MacNeill-vapiti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
MacNeill-vapiti
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Szarvasformák (Cervinae)
Nemzetség: Cervini
Nem: Cervus
Faj: C. canadensis
(Erxleben, 1777)[1]
Tudományos név
Cervus canadensis macneilli
(Lydekker, 1909)
Szinonimák
  • Cervus elaphus macneilli Lydekker, 1909
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz MacNeill-vapiti témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz MacNeill-vapiti témájú kategóriát.

A MacNeill-vapiti (Cervus canadensis macneilli) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MacNeill-vapiti Tibet keleti részén és a kínai Csinghaj (Qinghai) tartományban él. Az alfajt 1903-ban fedezték fel és írták le; 26 évig az alfajból csak egy sutát ismert a tudomány, végül aztán egy bikát is felfedeztek.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MacNeill-vapiti világos nyári bundáján, finom szürke vagy feketésbarna foltok találhatók. A téli szőrzete elmosódott barna. A tibeti vapitival együtt a legnagyobb szarvasfélék a környéken. Agancs felépítése hasonló a többi vapiti alfajéval. A sutáknak télen rövid nyaksörényük van.

Rendszertana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MacNeill-vapiti a tibeti vapitival, a kasmírszarvassal és a kanszui vapitival együtt alkotják a vapiti alfajok legdélibb csoportját.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.
  2. Ludt, Christian J.; Wolf Schroeder, Oswald Rottmann, and Ralph Kuehn: Mitochondrial DNA phylogeography of red deer (Cervus elaphus) (PDF). Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (2004) 1064–1083. Elsevier. (Hozzáférés: 2007. június 4.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]