Méhkolibri
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Mérsékelten fenyegetett |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Mellisuga helenae (Lembeye, 1850) |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
Vöröstorkú kolibri |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Méhkolibri témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Méhkolibri témájú médiaállományokat. |
A méhkolibri vagy vöröstorkú kolibri (Mellisuga helenae) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezés
Régebben a Calypte nembe sorolták Calypte helenae néven.
[szerkesztés] Előfordulása
Kuba fő szigetének és az Isla de la Juventud területén honos. Kóborlóként eljut a Bahama-szigetekre is. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi erősen leromlott egykori erdők, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők , szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki nedves erdők, szubtrópusi vagy trópusi hegyi nedves erdők, szubtrópusi vagy trópusi mocsári erdők, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki nedves cserjések.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 6 centiméter, testtömege 1,6-2 gramm, ezzel kiérdemli a a világ legkisebb madara címet. A hím feje és torka vörös, háta, szárnya és farka kék, alsófele fehér. A tojó színe fakóbb.
[szerkesztés] Életmódja
Nektárral táplálkozik, de rovarokat is fogyaszt. Apró termete és a repülés közben hallható hangja a méhre emlékeztet, ezt a hangot a másodpercenkénti 30-80 szárnycsapása váltja ki. Repülés közben meg tud állni egy helyben, sőt hátrafelé is tud közlekedni.
[szerkesztés] Szaporodása
Ágakhoz rögzíti törmelékből, mohából és pókhálóból készített fészkét. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 14 napig kotlik.
[szerkesztés] Források
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

