Mátrai Zsuzsa
| Mátrai Zsuzsa | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1941. június 13. (82 éves)[1] Budapest[2] |
| Pályafutás | |
| Aktív évek | 1965– |
| Hangszer | énekhang |
| Tevékenység | táncdalénekesnő |
| Kiadók | Hungaroton |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mátrai Zsuzsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mátrai Zsuzsa névvariáns: Mátray Zsuzsa (Budapest; 1941. június 13.) magyar táncdalénekesnő.
Életpályája[szerkesztés]
„Én már az óvodában énekeltem, de igazából nem is énekesnő, hanem színésznő szerettem volna lenni. A szüleim ezt annyira nem akarták, hogy benyomtak az Alkotmány utcai közgazdasági szakközépbe. Képesített könyvelő vagyok, statisztikus meg ilyesmi… Fiatalon egyébként az édesapám is zongorista volt…Egy énekes barátom elvitt Majláth Júliához, az érettségi táján már jártam hozzá, ő fedezett fel.[3]”
Az 1960-as évek elején tűnt fel a zeneszerző Majláth Júlia tanítványaként. Énekesnőként a szép, érthető szövegmondását a színművészeti főiskola neves beszédtanárának köszönheti: Fischer Sándor is tanította. Igazi sztárrá csak külföldi fellépőútjai után vált. A korábban megszokott, mikrofonhoz kötött, korlátozott gesztusokkal jellemezhető előadásmód helyett dinamikusan mozgott, táncolt.
„…még az első férjemmel és a zenekarával 15 hónapra külföldre szerződtünk a hatvanas évek közepén, ami akkor még nagyon keveseknek adatott meg. Dolgoztunk Finnországban, aztán Svájcban, meg Nyugat-Németországban, az összes nagyobb városban, Münchentől Hamburgig. Én gyakorlatilag ott tanultam meg énekelni, és olyan felszereléseket hoztunk haza, hogy amikor először játszottunk itthon, tódultak az emberek megnézni ezeket. Itthon kommunizmus volt, nem lehetett rendes erősítőket meg mikrofonokat kapni, és azt mondták, hogy ilyen hangzást itthon csak Vico Torrianitól hallottak, aki a korszak nagy sztárjaként lépett fel az Erkel Színházban pár évvel azelőtt. Nekem ez a tapasztalat adott egy olyan énekesnői gyakorlatot, hogy innen indulhatott a pályám, és az első Táncdalfesztiválon el is indulhattam, csak kár, hogy rossz számot kaptam.”
Első nagy slágerét, a Látod ez a szerelem címűt (1965) számos más követte: Ördögből angyal lehetnél, Élj vele boldogan, Pattanj fel, Mindenkit érhet szerelem, Voltak szép napok vagy éppen a Hol van az az idő. Állandó résztvevője volt a Táncdalfesztiváloknak; valamennyin indult, ám egyiken se kapott díjat, és Mátrai-nagylemezt sem készítettek vele. Több kislemeze azonban megjelent, rádiófelvételei készültek. Sokféle műfajban énekelt: táncdalt, cigánydalt, musicalt, örökzöldet, magyarnótát, sanzont vagy dzsesszt. Az 1970-es évektől a Kamara Varietében lépett fel, majd Budapest éjszakai szórakozóhelyein a Béke Szálló kupolatermében, az Astoria-ban, a Moulin Rouge-ban, Maxim Varietében már nemcsak énekelt, hanem táncolt is. Vogel Eric által tervezett jelmezekben lépett közönség elé, látványos revüműsorok ünnepelt dívájaként.
„Amikor „átnyargaltam” a revü műfajára, azért tettem, mert úgy éreztem, ebben tudom leginkább bemutatni képességeimet. Bár tudtam, hogy ez a kisebb létszámú közönség miatt kevésbé népszerűsít, mint egy háromperces táncdal, mégis emellett döntöttem, mert sokkal izgalmasabbnak találtam, táncoltam, énekeltem, fellépő ruhákat válogathattam…[4] ”
„…kezdtem csinálni ezeket a revüket a nagy helyeken: a Moulin Rouge-t két évig, ahol csak angolul énekeltem, mert oda csak külföldiek jártak. Előtte a Béke kupolatermébe viszont jártak magyarok is, és oda mindenki eljött a szakmából a premierre minden novemberben, mert olyan színvonalas műsort csináltunk. Tíz évig voltam ott, 1972-ben mentem át a Kamara Varietéből, de aztán bezárt a ház, és megszűnt a kupola is. Máté Péter, Korda György, Sankó László, többen is játszottunk ott rendszeresen: fél 11-kor kezdődött a műsor, tehát nem éjszakai lokál volt. ’82-be mentem át a Moulin Rouge-ba, ahol rám volt építve a műsor: tízen öltöztettek át, a közönség meg nézte a műsorfüzetet, hogy ki ez a szőke nő, amikor az előbb még vörös volt?…[5]”
1986. február 22-én a Pesti Vigadó Hangversenytermében megrendezett jubileumi koncertjén fellépett: Bessenyei Ferenc, Latabár Kálmán, Paudits Béla, Balázs Péter, Tamási Eszter és Bőzsöny Ferenc valamint Gyarmati István és 7 tagú együttese.
1992-ben kiadták válogatás albumát: "Látod ez a szerelem" címmel. A kétezres évek elején ugyanez a hanganyag CD-én is megjelent: "Hol van az az idő" címmel.
Egy fia született: Péter (Peter Horvath), aki dzsesszzongoristaként világhírű zenészekkel dolgozik együtt, és az Amerikai Egyesült Államokban, San Franciscoban él családjával.
Diszkográfia[szerkesztés]
Kislemezek[szerkesztés]
- 1965 SP 246 E I'uomo Per Me/Miért nem vagy nálam
- 1965 EP 7331 Che M'importa del mondo/Ez baj/Le Colline Sono in forte/Miért nem te
- 1965 SP 273 Várj/Van-e szép szerelem
- 1966 SP 282 Élj vele boldogan/So Long
- 1966 SP 291 Oly szép a világ
- 1966 SP 294 Más az én helyemben sírna/Pletykálnak rólad
- 1966 SP 319 Rég hallottam rólad
- 1966 SP 328 Mondd, ki után futsz/Nem kellemes neki
- 1966 SP 334 Zorba tánca
- 1967 SP 353 Ördögből angyal lehetnél
- 1967 SP 354 Ne vádolj/A mintaférj
- 1967 SP 361 Ha azt mondom
- 1967 SP 363 Vár valaki rám
- 1967 SP 380 Nincs vigasz/Majd megmutatom én
- 1967 SP 402 Hol van az az idő/Elhagytál
- 1968 SP 509 Könyörögni nem fogok/Útban hazafelé
- 1969 SP 537 Csiribiri-bé
- 1969 SP 596 Öreg fák alatt/Lidércfény
- 1969 SP 622 Egy apró hiba
- 1970 SP 670 Mindenkit érhet szerelem
- 1970 SP 771 Ne menj a boldogok közé/Elkapott engem a szerelem
- 1971 SP 873 Látod, nem sikerült
- 1972 SPS 70023 Egy perc az évekért
- 1973 SPS 70049 Miért van szerelem
- 1974 SPS 70108 Az élet egy kabaré/Egy kicsi szép
Nagylemez[szerkesztés]
- 1992 Látod, ez a szerelem
- Ördögből angyal lehetnél
- Látod, ez a szerelem
- Mindenkit érhet szerelem
- Voltak szép napok
- Az élet egy kabaré
- Szerelmes asszony
- Nézd a fát, az égig ér
- Hol van az az idő
- Valaki kell
- Köszönök mindent
- Johnny
- Most kéne élni még
Válogatáson megjelent dalok, kiadatlanok[szerkesztés]
- 1976 Ha újra élhetném az életem
- 1977 Voltak szép napok
- 1977 Régi tűz, régi láng (Yesterdays)
- 1977 Táncolni jó (I Love to Love)
- 1978 Van itt ész (Makrai Pál–Bradányi Iván)
- 1979 Melegíts, amikor fázom (Barabás Mihály–Bradányi Iván)
- 1979 Régi dal (Szabó Gábor–Bradányi Iván)
- 1980 Csöpörög az eső
- 1981 Viszlát, Budapest
- 1981 Volt, aki sajnált
- 1982 Neked is tudnod kell
- 1982 Szerelmes asszony
- Amikor átölellek
- Egy ellopott álom
- Ez a dal az életem
- Miért nem vagy nálam
- Senki sem vigyáz rám
Filmográfia[szerkesztés]
- Közbejött apróság (1966)
- Veszedelmes labdacsok (1967)
- Házassági évforduló (1970)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Pesti Műsor, 2000. június 22.(49. évfolyam, 25. szám) Találkozás Mátrai Zsuzsával
- ↑ Képes Újság, 1984. december 12. (25. évfolyam, 51-52. szám)1984-12-22 - „…nem vagyok jó menedzser”
- ↑ Mátrai Zsuzsa: A közönség nem a komoly dalaim miatt szeretett
Források[szerkesztés]
- Petőfi Irodalmi Múzeum
- Albumok Archiválva 2013. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kiss István Zoltán: Magyar Könnyűzenei Lexikon 1962-től (Budapest, 1998, Zaj-Zone Kiadó)
- Zeneszöveg: Mátrai Zsuzsa
További információk[szerkesztés]
- Mátrai Zsuzsa az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Látod, ez a szerelem (klip) YouTube (2:43)
- Mátrai Zsuzsa-életútinterjú (Csatári Bence, 2019)
