MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(MOL Nyrt. szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt-ról szól. Hasonló címmel lásd még: Mol (egyértelműsítő lap).
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.
MOL benzinkút Gárdonyban
MOL benzinkút Gárdonyban
TípusNyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva1991
SzékhelyBudapest
VezetőkHernádi Zsolt elnök-vezérigazgató
Molnár József vezérigazgató
Iparágolajipar
Tulajdonoslásd külön szakaszban
Formarészvénytársaság
ÁrbevételNövekedés 19 612 millió dollár (2021)
ProfitNövekedés 2 020 millió dollár (2021)
Összes vagyonNövekedés 19 940 millió dollár (2021)
Alkalmazottak száma25 000 (2021)
LeányvállalataiMOL Petrolkémia Zrt., Slovnaft, INA
Tőzsde
Magyar cégjegyzékszám01-10-041683
A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Mol Campus a cégcsoport 2022-ben átadott új budapesti székháza

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, rövidített nevén MOL Nyrt.,[1] más néven MOL-csoport, egy magyar multinacionális olaj- és gázipari vállalat, melynek székhelye Budapesten található. A cég jogelődje az 1957-ben alapított Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), mely állami vállalatként 1991-ig működött. A MOL-csoport tagjai többek között a korábban horvát és szlovák állami olaj- és gázipari társaságok, az INA és a Slovnaft.

A Coface CEE Top 500 rangsor szerint 2021-ben és 2022-ben Magyarország 1. és Közép- és Kelet-Európa 3. legnagyobb forgalmú vállalata,[2][3] 2013-ban pedig 402. helyen állt a világ legnagyobb vállalatainak Fortune Global 500-as listáján, bevétele pedig megegyezett Magyarország akkori GDP-jének egyötödével. Piaci kapitalizációja (piaci értéke) 2016. június 16-án 1 672 milliárd forint, aznapi árfolyamon körülbelül 6 milliárd USD volt.[4] A MOL Magyarország legnyereségesebb vállalata, nettó nyeresége 2021-ben 1,75 milliárd dollár volt.

A MOL vertikálisan integrált és az olaj- és gázipar minden területén tevékenykedik, beleértve a kutatást, a termelést, a finomítást, a forgalmazást, a petrolkémiai vegyi anyagokat, az energiatermelést és a kereskedelmet. 2018-tól a MOL világszerte több mint 30 országban működik, 26 000 embert foglalkoztat, kilenc országban (főként Közép- és Kelet-Európában) közel 2000 benzinkútja van hat márkanév alatt, emellett piacvezető Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában. Közép-kelet-európai downstream tevékenységei olyan termékeket gyártanak és értékesítenek, mint üzemanyagok, kenőanyagok, adalékanyagok és petrolkémiai termékek. A vállalat legjelentősebb tevékenységi területei: Közép- és Kelet-Európa, Dél-Európa, az Északi-tenger, a Közel-Kelet, Afrika, Pakisztán, Oroszország és Kazahsztán.

A MOL elsődleges tőzsdei jegyzett a Budapesti Értéktőzsdén, ahol a BUX Index részét képezi. 2019 januárjában 9,7 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkezett és a második legnagyobb társaság volt a Budapesti Értéktőzsdén. A MOL másodlagos tőzsdén is szerepel Varsóban.

Története[szerkesztés]

Az alapítás előtti időszak[szerkesztés]

A cég története egészen 1930-as évekig nyúlik vissza.1937-ben amerikai segítséggel (EUROGASCO) kezdődött meg a zalai olaj kitermelése. 1938-ban alapították meg a Magyar–Amerikai Olajipari Társaságot (MAORT), a zalai olajmezőket 1940-re már csúcsra járatták.[5]

A II. világháború idején a németek vették át, és megalakult a Magyar–Német Ásványolajművek (MANÁT), mely a háború végéig, napi rendszerességgel szállította a kitermelt zalai kőolajat Németországba. (Ekkoriban havonta 67 000 tonna kőolajat termeltek ki.)

1946-ban a szovjetek kezébe került a társaság, létrejött a Magyar–Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság (kezdetben: MASZOVOL, majd MASZOLAJ). Ekkor helyeződött át a kőolaj és földgáz kitermelésének központja a Dél-Alföld térségébe.[6][7]

1957-ben létrehozzák az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt. A kiskereskedelemmel és az üzemanyag értékesítéssel az Ásványolaj-forgalmi Vállalat (ÁFOR) foglalkozott.[8]

Az alapítás[szerkesztés]

A MOL-t 1991. október 1-én, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 9 tagvállalatának összevonásával alapították meg. A tröszt 14 további vállalata máshová került. Az Állami Vagyonügynökség 1993 júliusában kezdte meg az addig állami vállalat privatizálását. A társaságok tényleges integrációja 1995-re fejeződött be, és a korábban elkülönült vállalatok egy közös szervezeten belül folytatták működésüket. A MOL egy olyan privatizációs stratégiáról hozott döntést, mely választ adott azokra a nemzetközi piaci, politikai és jogi kihívásokra, amelyekkel a társaságnak a Szovjetunió szétesésének káoszát követően szembesülnie kellett. Így vált az olaj- és gázipar regionális konszolidációja úttörőjévé.[9][10]

Regionális terjeszkedés[szerkesztés]

1995-től az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) folytatta a vállalat privatizációját. 1998-ig a vállalat 75%-át privatizálták, további privatizációra 2002-ben került sor. 2005-ben az ÁPV Rt. már csak a részvények 11,78%-ával rendelkezett. Ezt a 11,78%-ot 2006 decemberében adta el a Budapesti Értéktőzsdén keresztül. Azóta 1 db szavazatelsőbbségi részvénye van az államnak. 2007 júliusában 10%-ot kapott kölcsön a menedzsmenttől a Magyar Fejlesztési Bank Invest Zrt. Így újra tud gyakorolni némi befolyást az állam.

1995-ben a vállalat először terjeszkedett túl a nemzeti határokon, töltőállomásokat nyitva Erdélyben, Romániában. A következő években a MOL tovább bővült, és 2000-ben 36 százalékos részesedést szerzett a szlovák nemzeti olajtársaságban, a Slovnaftban. Így lett a Társaság Közép-Európában az első olajipari vállalat, amely határokon átnyúló partnerséget létesített, és egyben új üzleti ágazatot nyitott a magyar petrolkémiai társaság, a Tiszai Vegyi Kombinát 32,9 százalékának megszerzésének köszönhetően.[11][12]

Slovnaft, Pozsony

1999-ben a MOL megjelent Pakisztánban, és a TAL Blokk, az ország egyik legnagyobb szénhidrogéntermelő blokkja üzemeltetőjévé vált a termelésben 8,42 százalékot elérő részesedésével.[13][14]

Nemzetközi terjeszkedés[szerkesztés]

Az INA, a horvátországi nemzeti olajipari társaság 2002. évi privatizációs törvénye alapján 2002. májusában indították el a 25 százalék + 1 részvényrészesedés privatizációját célzó nyilvános tendert. A MOL 505 millió dolláros ajánlattal nyerte meg a pályázatot az OMV 420 millió dolláros ajánlatával szemben.[15][16] 2008. október 3-án tovább nőtt részesedése, mely így már elérte a 45%-ot, ezt követően, 2009. június 6-án a MOL átvette az INA irányítását, tulajdoni hányada jelenleg 49%[17].

2004-re a MOL több lépésben teljes hányadában megszerezte a szlovák nemzeti olajfinomítót, a Slovnaftot, A vezető magyar etilén- és polipropilén-gyártó Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) felett már 2001-ben ellenőrzést szerzett azzal, hogy a vállalatban 34,5 százalékra növelte részvényrészesedését, melyet követően 2006-ban az olajipari társaság 86,56 százalékra, majd 2015-re 100 százalékra növelve részesedését, s így a TVK tulajdonosa lett.[18] A tiszaújvárosi társaság neve 2015. augusztus 1-jétől Mol Petrolkémia[19].

2003 és 2005 között a MOL eljutott a Shell Romania teljes felvásárlásáig. A MOL 2004-ben egy korneuburgi üzemanyagtároló megvásárlásával lépett be az osztrák piacra, egy évre rá a Roth töltőállomás-hálózatot is fölvásárolta.[20] 2007 augusztusában a MOL megvásárolta az IES-t, az Italiana Energia e Servizi S.p.A.-t, a mantovai olajfinomító és egy 165 egységből álló olaszországi kiskereskedelmi lánc tulajdonosát.[21]

2007-ben a MOL belépett Irak kurdisztáni régiójába, ahol leányvállalata, a MOL Kalegran 20 százalékkal rendelkezik a Shaikan Blokkban.[22][23] Ezen túl 2009-ben a MOL 10 százalékos részesedést vásárolt a Pearl Petroleum konzorciumban (Pearl) a Crescent Petroleum és a Dana Gas PJSC társaságtól.[24]

A MOL 2007 novemberében egy új regionális kezdeményezésről, az Új Európai Transzmissziós Rendszer (NETS) elnevezésű közös regionális gázvezeték-rendszer létrehozásáról számolt be. 2007. december 20-án a MOL stratégiai együttműködést jelentett be a csehországi ČEZ (České energetické závody) energiaellátóval. A ČEZ-zel közösen létrehozott vállalkozás a gázüzemű energiatermelésre és a kapcsolódó gázinfrastruktúrára összpontosít Közép- és Délkelet-Európában, először két 800 MW-os erőművet indítva Magyarországon és Szlovákiában. Miután a stratégiai partnerség keretein belül részvényeinek 7 százalékát eladta a ČEZ-nek, a MOL 2008. március 10-én bejelentette, hogy ugyanilyen megfontolások mentén 8 százalékos részvényrészesedést értékesít az Ománi Olajvállalat számára.[25]

A Slovnaft új polipropilén üzeme

A MOL 2008. május 9-én megállapodást írt alá 35 százalékos részvényrészesedés megvásárlásáról az indiai ONGC által működtetett blokkban, Indiában.[26] Ugyanebben az évben a MOL megszerezte az INA részvényeinek újabb 22,16 százalékát a Zágrábi Értéktőzsde nyilvános ajánlata révén.[27]

A cég tulajdonhányada 2010-ben 15,6%-ban magyar, 84,4%-ban külföldi volt.[28] 2011. május 24-én a második Orbán-kormány megvásárolta az orosz Szurgutneftyegaz tulajdonolta részvényeket, így az állam 21,2%-nyi részvényhez jutott összesen 1,88 milliárd euró értékben, (aznapi árfolyamon számolva mintegy 500 milliárd forintért). 2012 júniusában megvásárolta Pap Oil, illetve Bohemia Realty Company vegyipari cégek fúzióját, így 149-re emelte cseh benzinkút-hálózatát.[29] A vásárlást július 7-én lezárták.[30]

2013 végén a MOL belépett az északi-tengeri területre a Wintershall portfóliójának megszerzésével, amely már termelő olajmezők és a még csak induló projektek elegyét foglalta magában. Ezenkívül pozíciót szerzett a Scott központban az Északi-tenger középső részén.[31][32] A MOL tovább bővítette kutatási portfólióját azáltal, hogy 2015-ben belépett Norvégiába, miután megszerezte az Ithaca Petroleum Norge-t.[33]

2014. május 8-án a MOL bejelentette, hogy megvásárolta az olasz Eni csehországi, szlovákiai és romániai leányvállalatait, beleértve az addig Agip márkanév alatt működő 208 benzinkútból álló kiskereskedelmi hálózatot. Az ügylet szintén magában foglalta az Eni nagykereskedelmi érdekeltségeinek átvételét Csehországban, Szlovákiában és Romániában. Csehországban a 125 új benzinkútnak és a szintén csoporthoz tartozó 24 Slovnaft és 125 PAP Oil töltőállomásnak köszönhetően a MOL kiskereskedelmi piaci részesedése meghaladta a 10 százalékot. A 274 töltőállomással a MOL-csoport lett a második legnagyobb üzemanyag-kiskereskedő az országban. Szlovákiában így már 253 benzinkút tartozott a teljes hálózathoz az akkor felvásárolt 41 töltőállomással. Romániában 42 kúttal bővült a meglévő hálózat, amely így 189 elemű lett és a kiskereskedelmi piaci értékesítés 12 százalékát adta.[34]

Diverzifikáció[szerkesztés]

Kőolajkút

2016-ban a MOL-csoport bejelentette új, hosszú távú, MOL 2030 Enter Tomorrow stratégiáját, amely a várható fosszilis tüzelőanyag-csúcsigényre reagál. A vállalat szerint az integrált upstream-downstream üzleti modell továbbra is erőteljes és stabil nyereségességet biztosítana a következő 10–15 évben, ám az új beruházások elengedhetetlenek a MOL jövője szempontjából.[35] A stratégia részeként a vállalat célja a klasszikus olaj- és gázipari üzletág diverzifikálása, és a régió vezető vegyipari- és fogyasztási cikkekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó társasággá történő átalakítása. A Wall Street Journal szerint: „A MOL olyan átalakítási stratégiával rendelkezik, amely arra a kérdésre, hogy milyen változások várhatóak a nagy energiaszolgáltatók környezetében a következő évtizedben, a legegyértelműbb válaszokat megfogalmazóbbak közé tartozik.”[36][37]

MOL Öko (napelemes) benzinkútja Budapest XII. kerületében

A MOL 2030-ig a 4 és fél milliárd dollár összegű beruházást tervezett petrolkémiai üzletágának fejlesztésére, a fogyasztási cikkek szegmenséből a magasabb hozzáadott értékű vegyi termékek felé törekszik.[38][39] Az új stratégiát követő egyik első projekt a Polyol vegyipari projekt volt. A MOL 2018. szeptemberében befejezte a projektberuházást, és mérnöki, beszerzési és építési (EPC) szerződéseket írt alá a német ThyssenKrupp konszernnel.[40][41]

2019 októberében Hernádi Zsolt, Koncz Ferenc, Sami Pelkonen és Varga Mihály lefektette a tiszaújvárosi komplexum alapkövét. Az üzem várhatóan 2021-re lesz teljesen üzemkész.

A MOL 2030 Enter Tomorrow stratégia részeként a vállalat megkezdte az újrahasznosítás lehetőségeinek feltárását, 2018-ban partnerséget alakított ki a műanyag újrahasznosítás céljából a német APK-val, majd 2019-ben megvásárolta a német Aurora újrahasznosított műanyag-keveréket gyártó céget.[42][43][44]

Kiskereskedelmi stratégiájának részeként a MOL célja, hogy napi fogyasztási cikkek (FMCG) forgalmazójává váljon, illetve hogy megreformálja Kelet-Közép Európában a közlekedést. A vállalat 2030-ra kitűzött célja a fogyasztói szolgáltatások EBITDA-értékének (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményének) 15 százalékról 30 százalékra való megduplázása 2017-hez képest. A MOL 2017-ben elindította a flottakezelést, az e-mobilitást és az autómegosztó, car sharing vállalkozásokat.[35]

A MOL 2021 februárjában “Shape Tomorrow” címmel frissítette és aktualizálta hosszútávú stratégáját, hogy Kelet-Közép-Európa körkörös gazdaságának vezető szereplőjévé váljon. A frissített stratégiában még nagyobb fókuszt kapnak a fenntarthatósági célok, illetve új elemként megjelenik a körforgásos gazdaság. A stratégia szerint a MOL továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hagyományos, fosszilis üzemanyag alapú tevékenységét alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítsa át[45].

A MOL Szerbia 2019 szeptemberében új üzemanyag-terminált nyitott Karlócán (Sremski Karlovci). Szerbiában az teljes beruházás értéke meghaladja az 500 millió eurót, a létesítmény üzemanyagok tárolását és feldolgozását szolgálja az országban jelenleg működő 62 benzinkútja részére. Az üzemanyag-terminál a MOL legnagyobb beruházása Szerbiába az elmúlt 15 évben.[46][47] Ugyanebben a hónapban, 2019 szeptemberében, 18 országból több mint 100 friss diplomás kezdte pályafutását a MOL-csoport Growww programján belül.[48]

2019 novemberében a MOL megállapodást írt alá a Chevronnal, megszerezve annak 9,57%-os részesedését az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) olajmezőben, amely a világ egyik legnagyobb olajmezője, amely a Kaszpi-tenger alatt található, és további 8,9%-os részesedést szerzett a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) csővezetékben. A csővezeték nyersolajat szállít az ACG-ből a földközi-tengeri Ceyhan kikötőjébe. A teljes tranzakció értéke 1,57 milliárd dollár volt.[49][50]

A Mol-csoport napjainkban[szerkesztés]

Olajkút a MOL korábbi székháza előtt

Szervezeti felépítés[szerkesztés]

A MOL számos leányvállalattal rendelkezik üzleti tevékenysége különböző területein. Ezek közül a legfontosabb leányvállalatok a Slovnaft, az INA és a MOL Group Italy.[51]

Vezetés[szerkesztés]

A MOL-csoport vezető, irányító testülete a 10 tagú Igazgatótanács. Tagjai közül hárman egyben ügyvezető tisztséget is betöltenek, míg heten vezetőtisztség nélküli igazgatósági tag minőségben vesznek részt az Igazgatóság munkájában. Az Igazgatóság három ügyvezető tagja az elnök, Hernádi Zsolt, aki egyben vezérigazgató is, Molnár József, a csoport vezérigazgatója, valamint Világi Oszkár, a Csoportszintű Innovatív Üzletágak És Szolgáltatások ügyvezető igazgatója.[51] A felügyelőbizottságot Áldott Zoltán vezeti, aki egyben a Slovnaft felügyelőbizottságának elnöke is.[52]

Tulajdonosi szerkezet[szerkesztés]

A MOL Nyrt. tulajdonosi szerkezete 2022. december 31-én az alábbiak szerint alakult:[53]

  • 31,22% - külföldi befektetők (többnyire intézmények)
  • 10,49% - MOL-Új Európa Alapítvány
  • 10,00% - Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány
  • 10,00% - Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
  • 8,99% - belföldi intézményi befektetők
  • 7,95% - MOL Nyrt. dolgozói részvényprogram szervezete
  • 5,31% - belföldi magánbefektetők
  • 5,16% - OTP Bank Nyrt. + OTP Alapkezelő
  • 4,18% - ING Bank N.V.
  • 4,20% - UniCredit Bank AG
  • 2,51% - MOL Nyrt. (saját részvények)

MOL Campus[szerkesztés]

Bővebben: Mol Campus

2017-ben a MOL bejelentette, hogy a jelenleg Budapest több különböző kerületében dolgozó munkavállalói számára létrehoz egy központi épületet, ahol a legmodernebb munkakörülmények között dolgozhatnak majd. Az új székházat MOL Campusnak hívják, és a Kopaszi-gát mellett fogják felépíteni.[54] A komplexum egy 28 emeletes, 120 méteres toronyból és a hozzá tartozó pódiumból áll majd. Az épületet a fenntartható építészet úttörője, a brit Foster + Partners tervezte.[55] A campusban egy, a nyilvánosság számára is látogatható ún. kilátóteraszt is kialakítanak. Emellett a MOL Campus egyedülálló irodai megoldásokat honosít meg, egyben Budapest legzöldebb irodaháza is lesz.[56] A campus területe 86 000 négyzetmétert foglal majd magába, és akár 2500 fő befogadására is alkalmas lesz.A torony Budapest legmagasabb épületeként Kelet-Közép-Európában a brit stúdió második építményeként valósul meg. A várhatóan 2022-re elkészülő campus alapkövét 2018 októberében tették le.[56]

2019 júniusában a MOL bemutatta az első belsőépítészeti látványtervet, amelyet a berlini székhelyű KINZO belsőépítész cég készített.[57]

Tevékenység[szerkesztés]

Nemzetközi kutatás-termelési (upstream) tevékenységek[szerkesztés]

A MOL-csoport jelenleg tizenhárom országban van jelen olaj- és gázipari kutatási és termelési eszközökkel, közülük nyolcban folytat kitermelést.[58] Közép- és Kelet-Európán (Magyarország és Horvátország), valamint azok szomszédos térségén túl a MOL jelen van és stratégiai partnerségi viszonyt ápol a FÁK-térséggel (Oroszország és Kazahsztán), jelen van a Közel-Keleten, Afrikában és Pakisztánban, csakúgy, mint az Északi-tengeren (Egyesült Királyság, Norvégia).

Egykori logója

A MOL olaj- és gáztermelésének csaknem kétharmada Magyarországról és Horvátországból származik.[59] Annak ellenére, hogy a közép-kelet-európai olajmezők régen megművelés alatt állnak, a vállalatnak sikerült megfordítania a termelés visszaesésének tendenciáját, az olajtermelés húsz százalékkal nőtt 2016-ban az optimalizálási, fokozott olajvisszanyerést eredményező intézkedéseknek köszönhetően.[60]

A társaság a Premier Oil (50%) és a Cairn Energy (30%) társaságában 20 százalékos részesedéssel rendelkezik az Északi-tengeri Catcher térség olaj- és gázblokkjában. Az Egyesült Királyság Energiaügyi és Klímaváltozási Minisztériuma 2014 júniusában véglegesen jóváhagyott egy 1 milliárd font értékű fejlesztést. Az FPSO (Floating Production Storage and Offloading) olajmezőről először 2017. decemberében termeltek ki olajat.[60][61]

Norvégia fontos szerepet játszik a MOL-csoport nemzetközi kutatási portfóliójában. A társaság az Ithaca Petroleum Norge felvásárlását követően 2015-ben lépett Norvégiába, és azóta jelen van az Északi-tenger három legfontosabb területén, Central Graben South-ban, South Viking Grabenben és az Észak-tenger északi részén).[62] 2018 végén a MOL Norge megkezdte első mélyfúrását az Oppdal/Driva kutatás keretében.[63]

A MOL kutatási licenccel rendelkezik az alábbi országokban, illetve területeken (ld. a bejelentés dátumát is!):

  • Jemen, „48-as” és „49-es” kutatási blokk, 2002
  • Kazahsztán, Fedorovszkij blokk, 2004; Észak-Karpovszkij, 2012
  • Horvátország és Magyarország, Slatina és Zaláta, 2006
  • Oroszország, Bajtuganszkoje-olajmező, Szurgut-7-es blokk és Matyuskinszkij blokk, 2006-2007
  • Kamerun, Ngosso, engedélyezett blokk, 2007
  • Irak, Akri Bijeel blokk, 2007

A MOL külföldi termelési egységekkel rendelkezik (ld. a bejelentés dátumát is!):

  • Oroszország, Zapadno-Malobalik olajmező (a Jukosszal, később a Rosznyefttyel), 2002 - 2013[64]
MOL kút Marosludason, Erdélyben
  • Pakisztán, Tal Blokk, 2004 Karak Blokk 2008[65]

Feldolgozással és kereskedelemmel kapcsolatos (downstream) tevékenységek[szerkesztés]

A MOL-csoport összesen 20,9 millió tonnás finomítói-, és 2,2 millió tonnás petrolkémiai kapacitással rendelkezik. A downstream eszközállományban 6 termelőegység található: négy finomító és két petrolkémiai üzem, melyeket az országhatárokon átívelő, logisztikai és nagykereskedelmi, integrált ellátási láncmenedzsment keretében működtet.[66] A százhalombattai és a pozsonyi finomítókat, 10,6-os, illetve 11,5-ös Nelson komplexitási indexükkel, a legjövedelmezőbbek között tartják számon Európában.[67]

A MOL petrolkémiai termékeket is gyárt és forgalmaz világszerte és e téren is vezető szerepet tölt be a közép-kelet-európai régióban. Termékeit több mint 40 országban értékesítik.[68] A MOL petrolkémiai portfóliója kiváló minőségű poliolefin termékekből (nagy és alacsony sűrűségű polietilén, polipropilén), valamint butadiénből áll.[69][70]

A MOL 2030 Enter Tomorrow stratégiába azt a célt tűzte ki a vállalat, hogy az értékes, nem motorüzemanyagok részarányát 2030-ra fokozatosan, 50 százalék fölé emelje a jelenlegi 30 százalékról. Emellett a MOL-csoport szándékában áll a petrolkémiai üzletág oly módon történő fejlesztése, hogy mellette változatlanul ki tudja elégíteni a jövedelmező termékek, úgymint a repülőgép-üzemanyagok, a kenőanyagok és alapolajok iránti egyre növekvő igényt is.[71]

Minthogy a MOL célja petrolkémiai üzletágának bővítése, ezért a társaság 1,2 milliárd eurót különített el propilénoxid alapú poliolokba történő fejlesztésekre. Ez egy, az autóipar, a csomagolás és a bútorgyártás területén használatos nagy értékű termék. 2018-ban végleges befektetési döntést hozott Polyol projektjéről, amely a vállalat életében a legjelentősebb a 2021-ig történő beruházások közül.[66]

Petrolkémiai portfóliója bővítése érdekében 2018-ban a MOL stratégiai partnerséget kötött a német APK-val, támogatva az APK műanyag-újrahasznosító üzemének Merseburgban történő befejezését. Az újrahasznosítási és fenntarthatósági törekvések részeként az üzem egy „Newcycling” elnevezésű innovatív technológiát honosít meg az üzemben, amelynek révén műanyag hulladékokból kiváló minőségű újrafeldolgozott anyagok állíthatók elő.[72][73]

A földgázágazatban a fő hangsúly az olyan extenzív nagynyomású gázvezetéken keresztül történő gázszállításon van, melynek hossza meghaladja az 5700 kilométert (3500 mérföldet).[74] A MOL tagja volt a Nabucco Gas Pipeline nevű projektcégnek is.[75]

A megújuló energia területén a MOL geotermikus energiatermelést fejleszt a CEGE (Central European Geothermal Energy) révén, az ausztráliai Green Rock Energy Limited nevű társasággal való partnerség útján.[76][77] A társaság támogatja a második generációs bioüzemanyagok kutatását a Pannon Egyetemen.[77]

Fogyasztói szolgáltatások (kiskereskedelem)[szerkesztés]

2018-ra a MOL-csoport közel 2000 benzinkúttal rendelkező hálózatot épített ki, hat márkanév alatt kilenc közép-kelet-európai országban, Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban, Szerbiában, Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban.[66] A technológiai fejlődést és az új fogyasztói szokásokat figyelembe véve, valamint arra törekedve, hogy a vállalat felkészüljön a meghatározóan motorüzemanyagon alapuló korszak utáni időkre, a társaság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a piacon szélesebb spektrumban jelenjen meg termékeivel és szolgáltatásaival.[78][79]

E cél elérése érdekében 10 milliós lakossági ügyfélkörére építve a MOL már új vállalkozásokba fogott, ideértve az e-mobilitást, az autómegosztást és a flottakezelést.[80][81] MOL 2030 Enter Tomorrow stratégia részeként az e-mobilitásra és az alternatív üzemanyagokra is külön figyelmet szentel a vállalat. 2018-ban a társaság saját autómegosztó szolgáltatást indított Budapesten, a MOL Limot.[80][82][83]

Hulladékgazdálkodás[szerkesztés]

A MOL 2023. július 1-jét követően 35 évig végezheti az évi közel 5 millió tonna magyarországi települési szilárdhulladék begyűjtését, valamint gondoskodik annak kezeléséről, és kapcsolódó beruházásokat valósít meg[84]. A vállalat az első tíz évben mintegy 185 milliárd forintot fordít infrastrukturális és technológiai fejlesztésekre, a kötelező visszaváltási rendszer és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működtetésére, valamint kialakít egy, évente legalább 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas üzemet is. A vállalat a koncessziós szerződésen kívül is komplex hulladékgazdálkodási rendszert működtet: évente 100-120 ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodik, emellett jelentős mennyiségű külső hulladék kezelésére is képes, illetve belépett a műanyag-újrahasznosítás területére is[85]. A vállalat gumibitument gyárt használt abroncsokból, használt sütő- és gépolajat hasznosít újra, illetve energiát is termel a már anyagában nem újrahasznosítható hulladékból.

Gazdálkodási adatok[szerkesztés]

Tábla a MOL budafapusztai telephelye kerítésén

Adózás előtti eredmény[szerkesztés]

MOL Mobile[szerkesztés]

A MOL Mobile egy saját márkás viszonteladó, BR (Branded Reseller), amely 2013. szeptember 2-án indult el. Saját SIM kártyát, illetve saját feltöltőkártyás csomagot kínál ügyfelei részére a cég. A MOL Mobile a Magyar Telekom hálózatát használja.[97] 2021 december 31-ével lejárt a Magyar Telekom és a MOL közt 2013-ban létrejött szerződés. A megállapodás szerint a hálózathoz tartozó felhasználók személyes átszerződés után a Telekom saját, Domino márkanevű pre-paid konstrukcióban használhatják tovább megszokott telefonszámaikat.[98]

Viták[szerkesztés]

A Kövegyi Szent Gellért pihenőhely, Magyarország legnagyobb MOL töltőállomásával az M43-as autópályán

Az OMV átvételi kísérlete[szerkesztés]

2007 júniusában az OMV osztrák energiavállalat nyilvános vételi ajánlatot tett a MOL részvényeire, amelyet a magyar társaság elutasított. Az Európai Bizottság 2008. március 6-án mélyreható vizsgálatot indított az OMV-nek a MOL megszerzésére irányuló vételi ajánlatával kapcsolatban. Ezután a vizsgálat lezárását követően 2008. június 24-én küldte meg az OMV-nek a MOL átvételi kísérletével kapcsolatos „kifogásközlését”.[99] Ezt követően, 2009 márciusában, az OMV eladta a MOL-ban meglévő 21 százaléknyi részvényét a Surgutneftegas részére. A MOL ezt a lépést "barátságtalan lépésnek" nevezte és állította, hogy az OMV ezzel a lépésével az orosz érdekeket szolgálta.[100]

Surgutneftegas részvények[szerkesztés]

Miután az OMV 2009-ben eladta a MOL-ban lévő 21 százalékos részesedését a Surgutneftgas számára, a MOL a Surgutneftegas átláthatatlan tulajdonosi struktúrájára hivatkozva megtagadta az orosz vállalat teljes jogú részvényesként való nyilvántartásba vételét. Ennek eredményeként a Surgutneftegasnak nem volt képviselője az igazgatótanácsban és nem volt joga a részvényesek közgyűlésén élni szavazati jogával. A MOL azzal védte a Surgutneftegast jogaiban korlátozó döntését, hogy az orosz vállalat nem fejezte ki egyértelműen a társasággal kapcsolatos szándékát.[101] 2011 májusában a magyar kormány megvásárolta az orosz Surgutneftegas részvényeit, így a magyar állam szerezte meg a MOL részvényeinek 21,2 százalékát.[102][103]

Az INA-val kapcsolatos jogviták[szerkesztés]

2011-ben Horvátország vizsgálatot indított Ivo Sanader volt miniszterelnök ellen, aki állítólag 10 millió eurós vesztegetést fogadott el a MOL-tól, cserébe a horvát kormány jóváhagyja a részvényesi megállapodás első módosítását, melynek következtében a MOL szerezte meg a vállalatirányítási jogokat. A vádakat a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen fogalmazták meg.[104][105] A MOL többször tagadta az összes vádat. Nem sokkal ezután a magyar ügyészség vesztegetés gyanúja címén indított nyomozást, melyet 2012-ben az ügyben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos gyanúsításokat megalapozatlannak nyilvánított és elutasította őket.[106][107]

Díjak[szerkesztés]

2016-ban a kőolajipari közgazdászok, mint az év legjobb energiaipari vállalatának, a MOL-csoportnak ítélték a „Downstream Company of the Year, 2016” díjat.[108]

2018-ban az „Energy Company of the Year - Mid Cap” díjat nyerték el.[109]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ MOL Nyrt. (magyar nyelven). Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat, 2024. január 21. (Hozzáférés: 2024. február 10.)
  2. ↑ Coface CEE Top 500 ranking (angol nyelven) (pdf). Coface(wd), 2022. október. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
  3. ↑ Coface CEE Top 500 ranking (angol nyelven) (pdf). Coface(wd), 2023. november. (Hozzáférés: 2024. február 9.)
  4. ↑ MOL részvény árfolyam, portfolio.hu. [2008. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 19.)
  5. ↑ Molnár Zoltán, Karancsi Rudolf, Szász Zsófia - Szocialista kánaánból elöregedett ementáli lett a zalai olajfalu (24.hu, 2018.02.02.)
  6. ↑ Nagy Jószef - A község, ami alól kiszivattyúzták az olajat, mégsem nyelte el a föld (24.hu, 2022.03.13.)
  7. ↑ A magyar szénhidrogén-bányászat nem nélkülözi a kalandos fordulatokat. ecolounge.hu. (Hozzáférés: 2019. január 27.)
  8. ↑ Magyar márkák története - MOL - HVG, 2005.03.28.
  9. ↑ History of MOL Rt – FundingUniverse. www.fundinguniverse.com. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  10. ↑ Chronological History - MOL Magyarország (brit angol nyelven). mol.hu. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  11. ↑ „MOL’s milestone, MOL’s milestone”, The Economist (Hozzáférés ideje: 2020. január 22.) 
  12. ↑ „All for one, and one for all?, All for one, and one for all?”, The Economist (Hozzáférés ideje: 2020. január 22.) 
  13. ↑ MOL inaugurates gas processing plant in Pakistan (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  14. ↑ MOL Pakistan turns 20 – Infopaktel.com (amerikai angol nyelven). [2020. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  15. ↑ Green, Peter S.. „World Business Briefing | Europe: Croatia: Refiner Sold”, The New York Times, 2003. július 18. (Hozzáférés ideje: 2020. január 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  16. ↑ Croatia, Hungary PM’s support INA/MOL oil share swap (angol nyelven). Budapest Business Journal. [2020. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  17. ↑ https://www.ina.hr/en/investors/for-shareholders/
  18. ↑ „Hungary's new empire builder, Hungary's new empire builder”, The Economist (Hozzáférés ideje: 2020. január 22.) 
  19. ↑ „Mol Petrolkémia a TVK-ból”, Világgazdaság (Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 3.) 
  20. ↑ Our History - About MOL Group (angol nyelven). MOLGroup. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  21. ↑ Oil & Gas News Home | RIGZONE (angol nyelven). www.rigzone.com. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  22. ↑ MOL in oil production contract in north Iraq, partners with Gulf Keystone UPDATE. www.cnbc.com, 2007. november 7. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  23. ↑ MOL begins crude oil export from Iraq (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  24. ↑ „MOL buys 10 pct stake in Pearl for 6.27 mln shares”, Reuters, 2009. május 17. (Hozzáférés ideje: 2020. január 23.) (angol nyelvű) 
  25. ↑ (2008. október 1.) „Cognis sells stake in oleochemicals jv to PTT Chemical”. Additives for Polymers 2008 (10), 6–7. o. DOI:10.1016/s0306-3747(08)70183-0. ISSN 0306-3747.  
  26. ↑ MOL picks 35% stake in ONGC (amerikai angol nyelven). The Financial Express, 2008. május 9. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  27. ↑ MOL’s acquisition of INA shares (angol nyelven). molincroatia.com. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  28. ↑ MOL Nyrt. részvény- és tulajdonosi szerkezete (becsült)
  29. ↑ hvg.hu/MTI (2011. május 24.). Orbán: visszaszereztük a Mol ötödét az oroszoktól. Heti Világgazdaság. (Hozzáférés: 2011. május 25.)  
  30. ↑ Népszava: A Magyar Állam kifizette a 21,2 százalékos Mol-pakett ellenértékét. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
  31. ↑ „Hungary's MOL looking to exit UK North Sea - sources”, Reuters, 2017. december 6. (Hozzáférés ideje: 2020. január 23.) (angol nyelvű) 
  32. ↑ Hungary’s MOL buys stake in 6 North Sea blocks from Premier Oil (amerikai angol nyelven). Offshore Energy Today. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  33. ↑ MOL Group Enters Norway Expanding its North Sea Portfolio. www.euro-petrole.com. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  34. ↑ privatbankar.hu (2014. május 7.). Tele kérte a Mol – nagy halom új benzinkutat vásárolt egyben. (Hozzáférés: 2014. május 7.)  
  35. ↑ a b „Hungary's MOL to bulk up in chemicals for the future”, Reuters, 2016. november 4. (Hozzáférés ideje: 2020. január 23.) (angol nyelvű) 
  36. ↑ MOL to focus on refining efficiency, petrochemical diversification. www.hydrocarbonprocessing.com. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  37. ↑ „Oil Industry Anticipates Day of Reckoning”, Wall Street Journal, 2016. november 28. (Hozzáférés ideje: 2020. január 23.) (amerikai angol nyelvű) 
  38. ↑ Transition to thrive (angol nyelven). Hydrocarbon Engineering, 2018. június 19. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  39. ↑ Hungary’s MOL Group to invest $1.9bn in petrochemical business (brit angol nyelven). Chemical Technology, 2016. november 9. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  40. ↑ MOL reaches decision on polyol project, signs EPC contracts with thyssenkrupp (angol nyelven). Hydrocarbon Engineering, 2018. szeptember 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  41. ↑ MOL reaches final investment decision on polyol project (angol nyelven). Hydrocarbon Engineering, 2018. szeptember 17. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  42. ↑ APK, MOL Group sign deal on plastics recycling plant (angol nyelven). Recycling Today. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  43. ↑ Coker, Rob: MOL Group enters recycled plastic compounding by acquiring Aurora Group (brit angol nyelven). EPPM, 2019. április 15. (Hozzáférés: 2020. január 23.)[halott link]
  44. ↑ MOL Group to acquire Aurora, a recycled plastic compounder with production plants for the automotive industry (angol nyelven). Business Review, 2019. április 15. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  45. ↑ Aktualizált integrált hosszútávú stratégia. bet.hu. (Hozzáférés: 2021. február 24.)
  46. ↑ MOL Serbia to open fuel storage depot in Sremski Karlovci. www.ekapija.com. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  47. ↑ MOL opens new fuel storage, processing facility in Serbia. www.petrolplaza.com. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  48. ↑ MOL welcomes 113 young professionals in Groww program (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  49. ↑ Hungarian player enters BP's ACG field in Azerbaijan (amerikai angol nyelven). Offshore Energy, 2019. november 4. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  50. ↑ S&P revises MOL outlook to positive on Azerbaijan acquisition (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  51. ↑ a b Board of Directors - About MOL Group (angol nyelven). MOLGroup. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  52. ↑ Supervisory Board - About MOL Group (angol nyelven). MOLGroup. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  53. ↑ MOL Csoport integrált éves jelentés. MOL Csoport, 2023. április 26.
  54. ↑ Ostrowski, Rafał: EurobuildCEE - Foster designs Budapest tower (angol nyelven). english.eurobuildcee.com. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  55. ↑ Foster + Partners unveils plans for Budapest's tallest building (angol nyelven). Dezeen, 2017. október 4. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  56. ↑ a b Foster + Partners makes its debut in Hungary with a new sustainable vision for MOL Campus | Foster + Partners (angol nyelven). www.fosterandpartners.com. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  57. ↑ This is what Budapest’s tallest building will look like on the inside - VISUALS HERE (amerikai angol nyelven). Daily News Hungary, 2019. június 29. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  58. ↑ Lammey, Mark: MOL Group profits leap despite UK North Sea snags - News for the Oil and Gas Sector (amerikai angol nyelven). Energy Voice, 2018. február 20. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  59. ↑ MOL-CSOPORT 2022 féléves jelentés. MOL. (Hozzáférés: 2022. augusztus 5.)
  60. ↑ a b First oil flows at Premier's Catcher (angol nyelven). Offshore Engineer Magazine, 2017. december 23. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  61. ↑ „Major North Sea oil field approved”, BBC News, 2014. június 12. (Hozzáférés ideje: 2020. február 4.) (brit angol nyelvű) 
  62. ↑ MOL acquires more Norwegian exploration licenses (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  63. ↑ MOL expansion of the exploration portfolio (brit angol nyelven). Energy Industry Review, 2017. február 8. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  64. ↑ „Eladta a Mol az egyik legrégebbi orosz mezőjét”, HVG (Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 12.) 
  65. ↑ „Olajat talált a Mol Pakisztánban”, napi.hu (Hozzáférés ideje: 2011. október 17.) 
  66. ↑ a b c Transition to thrive (angol nyelven). Hydrocarbon Engineering, 2018. június 19. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  67. ↑ http://www.mol.hu/repository/474306.pdf
  68. ↑ 404 - MOL Magyarország (brit angol nyelven). mol.hu. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  69. ↑ Refining - Downstream - Our Businesses (angol nyelven). MOLGroup. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  70. ↑ Archivált másolat. [2019. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  71. ↑ MOL to focus on refining efficiency, petrochemical diversification. www.hydrocarbonprocessing.com. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  72. ↑ APK, MOL Group sign deal on plastics recycling plant (angol nyelven). Recycling Today. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  73. ↑ A German-Hungarian Strategic Partnership for Plastic Recycling (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  74. ↑ http://www.mol.hu/repository/474306.pdf
  75. ↑ Nabucco Pipeline. www.nabucco-pipeline.com. [2009. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  76. ↑ PESA News February/March 07. web.archive.org, 2009. október 9. [2009. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  77. ↑ a b About MOL - MOL Magyarország (brit angol nyelven). mol.hu. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  78. ↑ https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-08-26/fuel-stations-court-the-coffee-shop-dollars-in-eastern-europe
  79. ↑ https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-06-21/mol-sees-retail-adding-to-profitability-in-shift-from-fuel-focus
  80. ↑ a b MOL launches car sharing service (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  81. ↑ https://www.bloomberg.com/tosv2.html?vid=&uuid=11ae29e0-5d34-11e9-ab20-8d4c67ed852d&url=L25ld3MvYXJ0aWNsZXMvMjAxOC0wNi0yMS9tb2wtc2Vlcy1yZXRhaWwtYWRkaW5nLXRvLXByb2ZpdGFiaWxpdHktaW4tc2hpZnQtZnJvbS1mdWVsLWZvY3Vz
  82. ↑ New carsharing system in Budapest is the bomb (amerikai angol nyelven). Daily News Hungary, 2018. április 14. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  83. ↑ MOL Limo fleet logs more than 10 mln mins in first year (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  84. ↑ „Bejelentette a Mol: megnyerte a hulladékgazdálkodási koncessziós eljárást”, Portfolio.hu (Hozzáférés ideje: 2022. június 15.) 
  85. ↑ A MOL és a hulladékgazdálkodás
  86. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2016. MOL Group. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  87. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2015. MOL Group. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
  88. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2008. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2009. április 21.)
  89. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2007. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2008. március 31.)
  90. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2006. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2007. március 31.)
  91. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2005. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2006. március 31.)
  92. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2004. MOL Nyrt
  93. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2003. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2004. március 26.)
  94. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2002. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2003. március 31.)
  95. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2001. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2002. április 5.)
  96. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2000. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2001. április 6.)
  97. ↑ Itt vannak a MOL Mobile tarifái
  98. ↑ A Lidl után a MOL-nak is búcsút int a Telekom
  99. ↑ OMV gets EU objections statement over MOL takeover bid - Forbes.com. web.archive.org, 2011. június 4. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  100. ↑ „Hungarian Oil Firm Wary of Russian Rival's Stake”, Wall Street Journal - Asia, 2009. április 2. (Hozzáférés ideje: 2020. február 11.) (amerikai angol nyelvű) 
  101. ↑ Hungary buys back MOL stake from Surgutneftegas (angol nyelven). Budapest Business Journal. [2019. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  102. ↑ „Hungary bought back Surgut's stake in MOL -PM Orban”, Reuters, 2011. május 24. (Hozzáférés ideje: 2020. február 11.) (angol nyelvű) 
  103. ↑ https://www.ft.com/content/b22c1c9c-8619-11e0-be9b-00144feabdc0
  104. ↑ „Croatia says MOL CEO is suspect in bribe case”, Reuters, 2011. november 10. (Hozzáférés ideje: 2020. február 11.) (angol nyelvű) 
  105. ↑ „Hungary prosecutors say MOL had no role in INA bribe”, Reuters, 2012. január 30. (Hozzáférés ideje: 2020. február 11.) (angol nyelvű) 
  106. ↑ https://www.ft.com/content/8651e50f-dce7-37d7-ab88-ce6ed37ac142
  107. ↑ https://www.reuters.com/article/mol-ina-prosecution-idUSL5E8CU1FI20120130
  108. ↑ Downstream Company of the Year, 2016: MOL Group. www.petroleum-economist.com. [2020. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  109. ↑ Energy Company of the Year—mid cap. www.petroleum-economist.com. [2020. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:MOL (company)
A Wikimédia Commons tartalmaz MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Ez a gazdasági témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MOL_Magyar_Olaj-_és_Gázipari_Nyrt.&oldid=26874687”