Mózes Huba

Mózes Huba
Klaniczay Tibor halálának 20. évfordulóján tartott emlékülésen
Született	1941. június 2. (82 éves) Kolozsvár
Állampolgársága	román
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Kabán Annamária
Szülei	Mózes András
Foglalkozása	irodalomtörténész
Sablon • Wikidata • Segítség

Mózes Huba (Kolozsvár, 1941. június 2. –) erdélyi magyar irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora (1977), Mózes András református lelkész fia, Kabán Annamária férje.

Életútja

Középiskolai tanulmányait a Brassai Sámuel Líceumban (1959) végezte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát (1964), s ugyanitt kapta meg a filológiai tudományok doktora címet (1977). (Egyetemi oklevelét az ELTE BTK, irodalomtudomány kandidátusi oklevelét a TMB honosította.)

Az erdélyi magyar irodalom kutatását 1969-ben a Román Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézetében kezdte, ahol április 1-től segédkutató, 1973-tól tudományos kutató, 1990-től főkutató. A nyolcvanas-kilencvenes évek akadémiai keretében – tudományszakja egyedüli képviselőjeként – a vers, a széppróza, az irodalomkritika, az irodalmi érdekű sajtó, az irodalmi kapcsolatok kérdéskörében végzett forrásfeltáró, elemző munkát. Az egyetemi oktatásba az 1988/89. tanévtől kapcsolódott be. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom szakán – az erdélyi felsőfokú magyar szakos oktatás rendkívüli körülmények közötti átmentését szolgálva – a reformtörekvések korszakának, a felvilágosodás korának, majd a régi magyar irodalom korszakainak a tárgyköréből tartott előadásokat, vezetett szemináriumot. Kezdeményezője volt az erdélyi egyetemi újságíróképzésnek.

1993-tól az oktatói-kutatói munkát főállásban a Miskolci Egyetem megalakulóban lévő Bölcsészettudományi Kara egyetemi docenseként folytatta, ahol verstant, irodalom- és művelődéstörténetet, irodalmi kapcsolattörténetet tanított. 1994-től az újonnan alakult Középeurópai Népek Irodalma Tanszék helyettes vezetője. Párhuzamosan 1993/94-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 1994/95. és 1996/97. között a Károli Gáspár Református Egyetemen is oktatott. Meghívott oktatóként adott elő a kolozsvári és az udinei egyetemen, előadást tartott továbbá a bécsi, a nápolyi, az uppsalai, a helsinki és a krakkói egyetemen is. A kolozsvári Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézet, majd a Miskolci Egyetem keretében végzett kutatói munkájának eredményeit magyar, francia, román és angol nyelven külföldi és hazai publikációkban tárta a nyilvánosság elé.

1983 és 1993 között a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények vezető tanácsának, 1991-ben az MTA Verstani Munkabizottságának, 1992 és 1995 között az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya választmányának tagja. 1992–1993-ban az újraalakított Erdélyi Szépmíves Céh füzeteit szerkesztette.

1993 januárjában Kolozsvárt nemzetközi Oláh Miklós-konferenciát, Miskolcon 2001 októberében a magyar széppróza kérdéseiről nemzetközi intertextualitás-konferenciát, 2013-ban nemzetközi Dsida Jenő-emlékkonferenciát, 2014-ben az Erdélyi Szépmíves Céh indulásának 80. évfordulója alkalmával nemzetközi konferenciát, 2015-ben nemzetközi Reményik Sándor-emlékkonferenciát szervezett. 2007-ben az MTA Dsida Jenő-konferenciáját, a PIM Dsida Jenő-emlékkiállítását, és a Tokaji Írótáborban Dsida Jenő emléktáblájának avatását kezdeményezte.

Tudományos munkásságának fő területei: a romániai magyar irodalom, a román-magyar irodalmi kapcsolatok története és a magyar verstan. Kutatásai részben irodalom-, azon belül vers- és kritikatörténeti, valamint sajtó- és kapcsolattörténeti kérdésekre irányultak.

Eredeti forráskutatásokon alapuló tanulmányokat közölt a Korunk indulásáról (A Hét, 1975/21), irodalmi elvek és elméletek alakulásáról az 1830-as és 1840-es évek erdélyi magyar sajtójában (NyIrK, 1975/1), a 20. század eleji erdélyi és bánsági magyar irodalmi szervezkedésekről (NyIrK, 1976/1), az 1920-as évek romániai magyar irodalomkritikai törekvéseiről (NyIrk, 1977/2), a Keleti Újságról (NyIrK, 1978/2 és 1979/1), a romániai magyar képzőművészek és a Helikon kapcsolatáról, szervezkedéséről (Utunk, 1979/20), a Brassói Lapokról (NyIrK, 1980/1), a romániai magyar írói tömörülések történetéről (NyIrK, 1980/2). A Romániában megjelent magyar irodalomtörténeti vonatkozású írások válogatott bibliográfiáját 1979-től kezdve folytatólagosan megjelenteti a NyIrK hasábjain.

A költészet kérdéseivel mind történeti, mind verselméleti összefüggésben egyaránt foglalkozik. Átfogó tanulmányt közöl a népdalvers sorfajairól az Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1984-es kötetében, Vargha Jenő Lászlóval közösen írta A színek vallomása (Korunk, 1987/9) és A nyelvében élő közösség személyiségképéhez (Élet és Irodalom, Budapest, 1990/29) c. értekezéseit, s a romániai magyar verskötetek megjelenésének dinamikáját elemezte az 1944-től 1987-ig terjedő időszakban (NyIrK, 1988/2). Verselméleti oldalról közelítette meg a román-magyar irodalmi kapcsolatok kérdéseit is. Elemezte Mihai Eminescu Glossza c. versét, összevetve annak Dsida Jenő- és Szabédi László-féle fordításával (NyIrK, 1970/1), az aranymetszés érvényesülését a Poemele luminii c. versben (Steaua, 1986/9) és a Harmadik levélben (Utunk, 1989/24), s ugyancsak az Eminescu-évfordulóra jelentette meg Eminescu költészete az egyidejűség költészete c. tanulmányát (Igaz Szó, 1989/6). Maga is jelentkezett versekkel a romániai magyar irodalmi lapokban; három költeményét közölte a Vitorla-ének c. antológia (1967).

Önálló kismonográfiát jelentetett meg József Attiláról Majd a szabadság békessége is eljön címmel. (Kolozsvár, 1970) és Szabédi Lászlóról Az egészet akartam címmel. (Kolozsvár, 1984). Sajtó, kritika, irodalom (1983) és Forrása rég fakadt... (1985) c. tanulmányköteteiben a romániai magyar irodalomra és sajtótörténetre vonatkozó legfontosabb kutatásainak eredményeit gyűjtötte össze.

Gondozásában és bevezető tanulmányaival jelent meg a József Attila és a román költészet (1972), az Emil Isac és a magyar irodalom (1986) és az Eminescu a magyar irodalomban (1989) c. kötet. A Romániai Magyar Írók sorozatban sajtó alá rendezte és bevezetővel, valamint bibliográfiai függelékkel látta el Brassai Viktor Példázat kétkedőknek (1971), Jancsó Elemér Kortársaim (1976), Kahána Mózes Tarackos – Hat nap és a hetedik – Elbeszélések (1978) c. köteteit, a Tanulók Könyvtárában a baloldal költészetét tartalmazó Férfiúdal 1933-1944 c. antológiát (Kolozsvár, 1972), Eötvös József A falu jegyzője c. regényét (1973), a régi magyar irodalomból összeállított Világ világa, virágnak virága (Kolozsvár, 1981) c. antológiát, Szabédi László vers- és műfordításkötetét (Rózsahullató fa. Kolozsvár, 1982), majd egy válogatást kötött formájú költeményekből Égi csikón címmel, verstani magyarázatok kíséretében (Kolozsvár, 1985). A Román Akadémia kolozsvári fiókjának sokszorosításában Romániai magyar verseskönyvek : 1944-1989 c. repertóriuma jelent meg (Kolozsvár, 1991); szerkesztette az újraindult ESZC első kiadványait.

Több évtizedes munka során szilárdult meg benne a meggyőződés, hogy a verset elsődlegesen nyelvi megnyilatkozásként érdemes vizsgálni. Ez késztette korábbi részeredményeinek egységbe vonására az állandóság és változás egyidejűségét tételező könyvében (A kötöttség körei. Állandóság és változás egyidejűsége a versben. Koinónia, Kolozsvár, 2006.). Az utóbbi években verstani kérdések mellett elsősorban a Dsida-kutatás kérdései foglalkoztatják.

2011-ben Miskolcon a Lévay József Közművelődési Egyesület pártfogásával megalapította az Észak-magyarországi Irodalmi Kört. A Kör rendezvényeire számos hazai és külföldi neves előadót hívott meg, és számos előadást ő maga tartott (például Babits és Reményik költészetéről, a Hymnus lehetséges ritmikai előzményeiről, a Szent László énekről, a Szózat versformaváltozatairól, az Erdélyi Szépmíves Céhről, valamint többször Dsida Jenő költészetéről). A Kör 2013. évi Dsida-konferenciáján bejelentette a Dsida Akadémia megalakulását. A magyar kultúra napja alkalmával az MTA Miskolci Területi Bizottságával közösen szervezett 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban ünnepi műsort.

2011-ben pályatársai, barátai és tanítványai Versében él (Mózes Huba köszöntése 70. születésnapján. Szerkesztette: Gréczi-Zsoldos Enikő. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2011) című köszöntő kötetükkel tisztelték meg. 2012-ben Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Szabó Lőrinc Irodalmi Díjban részesítette.

2011-től az Észak-magyarországi Irodalmi Kör, 2013-tól a Dsida Akadémia Kárpát-medencei bizottságának az elnöke.

Főbb művei

• „Majd a szabadság békessége is eljön...” (Kismonográfia József Attiláról.) Kolozsvár: Dacia Könyvkiadó, 1970. 119 l.
• Sajtó, kritika, irodalom. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1983. 176 l.
• Az egészet akartam. (Kismonográfia Szabédi Lászlóról.) Kolozsvár: Dacia Könyvkiadó, 1984. 196 l.
• Forrása rég fakadt... (Tanulmányok, dokumentumok.) Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1985. 287 l.
• Romániai magyar verseskönyvek / Volume de versuri maghiare din România (1944–1989). Kolozsvár: Román Akadémia, Kolozsvári Fiók, Nyelvészeti és Irodalomtörténeti Intézet, 1991. 110 l.
• A fejedelemasszony portréjához. (Tanulmányok, dokumentumok.) Budapest: Balassi Kiadó, 1994. 160 l. ISBN 963-7873-55-4
• Semantica structurii textului poetic (A költői szöveg szerkezetének szemantikája) Sémantique de la structure du texte poétique. Bucureşti: Editura Fundaţiei Culturale Române, 2000. 99 l.
• Verstörténeti kérdések. Miskolc: Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, 2001. 104 l.
• Míves munka a vers. A szonett kötöttsége és kötetlensége. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2004. 62 l. ISBN 963 9466 65 4
• Illik néki a minét. A refrén mint versszerkezeti alakzat. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2005. 69 l.
• Itt flóta, okarína. A rím mint versszerkezeti alakzat. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2005. 50 l.
• A kötöttség körei. Állandóság és változás egyidejűsége a versben. Kolozsvár: Koinónia, 2006. 240 l. ISBN 978-973-760-528-3
• Amit az ember álmodni tud. Jegyzetek erdélyiségről, irodalomról. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2006. 61 l. ISBN 963 9634 16 6
• Repülőhíd a sínek felett. Barangolás irodalmi téridőben. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2006. 75 l. ISBN 978-963-9634-37-4
• Vers és lélek. Dsida Jenő és költészete. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2007. 135 l. (Kabán Annamáriával.) ISBN 978-963-9634-51-0
• A fáklyák már égnek. Erdélyiségről és irodalomról. Kolozsvár: Stúdium Könyvkiadó, 2009. 149 l. ISBN 978-973-643-155-5
• Textus és intertextus. Szövegek világa a Dsida Jenő-i szövegvilágban. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2009. 160 l. (Kabán Annamáriával) ISBN 978-963-9634-87-9
• Párbeszéd vendégségben. Az irodalom szerepe és szereplői. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2010. 72 l.
• Ó, múzsa, tedd, mi Istened parancsa. Dsida-versek és -fordítások szövegépítése. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2011. 213 l. (társszerzővel)
• A Miskolc-belvárosi Református Egyházközség és felújított műemlék temploma. Miskolc, 2012. 96 l. (társszerzővel)
• Pohárfelirat. Esszék, előadások. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2013. 87 l.
• Kabán Annamária–Mózes Huba: Reflexió és önreflexió Dsida Jenő költészetében. Esszék, szövegtani megközelítések; Bíbor, Miskolc, 2014
• Elődei emberségéből – utódaink emberségéért. A százhuszonöt éve született Reményik Sándor emlékére 2015. május 28-án rendezett miskolci tudományos konferencia előadásai; szerk. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2015
• Fényes körútjain a végtelennek. Esszék, jegyzetek; Bíbor, Miskolc, 2016
• Honfoglaló, nagy írónemzedék. Az Erdélyi Helikon írói közösség megalakulásának 90. évfordulójáról megemlékező miskolci tudományos konferencia előadásai; szerk. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2016
• Egész világhoz lángbeszédül. A 110 éve született Dsida Jenő emlékét idéző miskolci tudományos konferencia előadásai; szerk. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2017
• Kabán Annamária–Mózes Huba: Tárt kapukhoz fényösvény viszen. Dsida Jenő költészete és műfordításai; Guttenberg Pál Népfőiskola–Orpheusz, Szanda–Budapest, 2018
• Egyre közelebb az éghez. Esszék, irodalmi tanulmányok; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2019
• Vidáman folynak napjaim. Egy versforma születésének évfordulójára. Tanulmány és antológia; Magyar Napló, Budapest, 2019
• Hajdan és most. Versépítő formák a magyar költészetben; Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021
• Iszonyú, vad nyár lesz. Esszék; EMKE–Művelődés, Kolozsvár, 2021
• A föld felett, az ég alatt. Esszék; Bíbor, Miskolc, 2022

Antológiák

• József Attila és a román költészet. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1972. 152 l. (Téka)
• Férfiúdal. Kolozsvár: Dacia Könyvkiadó, 1972. 208 l. (Tanulók könyvtára)
• Világ világa, virágnak virága. A magyar irodalom kezdetei. Kolozsvár: Dacia Könyvkiadó, 1981. 280 l.
• Égi csikón. Kolozsvár: Dacia Könyvkiadó, 1985. 352 l.
• Emil Isac és a magyar irodalom. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1986. 224 l.
• Eminescu a magyar irodalomban/ Eminescu în literatura maghiară. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1989. 468 l. ISBN 973-26-0070-5
• Az Erdélyi Szépmíves Céh és a Helikon indulásának dokumentumaiból. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh, 1992. 56 l.
• Tükör előtt. Képek és iratok Dsida Jenő hagyatékából. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh, 1992. 24 l. (társszerkesztővel)
• A nemes magyar jádzó társaság jelenti. Válogatás régi kolozsvári színlapokból. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh, 1993. 16 l. (társszerkesztővel)
• Térképlapok Kolozsvár történetéből. Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh, 1993. 16 l. (társszerkesztővel)
• Kötött formájú költemények antológiája. Budapest: Balassi Kiadó, 1997. 396 l. ISBN 963-506-177-3
• Napkelet 1920−1922. Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó, 2004. 323 l. ISBN 973-26-0739-4
• Világfigyelő tető. Mozzanatok az Erdélyi Helikon történetéből. 1928−1944. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2008. 354 l.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  
• Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Mózes Huba szócikkét lásd 417. p. ISBN 973 97980 0 4

További információk

• Baróti Pál: Az irodalomtörténetírás igényei. A Hét 1971/24.
• Kovács János: Kismonográfiák nagy hasznossága. Igaz Szó 1971/6.
• Csehi Gyula: Kritika, elmélet, történet. Utunk 1971/38
• Csehi Gyula: Kismonográfiák – nagyközönségnek. Utunk 1971/48.
• Szemlér Ferenc: József Attila és a román költészet. A Hét 1972/41.
• Gavril Scridon: Reîntîlnire cu József Attila. Steaua, 1972/17.
• Sebestyén Mihály: Férfiúdal. Igaz Szó, 1973/2.
• Szőcs István: Szöveg, nyelvemlék, irodalom. Utunk, 1982/7
• Szőcs István: "Az egészet akartam." A Hét, 1985/23.
• Kántor Lajos: Az egészről és a részről. Utunk, 1983/17.
• Cs. Gyimesi Éva: Versformák antológiája. Utunk, 1985/40.
• Gaal György: Forrása rég fakadt... Utunk, 1986/11.
• Gaal György: A magyar Eminescu-kultusz tükre. Utunk, 1989/44.
• Szász János: A filológus. Korunk, 1986/5.