Mérk
| Mérk | |||
 |
|||
| A római katolikus templom és a mellé épült református templom. | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Mátészalkai | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Müller Istvánné (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4352 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2137 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 85,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mérk
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Mérk
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,78138°, k. h. 22,37991° | |||
| Mérk weboldala | |||
Mérk nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Nyírség szélén fekvő település. Vállaj 1,5 km, Tiborszállás 8,5 km, Fábiánháza 7,5 km, Nagyecsed 10,5 km távolságra található. A település a Kraszna folyó mentén található.
Nevének eredete[szerkesztés]
A falu neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, a régi magyar nyelvben népszerű Mérk személynév vált a település nevévé.
Névadója valószínűleg az 1216-ban és 1391-ben említett Merch, a szatmári németek ispánja lehetett.
Története[szerkesztés]
A falu telepítésének kora és körülményei ismeretlenek. Kialakulásakor a Gutkeled nemzetség-beliek földjébe ékelt magában álló falu volt.
Mérk neve az oklevelekben 1297-ben tűnik fel, Miklós birtokaként: p. Nicolai Merk, in C-u de Zathmar.
1298-ban Ákos nemzetség-beli István országbíró a falut leányának Anychnak, a Borsa nemzetség-beli Beke feleségének engedi át.
1318-ban Károly Róbert király az Ákos nemzetség-beli Erne hűtlen unokáitól elveszi, és a Gutkeled nemzetség-beli Báthori Bereck fiának, Jánosnak adományozza. Ettől kezdve a Báthoriak Ecsedi uradalmához tartozott.
Borovszky szerint azonban 1391-ben még a Szántai Petőfieké volt, akiktől leányágon a Kállaiak örökölték, és a Báthoriak csak 1418-ban kaptak rá királyi adományt.
A XVII. század-ban Bethlen, majd Rákóczi birtok volt.
1746-ban gróf Károlyi Ferenc szerezte meg, s még az övé volt a XX. század első évtizedeiben is. (Ébele G.: Ecsedi uradalom) Mérk sorsa hasonlóan alakult a korabeli Szatmár vm. környező településeihez: a török- és a Habsburg-ellenes felszabadító háborúk pusztításai, az 1717. évi tatárbetörés, a járványok, például az 1719. évi nagy pestisjárvány, ínség a község lakosságát is sújtotta.
1839-ben a faluban pusztító nagy tűzvészben az egész falu, s mindhárom temploma is leégett.
A sok megpróbáltatás a falu lakosságát is megtizedelte.
A községben az első sváb telepesek 1773-ban jelentek meg, akik a szomszédos községből és Németországból érkeztek (Borovszky i.h., Vonház 123).
A falu betelepítéséről Pesty Frigyes leírásából van adatunk, 1864-ből: a települést háromhatod részben római katolikus , a környékbeli sváb falvakból 1770 körül idetelepült, ma magyarul beszélő svábok, kéthatodrészben a közeli elpusztult Szent Márton helységből részben Mérkre, részben a szomszédos Fábiánháza-ra költözött helvét református magyarok, egyhatodrészben pedig szintén magyar ajkú görög katolikusok lakják, kik első lakosai voltak Mérknek.
Gróf Károlyi Sándor szerzi meg Mérket, ahol akkor még csupán néhány lakóház állott. A gróf a faluba letelepedőknek ingyen lakást és földet és 10 év mentességet ajánlott fel.
A község az utóbbi években, évtizedekben sokat fejlődött, több középület és új lakóház, kisebb üzem is található itt.
1950 és 1955 között Mérk Vállajjal egyesült Mérkvállaj néven, a vállajiak kérésére azonban az egyesítés megszűnt, és egyidejüleg Mérk határából önálló községgé alakult Tiborszállás.
A falunak vasútja nincs, de a környező településekkel és Mátészalkával is sűrű buszjárat köti össze.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 6%-a cigány és 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Római katolikus templom – 1882 és 1884 között épült Szent Péter és Pál tiszteletére épült, eklektikus stílusban. Az 1839-es nagy tűzvészben leégett templomot 1882-1884 között építették újjá. Oltárképét 1890-ben Lotz Károly festette.
- Református templom – 1899-1914 között épült a tűzvészben elpusztult templom helyébe, eklektikus stílusban.
- Görög katolikus kápolna.
- Második világháborús emlékmű.
- Cifracsűrök – a sváb hagyományokat tükröző népi építészet szerint épültek.
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Mérk szülötte Bárd [Leber] János (1908-1982), r. k. püspök, teológus, filozófus. Haláláig internálva volt.
- Itt született Szives (Schmiedt) Béla (1901. március 6.) római katolikus egyházi író.
Források[szerkesztés]
- Borovszky S.: Szatmár várm.
- Maksai F. : A Középkori Szatm. várm.
- Ébele G.: Ecsedi uradalom
- Kálnási Á.: A mátészalkai jár. földr.nevei.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Mérk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Testvértelepülések[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||
