MOM Kulturális Központ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(MOM Művelődési Központ szócikkből átirányítva)
MOM Kulturális Központ
MOM
005c MOM kultúrház.jpg
A főbejárat, a felújítás előtt (2008. október)
Hely 1124 Csörsz utca 18. (Hrsz: 7904; T.lap: 789)
Építési adatok
Építés éve 19501951
Rekonstrukciók évei 1970–1971; 2002
2009–2011
Építési stílus Bauhaus[1]
Felhasznált anyagok tégla, díszkövek, műmárvány
Védettség Műemlék (1143/15937)
Tervező Dávid Károly
Kivitelező EM 22-es Vállalata
Építési költség cca. 5 millió forint
Hasznosítása
Tulajdonos Budapest XII. kerülete
Alapadatok
Tengerszint feletti magasság 140 m
Magassága 15 m
Teljes terület 3200 m²
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 1
Liftek száma 1
Nevezetességei 1945 után elsőként felépített kulturális intézmény
Elhelyezkedése
MOM Kulturális Központ  (Budapest)
MOM Kulturális Központ
MOM Kulturális Központ
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 49′ 02″, k. h. 19° 00′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 02″, k. h. 19° 00′ 18″

A MOM Kulturális Központ a Magyar Optikai Művek (röviden: MOM) által 1951-ben a gyártelephez épített kulturális intézmény volt eredetileg, amit a gyár üzemeltet. Az optikai művek több ezer dolgozója mellett mindenkor szolgálta a XII. kerület lakóinak és a kerületben tanuló diákoknak a művelődését is.

A világhírű gyárra emlékeztető három karakteres betűszó 2010-től ismét nevében - nemcsak a visszaemlékezésekben, reklámokban - szerepel. Példaértékű, 2011-ben befejezett beruházás eredményeképpen egy sokoldalúan hasznosítható közösségi tér birtokosa lett a megújult intézmény, immár MOM Kulturális Központ néven.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézmény XII. kerületben, a Sas-hegy lábánál, két másik kerület (I. és XI.) közelében található. Helyén, illetve közvetlen környezetében 1885 és 1894 között Buda legnagyobb temetkezési helye, a Németvölgyi temető állt. Az egykori városszéli terület a 20. század első évtizedétől egyre népszerűbbé vált, így talált itt végleges helyet cégének Süss Nándor, a Magyar Optikai Művek alapító tulajdonosa is.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villamos: 59-Apor Vilmos tér; 61-Csörsz utca;
Autóbusz: 8, 40, 139-BAH Csomópont; 102, 105-Apor Vilmos tér; 112-Sirály utca, 212-Sirály utca; 239-átszállással

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szocializmus évtizedeiben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1951-ben a gyár szovjet igazgatójának (Szmirnov) kezdeményezésére, a dolgozók aktív támogatásával (társadalmi munka, téglajegy) épült. Szmirnov a munkálatokat folyamatosan ellenőrizte[2]. Abban az időben szokatlan módon, esetenként a munkásokat saját zsebből premizálta a jobb és gyorsabb munka érdekében.

A beruházás költsége ötmillió forint volt, a gyári dolgozók „társadalmi” munkájának értékéről nem készült becslés. A kivitelező az EM 22-es Vállalata volt. A cég ugyanebben az időszakban egy termelő beruházáson (öntöde) is dolgozott, így történhetett, hogy ez utóbbi élvezett nagyobb prioritást. Kapacitási gondok miatt a kultúrház átadása egy ünnepet csúszott, ezért 1951. augusztus 20. helyett 1951. november 7-én adták át.

Az avatóünnepség során a szovjet és magyar himnusz lejátszását követően Szűcs Ernő, az irodalmi szakkör tagja Köszöntő című saját versét mondta el[3] Szűcs után Szabó Miklós operaénekes a Bánk bán nagyáriáját adta elő, befejezésül pedig a színjátszó csoport bemutatta a Ne játssz a tűzzel! című egyfelvonásos darabot.

Az intézmény a munkásművelődés, az ismeretterjesztés, az amatőr mozgalmak hajléka volt. Működött itt többek között irodalmi, színjátszó, képzőművészeti, rádióamatőr, csillagászati, bélyeggyűjtő, balett csoport vagy szakkör is. Kaptak lehetőséget gyakorlásra az amatőr zenészek; torna és játéktermek hiányában itt lehetett biliárdozni, vagy ping-pongozni, a kertben röplabdázni is. Az ötvenes-hatvanas éveknek megfelelően a hétvégéken rendszeresen bálokat, táncesteket rendeztek a gyár dolgozóinak, illetve a környék lakóinak.

Hosszú ideig itt volt Buda egyetlen – a kor elvárásainak megfelelő – színházterme. Az 1957-ben sugározni kezdő Magyar Televízió számos élő adást közvetített innen[4]. Az alapító és fenntartó, híres budai gyárra utaló betűszó, „MOM” így lett országosan közismert. Művészek ma is számos alkalommal hivatkoznak a MOM-ra, sőt aktuális műsorokat ajánlanak a mai napig ezzel a helyszín megjelöléssel.

Számos alkalommal a színházteremben tartotta - a Tartsay Vilmos utcai - Rózsahegyi Kálmán Színiiskola az előadásait. Ennek az intézménynek volt hallgatója többek között Komlós Juci, Rátonyi Róbert, Sztankay István, Hofi Géza, vagy épp Sas József is.

A MOM volt állandó fellépő helye a Corvina és a Gemini együtteseknek és itt működött a Hobo Blues Band első klubja is.

A hatvanas évek elején a Filharmónia hangversenysorozatot rendezett, aminek keretében Ferencsik János vezényletével az Állami Hangversenyzenekar is fellépett.

A MOM-ban talált átmeneti játszóhelyet felújítása idején a Madách Színház és az épülettel nem rendelkező Rock Színház. Több előadását itt mutatta be és játszotta a Karinthy Színház elődje a Hököm Színpad.

A rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendszeresen tartott előadásokat az épületben a Markó Iván által alapított és vezetett Magyar Fesztivál Balett valamint Vári Bertalan együttese, a Presidance Company is.

Az újra engedélyezett „BÁV” művészeti aukcióinak éveken át a Csörsz utcai épület adott otthont.

Az intézmény a rendszerváltás után önkormányzati kézbe került, 1995-ben pedig felvette a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Művelődési Központ nevet.

A Bio Piac, 2011-ben

2005-ben itt találta meg állandó helyét a BIO-ÖKO piac, ami korábban, 1991-től a Margit híd budai hídfőjénél, később pedig a Marcibányi téren működött. A 2009–2011-es felújítás során a piacteret is teljesen felújították, modernizálták és jelenleg az épület kertjében foglal helyet.

Az épület maga már az első évtizedben szűknek bizonyult, a könyvtár állománya például egy-két ezerről hamar húszezerre duzzadt. Különösen a délutáni, esti klubfoglalkozások beosztása okozott gondot. Dávid Károly még halála előtt elkészítette a bővítés terveit, ezek megvalósítására azonban már nem kerülhetett sor.

A hetvenes évek és az új évezred első évtizedében végrehajtott „karbantartások” után, 2009 novemberében elindulhatott a kerület egyik legköltségesebb projektjének megvalósítása, aminek csak egy része volt a műemlék védettségű épület teljes külső-belső felújítása.

A tervek az Alkotás út-Jagelló út-Böszörményi út-Csörsz utca által határolt terület komplex rekonstrukciójára vonatkoztak. A részfeladatok között volt - többek között - a műemléképület teljes rekonstrukciója, a színházterem átépítése, korszerűsítése, a színpad és a nézőtér kétszintű kapcsolatrendszerének megvalósítása, a klubtermek és a kupola több funkciós, könnyen variálható lehetőségeinek kialakítása, az energiatakarékos fűtési és hűtési rendszer kiépítése. Utóbbi kapcsán a telek mentén futó egyik budai fő szennyvízgyűjtő csatornában folyó szennyvíz nagyjából állandó hőmérsékletét is kihasználták az épület fűtésére, illetve hűtésére.

Az intézmény kertjében elsősorban gyerekprogramok megtartására alkalmas szabadtéri színpad, valamint játszótér is létesült.

A rekonstrukció idején

Az épület mellett a Sirály utca, Csörsz és Jagelló utcák közötti szakaszát is lezárták; alatta éttermet és kétszintű mélygarázst létesítettek. Ezzel együtt a Gesztenyéskert általános rekonstrukciójára is sor került, valamint a teljes területet akadálymentesítették.

A beruházás összköltsége közel négymilliárd forint volt, amit közel azonos harmadolásban az Európai Unió, a magyar állam, illetve a kerületi önkormányzat saját megtakarításból valamint kötvények kibocsátásával finanszírozza.

A projekt generál tervezője a Firka Építész Szolgáltató Kft volt, amely több tucatnyi közreműködő cég munkájának összehangolásáért volt felelős. A generálkivitelezést a Market Építőipari Zrt. végezte. A tervezésben Bikki István, Sonkoly Antónia és Nagy Sándor vettek részt a Firka részéről, míg Csavarga Rózsa és munkatársa, Tóth Krisztián az átalakítás koncepciójában vett részt, valamint a belsőépítészeti munkákért felelt. Az iparművészeti elemeket Szentgyörgyi Szandra (egyedi lámpák), Kálmán László (fémmunkák) és Szilasi Gábor (grafika) készítették, a színháztechnológia kialakításáért Strack Lőrinc és Kotschy András voltak felelősek. A környezetrendezést a Garten Stúdió végezte (Vastagh Gabriella, Kontra Dániel)[5]

„Újranyitás, nyitás az újra”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ház 2011 májusára készült el, amelyet folyamatosan vettek birtokba az üzemeltetők és a kerület, illetve a tágabb környezet lakói.

Görög táncház a felújított színházteremben

A címben idézett szlogen szerepelt a 2011. szeptember 23. és szeptember 25. közötti háznyitó rendezvények műsorfüzetének címlapján. Erre az időpontra befejeződött a próbaüzemeltetés és a műszaki átvétel procedúrája.

A három napos, a hagyományos Hegyvidéki ősz programsorozatához kapcsolódó házavató műsorának fellépői között szerepelt a Duna Művészegyüttes, a Solti György Zeneiskola Vonószenekara, Tímár Éva, Réczei Tamás, Zöld Csaba, Rúzsa Magdi, Halász Judit, a Brass Cirkusz, BAB Társulat, Galambos Dorina zenekara, a Kerekes Band, az Amadinda Ütőegyüttes. A táncolni vágyók kipróbálhatták az emelt nézőtér parkettját; magyar, horvát és görög táncházakban. Fellépési lehetőséget kaptak a kerület középiskoláinak amatőr zenekarai is.

A felújítás után (2011 szeptember)
Előtérben: Bio piac a megszüntetett Sirály utcai szakaszon

A megnyitó műsorsorozat része volt Halász Judit koncertje. Halász Judit megemlítette, hogy a "MOM"-ban lépett először színpadra; a Németvölgyi úti (mackós) Általános Iskola tánccsoportjának tagjaként.[6]

A kerületben élő híres művészekről elnevezett klubtermekben (Bajor Gizi, Barabás Miklós, Jókai Mór, Simándy József, Szabó Lőrinc) kiállítások várják a látogatókat.

Nevek, fenntartók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ház működési feltételeit a gyár mellett a XII. kerületi Tanács és Vasas Szakszervezet biztosította. Ez utóbbi volt hosszabb időn át a szakmai felügyeletet, koordinációt biztosító szerv is.

  • MOM Kultúrház
  • Magyar Optikai Művek Kultúrotthona
  • MOM Művelődési Központ
  • MOM Szakasits Árpád Művelődéi Központ
  • Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Művelődési Központ (1995–2010)
  • MOM Kulturális Központ (2010 óta)

Vezetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hat évtized történelem: gyár dolgozói voltak már 1951-ben is (2011-es felvétel)[7]

Színházi bemutatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budapesti színházak egy-egy vendégjáték mellett, bemutatókat is tartottak a házban[8].

Szerző A darab címe
A bemutató dátuma
S z í n h á z
Rendező
A szereposztásból
Shakespeare A makrancos hölgy
1956. április 20.
József Attila Színház
Lovas Edit
Csisztay Andor, Bogáthy Mihály, Pataky Jenő, Király Zoltán, Pénzes János, Tallós Endre,
Ambrus András, Bikády György, Ruttkai Iván, Harsányi Jenő, Lázár Gida, Szemes Mari,
Gyimesi Pálma, Kállay Ilona, Gáti Vilma
Oldřich Daněk Szemtől szembe
1960. november 11.
Madách Színház
Pethes György
Váradi Hédi, Zenthe Ferenc, Gyimesi Pálma, Újlaky László, Kelemen Éva, Ilosvay Katalin,
Szénási Ernő, Márkus László, Lelkes Ágnes, Kiszely Tibor, Árva János, Horváth Jenő,
Joó László, Kőmíves Sándor, Pádua Ildikó, Tallós Endre, Szirmai Jenő,
Gaál János, Gonda György, Máté István
Leonard Bernstein West Side Story
1982. december 15.
Rock Színház
Iglódi István
Szolnoki Tibor, Böröndi Tamás, Balogh Bodor Attila, Lukácsi József, Csuha Lajos, Guttin András,
Hegyesi Géza, Borbély Sándor, Sasvári Sándor, Jáki Béla, Homonyik Sándor, G. Szabó Sándor,
Makrai Pál, Tóth Szabó Szilvia, Rovó Teréz, Prókai Annamária, Prókai Éva, Gajdos József,
Kovács Kriszta, Füsti Molnár Éva, Varga Rita, Nagy Anikó, Várkonyi Szilvia,
Gergely (Vajek) Róbert, Laklóth Aladár, Forró István, Bakó Géza, Petridisz Hrisztosz,
Szabó Endre, Simorjai Emese, Horváth Éva, Fekete Viktória, Lendvai Eszter,
Sarlai Imre, Mihály Pál, Usztics Mátyás
Aszlányi Károly Amerikai komédia
1983. november 12.
Hököm Színpad
Karinthy Márton
Pálos Zsuzsa, Harsányi Gábor, Pathó István, Mányai Zsuzsa, Gosztonyi János
Csehov A dohányzás ártalmasságáról
1984. április 6.
Hököm Színpad
Karinthy Márton
Harsányi Gábor
Csehov Háztűznéző
1984. április 6.
Hököm Színpad
Karinthy Márton
Harsányi Gábor, Szirtes Ádám, Borbáth Ottília
Csehov Medve
1984. április 6.
Hököm Színpad
Karinthy Márton
Harsányi Gábor, Borbáth Ottília, Szirtes Ádám
Várkonyi Mátyás-
Béres Attila[9]
A bábjátékos
1985. Március 1.
Rock Színház
Katona Imre
Csuha Lajos, Meződi József, Hegyesi Géza, Makrai Pál, Monori Balázs, Balogh Bodor Attila, Sasvári Sándor,
Füsti Molnár Éva, Prókai Éva, Kovács Kriszta, Nagy Anikó, Prókai Annamária, Seres Csilla,
Gajdos József, G. Szabó Sándor, Homonyik Sándor, Bardóczy Attila,Tóth Szabó Szilvia,
Szabó Endre, Fehér Rikárd, Fodor Kati, Kárpáti Zita, Landkammer Dániel,
Sz. Nagy Ildikó, Szabó Ottília, Tucsek Edit, Soltész Éva.
Csukás István Ágacska
1990. december 25.
Új Idő Színház
Rencz Antal
Varga Mária, Zsíros Ágnes, Gáspár Tibor, Lesznek Tibor, Cserna Antal

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az alapító okmányt a bejárattól jobbra, az első oszlop alatt helyezték el.
  • Deics művezető -ellenőrzésre- felmászott a bezsaluzott épület kupolájára. Tériszonya miatt tűzoltók hozták le.
Gáldi Gyula: Munkás−paraszt szövetség (1952) az épület oldalán
  • A színház épület Sirály utcai oldalán, 1952-ben elhelyezett fémből kovácsolt, szocreál stílusjegyű műalkotás Gáldi Gyula[10] műve.
  • Udvaros Béla rendező két évtizedig vezette a színjátszó csoportot. A tagok közül többen, például Körtvélyessy Zsolt és Hetényi Pál hivatásos színészek lettek; Szabó István Oscar-díjas filmrendező, a környék lakójaként is a csoporthoz tartozott. Az amatőr színhátszók között találkozhatunk profi művészek, például Kertész Dezső nevével is.
  • 1964. április 4-én a színjátszók elsőként mutatták be, Illyés Gyula Malom a Séden című, ebben az időben tiltás alatt álló drámáját. A premieren jelen volt a szerző és felesége, Kozmutza Flóra is.
  • A Ki mit tud? ötlete a MOM Kúltúrházból eredeztethető. Karácsondi Miklós, a műsorsorozat későbbi szerkesztője itt látott egy felhívást, amely öntevékeny fiatalokat invitált bemutatkozásra.[11]
  • Sok híres ember államférfi, művész megfordult az épület falai között. Ezek közül az egyik U Thant ENSZ főtitkár volt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az építészeti stílus meghatározásakor gyakran találkozhatunk a "Sztálin barokk" kifejezéssel
  2. Ellenőrizte többek között a színházterem akusztikáját is. „Ez színház lesz, nem juhakol!”, mondta a méltatlankodó építésvezetőnek. Észrevételei miatt többször módosítani kellett a terveket.
  3. A vers első két sora ismert: „Köszöntelek téged, te fényes palota| Legyen hajlékod mindnyájunk otthona.”
  4. A kitüntetett szerep oka a tökéletes rálátás lehetett a Széchenyi hegyen kialakított kísérleti stúdióra, adóállomásra.
  5. MOM Kulturális Központ – az építészek szemszögéből, Építészfórum, 2011. szeptember 8.
  6. Elhangzott a művésznő műsorának összekötőszövegében. A dedikáción pontosított információ.
  7. Balról jobbra: Horváth Ferenc műszerész, Fehér József technológus, Bánfalvi Mihályné betanított marós, Stekler László esztergályos. Bánfalvi Mihályné (Szilvike), rövidesen a könyvtár dolgozója, később vezetője lett. A kép 2011. szeptember 17-én a MOM Emlékalapítvány rendezvényén készült. A helyszín az - újjávarázsolt - kupolaterem volt.
  8. A Színházi Adattár [1] információi.
  9. Hans Christian Andersen meséje alapján.
  10. Gáldi Glasz Gyula (1908–1981), A művész alkotásai
  11. MTV Hogy volt? Ki mit tud-ok... 2011. január 22.
MOM Művelődési központ oldalhomlokzat

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz MOM Kulturális Központ témájú médiaállományokat.