása, ami Macondóban játszódik vagy ahol említi a falu nevét.

Regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Söpredék (La hojarasca), ami Macondóban játszódik.
  • Az ezredes úrnak nincs, aki írjon ( El coronel no tiene quien le escriba), ami egy Macondóhoz közel eső kis faluban játszódik, évekkel a forradalom után.
  • Mamá Grande temetése (Los funerales de la Mamá Grande)
  • Baljós óra (La mala hora), ami Macondo közelében játszódik egy kis faluban.
  • Száz év magány (Cien años de soledad)
  • Azért élek, hogy elmeséljem az életemet (Vivir para contarla),
  • Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája (Crónica de una muerte anunciada), ami megemlíti a falu nevét.

Novella[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Isabel monológja, miközben az esőt nézi Macondóban (El monólogo de Isabel viendo llover en Macondo (1955)

A név egyéb előfordulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az 1974-ben bemutatott Kínai negyed című filmben Jake Gittes nyomoz Hollis Mulwray után a fiktív El Macondo Apartments lakónegyedben. Richard Sylbert, a film egyik alkotója szerint valóban García Márquez Macondójára utaltak.[8]
  • Az 1990-es évek közepén a McOndo antológia[9] megjelenésével kezdődött Latin-Amerikában a McOndo jelenség, ami a mágikus realizmussal szembeforduló új írónemzedék válaszreakciója volt a 60-as és a 70-es évek latin-amerikai irodalmi boomjára, nevét pedig Macondo és a McDonald's összeolvasztásával nyerte.
  • Az El sol brilla por la noche en Cachemira[10] regény főhőse Macondóba vágyik és ott szeretné megvalósítani élete álmát.
  • Macondónak hívnak egy menekülttábort Bécs külvárosában.[12][13] Az 1970-es évek elején a Pinochet diktatúrája elől menekülő chileiek adták ezt a nevet a tábornak. Korábban a táborba az első nagy menekülthullám 1956-ban érkezett Magyországról, majd 1968-ban Romániából és Csehszlovákiából, de fogadtak be vietnami „csónakos embereket” is. Közülük és leszármazottaik közül sokan ma is a táborban élnek mint „permanens menekültek”, miközben újabbak érkeznek a világ más háború sújtotta vidékeiről: Szomáliából, Afganisztánból, Irakból, Csecsenföldről, stb.
  • A Bi-2 népszerű orosz rockegyüttes 2006-ban megjelent Tej (Молоко) című albumán az egyik dal címe Macondo (Макондо).[14] A dal refrénje: „Eső hullott Macondóra, pont az évszázad közepén. (На Макондо падал дождь, в самой середине века.)” Az együttes első sikerét 2000-ben aratta Az ezredes úrnak nincs, aki írjon (Полковнику никто не пишет) című számával.[15]
  • A Száz év magány regényre utalva Macondo a neve egy New York-i étteremnek.[16][17]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Márquez, Gabriel García. Cien años de soledad. Buenos Aires: Editorial Sudamericana. ISBN 843760494X (1967) 
  2. ^ a b Márquez, Gabriel García. Száz év magány, ford. Székács Vera, Budapest: Magvető Könyvkiadó. ISBN 9789631420494 (2012) 
  3. Aracataca no será Macondo. El Mundo, 2006. június 26. (Hozzáférés: 2015. január 20.)
  4. Márquez, Gabriel García. Azért élek, hogy elmeséljem az életemet, ford. Székács Vera, Budapest: MAGVETŐ KFT.. ISBN 9789631423327 (2003. 01) 
  5. García Márquez, Gabriel. Vivir para contarla, 1, Bogotá: Carvajal Soluciones Educativas S.A.S (2002. november 9.). ISBN 9789580470168 
  6. Saldivar, Dasso. GABRIEL GARCIA MARQUEZ: EL VIAJE A LA SEMILLA. Madrid: ALFAGUARA, 115-117. o. ISBN 9788420482507 (1997) 
  7. Enciclopédia Agrícola Brasileira: I-M Vol. 4. EdUSP, 346–. o (1995). ISBN 9788531407192. Hozzáférés ideje: 2015. január 21. 
  8. Iorio, Paul: < A Guide to Movie's Many Location Sites. LA Times, 1999. július 8. (Hozzáférés: 2015. január 21.) „See: page 2, location #8, El Macondo Apartments”
  9. McOndo. Grijalbo Mondadori (1996). ISBN 8439701357. Hozzáférés ideje: 2015. január 21. 
  10. Pascual, Andrés. El sol brilla por la noche en Cachemira. Editorial Planeta. ASIN: B009LRNFPK (2012. október 16.). Hozzáférés ideje: 2015. január 21. 
  11. Perec, Georges. La Vie mode d'emploi. Franciaország: Le Livre de Poche (1980. január 1.). ISBN 2253023906. Hozzáférés ideje: 2015. január 21. 
  12. Macondo - Refuge in Austria, 2006. 03. (Hozzáférés: 2015. január 21.) „Thus arose an unusual, oddly assorted village to which Chilean refugees gave the name 'Macondo.'”
  13. 3 and a half months on Earth (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 21.)
  14. Макондо, YouTube-videó
  15. Полковнику никто не пишет, YouTube-videó
  16. Signore, John Del: Openings Roundup: Macondo, Socarrat Paella Bar, The Frying Pan. Gothamist, 2008. július 12. (Hozzáférés: 2015. január 21.)
  17. Biography of restaurateur Hector Sanz and Chef Maximo Tejada. Macondo NYC é. sz. 40° 43′ 22″, ny. h. 73° 59′ 21″

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Macondo című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Macondo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.