Mű Cassiopeiae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
μ Cassiopeiae
Cassiopeia constellation map Mu.png

Más jelölések 30 Cas, BD+54 223, FK5 1030, GSC 3673-1929, HD 6582, HIP 5336, HR 321, PPM 26046, SAO 22024, STT 551, CCDM 01080+5455A, IDS 01016+5427, WDS 01083+5455, NSV 405[1]
Megfigyelési adatok
Csillagkép Kassziopeia
Epocha J2000,0
Rektaszcenzió 01h 08m 16,3942s[1]
Deklináció +54° 55′ 13,221″[1]
Távolság 24,63[2] ,
7,55[1] pc
Látszólagos fényesség 5,12[1]
Abszolút fényesség 5,7794[2]
Színkép típusa G5Vb[1]
Pályaadatok
Parallaxis 0,13242"[1]
Radiális sebesség -97,2 km/s[1]
Sajátmozgás
rektaszcenzióban 3,4219 "/év[1]
deklinációban -1,60035 "/év[1]
teljes sajátmozgás 3,7776 "/év
égi iránya 115,06°
Fizikai adatok
Luminozitás 0,4057[2] L

A μ Cassiopeiae a Kassziopeia csillagkép egyik halvány fősorozati csillaga, a Napunktól kisebb sárga törpe. Távolsága 24,63 fényév.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillag Bayer szerinti jele μ, Flamsteed listájában 30-as sorszáma van. Arab eredetű Marfak neve ma már ritkán használatos. Felszíni hőmérséklete és luminozitása a Napétól kevesebb. Ebből kifolyólag - bár közel van hozzánk - szabad szemmel csak fényszennyezetlen, sötét égen látható. Távcsöves megfigyelésével megállapították, hogy sajátmozgása jelentős, majdnem eléri az évi 4 ívmásodpercet.

Környezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor a Kassziopeia csillagkép felső delelésben van, azaz M alakot mutat, akkor a közepétől felfelé a zenit irányában, attól mintegy 7 fokra található a μ Cas, az 1 magnitúdóval fényesebb θ Cas-tól fél fokkal NyÉNy-i irányban. A csillagkép α-γ-δ-θ(μ) csillagai egy szabályos paralelogrammát alkotnak.

Megfigyelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kettőscsillag[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillagnak vizuális észlelés szerint közeli társai nincsenek. Otto Struve 1832-ben 50" távolságban egy 13m-s (F betűjelű), 276" (4,5 ívperc) távolságban egy 11,3m-s (B betűjelű) kísérőt mért. Az előbbit 1854-ben még egyszer mérték, azután a főcsillag távolodása folytán elvesztette jelentőségét. A B komponensről 1998-cal bezárólag összesen 14 mérés található a WDS adatbázisában, ahol e két pár az STT 551 nevet viseli.

Sherburne Wesley Burnham, kettőscsillagokkal foglalkozó neves amerikai csillagász az 1900-as évek elején kezdte vizsgálni a nagy sajátmozgású csillagokat: a μ Cas 1907-ben került sorra. Az E betűjelű 12,3m fényességű csillagot 87,7" távolságúnak mérte, róla azóta sem született több mérés. A kicsivel fényesebb, 12m-s C komponens 205,8" távolságban található. Érdekessége, hogy nagyobb nagyítás két csillagra bontja. amelyek egymástól 4,2" távolságban vannak: ez a CD pár, amelynek egy további mérése ismert 1998-ból. A kettősség okozza azt, hogy a GSC katalógusban non-star objektumként szerepel. Az AC, CD és AE párok BUP 14 néven ismertek.[3]

Az alábbi térkép­részlet bemutatja a μ Cas megtett útját 1830 és 2000 között a környezethez viszonyítva (az "s" jelű csillag nem katalogizált, de amatőr megfigyelése van), a táblázat pedig felsorolja a mért halványabb csillagokat és a rájuk vonatkozó paraméterek változását.

Mucas.gif
Komponens

betűjele

GSC sorszám

(zónasz. 3673)

Szögtávolság Pozíciószög
B 194 1897-ig csökken (185"-re) növekszik
CD 40 (non-star) 1955-ig csökken (105"-re) növekszik
E 119 1927-ig csökken (45"-re) növekszik
F 134 1842-ig csökken (28"-re) csökken

A felsorolt optikai kísérők mellett a csillagnak van egy fizikai társa is. 1973-ban W.C. Wickes fedezte fel a nagyon közeli, 10,7m fényességű társat, így a megfelelő katalógu­sokban WCK 1 Aa,Ab névkóddal található meg. A Drummond és munkatársai által számított pályát 1995-ben publikálták, amely szerint a keringési periódus 21,7 év. 2011-ben a kompo­nensek szög­távolsága 1,48", és szorosodik.[4]

Fényesség változás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feltételezett változócsillag, 5,15-5,21m között változó fényességgel.[5]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j SIMBAD lekérdezés: 30 Cas
  2. ^ a b c ESA 1997, The Hipparcos and Tycho Catalogues (ESA SP-1200) (Noordwijk: ESA)
  3. WDS adatbázis lekérdezés 2011. február 1.
  4. Sixth Catalog of Orbits of Visual Binary Stars
  5. Guide 8.0

Egy nagy sajátmozgású csillag, a μ Cas

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]