MKpV Czegléd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MKpV Czegléd
MKpB Czegled / SöStB Czegled / ÁVT 78–84 / ÁVT 357–363
SöStB Csillag, Deáki és Diőszegh / ÁVT 85–87 / ÁVT 364–366
Pályaszám
SöStB 17–30
ÁVT 78–87
ÁVT 357–366
Általános adatok
GyártóHaswell/Bécs
Gyártásban1847, 1850
Szolgálatba állás1847
SelejtezésÁVT: 1876, 1879
KFNB: 1896–1900
DarabszámMKpV: 11
SöStB: 11 (UZB-től) + 3
ÁVT: 14 (SöStB-től)
KFNB: 4 (ÁVT-től) db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés2-4-0
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1580 mm
Futókerék-átmérő1120 mm
Ütközők közötti hossz7,719 m mm
Szolgálati tömeg24,35 t
Tapadási tömeg8,1 t
Gőzvontatás
Jelleg1B n2
Hengerek
Száma2
Átmérője401 mm
Dugattyú lökethossza579 mm
Gőznyomás5,5 atm
Rostélyfelület1,06 m²
Forrfelület99,0 m² (vízboritott)
Teljesítmény44 kW
SablonWikidataSegítség

A MKPV Czegléd sorozat tizenegy szerkocsis gőzmozdonya volt az osztrák-magyar Magyar Középponti Vasútnak (röviden MKpV, németül Ungarischen Zentralbahn, UZB).

Története[szerkesztés]

Az 1B tengelyelrendezésű NÁDOR és ISTVÁN mozdonyok beváltak, így a MKpV további mozdonyok építését rendelte meg a WRB mozdonygyárától. A mozdonyok 1847-ben készültek el és a CZEGLÉD, ABONY, PILIS, MONOR, ALBERTI, IRSA, VISEGRÁD, ÜLLÖ, SZOLNOK, NAGYMAROS és BIHAR neveket kapták.

A mozdonyok belsőkeretes, külső vízszintes hengerelrendezésűek voltak. Az állókazánfedél félgömb alakú volt. Ezeknél a mozdonyoknál kerültek először alkalmazásra a John Baillie, a MKpV mozdonyépítési igazgatója által kifejlesztett nyomó, húzó- és tartórugók.

Miután 1850-ben a MKpV államosításával a cs. kir. Délkeleti Államvasút (németül k.k. südöstlichen Staatsbahn SöStB) része lett, a mozdonyok is új, 17-27 közötti pályaszámokat kaptak. Az után, hogy 1855-ben a SöStB-t megvásárolta az Államvasút-Társaság (ÁVT) a pályaszámokat 78-84-re változtatták. Az ÜLLŐ, SZOLNOK, NAGYMAROS, BIHAR mozdonyokat megvásárolta a Kaiser-Ferdinands-Nordbahn (KFNB) és ott a 61, 67, 55 és az 51 pályaszámokat kapták (lásd: KFNB – Nestor bis Ariadne, Bihar bis Üllö, Jason II).

A KFNB mozdonyok 1896-tól 1900-ig lettek selejtezve, miközben az ÁVT ezt a mozdonysorozatot már 1876-ban és 1879-ben leselejtezte.

1850-ben a WRB mozdonygyára további három darabot épített ezekből a mozdonyokból a MKpV-nek, de már a SöStB vette át azokat. A CSILLAG, DEÁKI és DIOSZEGH nevet kapták és az SöStB szerinti 28-90 pályaszámokat. Az ÁVT a pályaszámokat előbb 85-87-re, majd 1873-tól IIIe. osztály 364-366 –re módosította.

A különböző szállítási sorozatok tagjai jelentősen különböztek egymástól. Először a kazándómban, később a kazánkinézetben, majd a különböző módon épített kéményekben.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az UZB – Czegled bis Bihar című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom[szerkesztés]

  • Mihály Kubinszky. Ungarische Lokomotiven und Triebwagen (német nyelven). Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-0125-2. [1975] 
  • Ernő Lányi et al.. Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon.. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat. ISBN 963-552-161-8. (1985) 

További információk[szerkesztés]