Mócsy Imre
Mócsy Imre SJ (Kaposvár, 1907. november 24. – Budapest, 1980. június 12.) jezsuita szerzetes, a magyarországi, kommunizmus alatti egyházellenes terror idején töbször is elítélték.
[szerkesztés] Élete
Tanulmányait szülőhelyén, Kalocsán kezdte, 1925-ben, az érettségi után felvételét kérte a jezsuita rendbe. A próbaidők és bölcseleti tanulmányai után az innsbrucki egyetemen tanult teológiát, tanulmányai végén le is doktorált. 1938-ban a szegedi főiskolán tanár lett, ez idő alatt pedig Rómában a Gergely Egyetemen bölcseleti doktorátust, a Pápai Bibliai Intézetben pedig tudományos fokozatot szerzett. 1944. februárjában a Gergely Egyetem teológia karán lett tanár, ezt a tisztségét 1947-ig betöltötte, ekkor azonban hazajött és a szegedi főiskolán Biblikumot tanított. Egy év múlva Rómába látogatott, azonban mikor visszatért letartóztatták és internálták a kommunista hatóságok. A kistarcsai táborba került, időközben 9 és fél évre ítélték el, csak 1954-ben engedték szabad lábra feltételesen. Szabadulása után alkalmi munkás volt, időközben azonban kapcsolatba került a Rózsa Elemér által indított titkos papneveldével, ahol újra Szentírástant tanított. A papnevelde azonban lelepleződött és Mócsy Imrét társaival együtt letartóztatták, majd 1965. januárjában 4 év börtönre ítélték. Szabadulása után a MÁV-nál dolgozott, innen ment nyugdíjba 1970-ben. Nyugdíjasként Szentírásmagyarázatokat írt, amelyet azonban soha nem publikálhatott. Időközben megbetegedett, majd évekig tartó szenvedés után meghalt.
[szerkesztés] Forrás
- A Vatikáni Rádió honlapja
