Méretkorlátozási axióma
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A méretkorlátozási axióma vagy Neumann-axióma az osztályrealista halmazelméletek jellegzetes axiómája. Legáltalánosabb formájában:
- Egy osztály akkor és csak akkor valódi osztály, ha ekvivalens bármely valódi osztállyal.

- (
azt rövidíti, hogy X valódi osztály;
pedig azt, hogy X ekvivalens Y-nal, vagyis létezik közöttük bijekció.)
Következmények [szerkesztés]
A méretkorlátozási axióma nagyon erős állítás. A Neumann–Bernays–Gödel-halmazelmélet többi axiómájának jelenlétében következik belőle többek között:
- a behelyettesítési axióma (más néven a pótlás axiómája);
- a globális kiválasztási axióma;
- az unió-axióma.
Másfelől a többi NBG-axióma jelenlétében a behelyettesítési axióma és a globális kiválasztási axióma maga után vonja a méretkorlátozási axiómát.
Változatok [szerkesztés]
Az axiómát gyakran az alábbi egyszerűbb alakban idézik:
- Egy osztály akkor és csak akkor valódi osztály, ha ekvivalens az univerzális osztállyal.

- (ahol
az univerzális osztály).
Ez a változat csak akkor ekvivalens az előző szakaszban megadottal, ha más axiómákból bizonyítható, hogy az univerzális osztály valódi osztály (lásd: Cantor-paradoxon).



azt rövidíti, hogy X valódi osztály;
pedig azt, hogy X 
az univerzális osztály).