Mátrai Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mátrai Lajos, ifj. szócikkből átirányítva)
Mátrai Lajos
SzületettMuderlak Lajos
1875. december 14.[1]
Budapest
Elhunyt1965. október 10. (89 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiMátrai Lajos György
Foglalkozásaszobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátrai Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mátrai Lajos, született Muderlak Lajos (Budapest, 1875. december 14.[2]Budapest, 1965. október 10.) magyar szobrász és éremművész. Mátrai Lajos György (1850–1906) szobrász fia. Mátrai Vilmos festőművész testvére.

Az Iparművészeti Iskola növendéke, majd tanára volt. Először 1896-ban állított ki a Műcsarnokban. Több pályázaton nyert díjat. Többnyire domborműveket, plaketteket készített.

Vásárhelyi Pál szobra Szegeden (ifj. Mátrai Lajos alkotása)
A "Springer-szobor"
(Budapest, Groupama Aréna főbejárat)

Életpályája[szerkesztés]

Mátrai (Muderlak) Lajos György szobrász és Kreier Vilma (1859–1942)[3] fia. A középiskola elvégzése után 1895-ben Firenzében Rafaello Cellai műtermében márványfaragást tanult, 1896-ban az Iparművészeti Iskolában díszítő szobrász szakon végzett, majd Párizsban az Académie Julianban folytatta tanulmányait. Ezt követően 1899 tavaszáig az École Nationale et Speciale des Beaux-Arts növendékeként Ernest Barriasnál tanult.[4]

Visszatért Firenzébe Cellai műtermébe, ahol márványból kifaragta Bisinger József (1780-1843) győri üvegesmester, alapítványtevő fehér márvány szobrát, melyet a városháza előcsarnokában 1900. március 19-én helyeztek el. Elkészítette Wlassich báróné márvány portréját, gróf Zichy Aladár és Vaszary Kolos jubileumi emlékérmét.[5]

1900. szeptember 1-jétől az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamának előadó tanára lett. Apja utódaként 1908. február 17-étől a díszítő szobrászatot, kő- és fafaragást tanított. 1914 szeptemberében népfelkelő hadnagyként a 30. honvéd gyalogezredben teljesített szolgálatot. 1915. június 18-án főhadnagyként szerb hadifogságba került. Túlélte a visszavonuló szerb hadsereg 58 napos halálmenetét, az albániai Fieriben a többi fogollyal együtt átadták az olasz csapatoknak, akiknek fogságából 1919 szeptemberében szabadult. 1919. októbertől - 1937. június 30-áig – nyugdíjazásáig – az Iparművészeti Iskola díszítő szobrász szakosztály I-II. évfolyamának tanára volt.

A szegedi mérnökök és műépítészek ötlete volt, hogy állítsanak szobrot Vásárhelyi Pálnak. A szoborállítás gondolata 1902-ben vetődött fel. Több város formált jogot a Tiszát megzabolázó mérnök emlékművére. A szűkkörű pályázatot Szécsi Antal nyerte. Már elkészült az agyagmintával, amikor váratlan fordulat történt: 1904. június 15-én Szécsi Antal agyvérzés következtében meghalt. Ő volt Izsó és Fadrusz után a harmadik, aki halála miatt nem tudta befejezni Szegedre szánt szobrát.[6]

A szoborbizottság ifj. Mátrai Lajost bízta meg a munka befejezésével. A 30. évében járó művész, a mérnökzsenit idéző szobrával az egyik leghatásosabb szoborral díszítette Szeged városát. A mellékalakokat Pásztor János mintázta meg.[7]

Művei[szerkesztés]

Bessenyei György bronz domborműve a szegedi Dóm téren, 1930
Vásárhelyi Pál szobrának mellékalakjai Pásztor János alkotása

Köztéri alkotások (válogatás)[szerkesztés]

Emlékérmek (válogatás)[szerkesztés]

Síremlékek (válogatás)[szerkesztés]

  • Ráth Károly főpolgármester síremléke, Budapest A. J. 54.[8]
  • Lingel család sírboltjához bronz dombormű, Budapest, Kerepesi temető, Á. B. 14.[9]
  • Gottermayer család síremléke, Budapest, Kerepesi temető, Á. B. 50.

Pályázatok (válogatás)[szerkesztés]

  • 1902 Erzsébet emlékmű szoborpályázat I.
  • 1902 Kossuth emlékmű szoborpályázat
  • 1903 Erzsébet emlékmű szoborpályázat II.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  2. Születési bejegyzése a terézvárosi rk. keresztelési akv. 2437/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  3. Mátrai Lajos Györgyné Kreier Vilma halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 27/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  4. Magyar katolikus lexikon VIII. k. 813. o.
  5. Művészeti lexikon, Akadémia Kiadó, 1967. Budapest.
  6. Apró Ferenc: Szegedi képeslapok-a képeslapok Szegedje
  7. Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái
  8. 1848-as honvéd, politikus, huszonnégy éven át az egyesített Budapest első főpolgármestere (1821-1897)
  9. nagyiparos, az első magyarországi faáru- és bútorgyár megalapítója, több eljárás hazai alkalmazója (1837-1983)

Források[szerkesztés]

  • Magyar katolikus lexikon VIII. köt. Szent István Társulat. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest 2003. ISBN 963 360 7272 összes kiadás; ISBN 963-361-436-8 VIII. kötet
  • Országos Iparművészeti Iskola évkönyve, 1880-1930. 77. o.
  • Nagy Károlyné: A magyar historizmus szobrászai
  • Művészeti Kislexikon: Akadémia Kiadó 1973. 372 oldal
  • Művészeti lexikon: Akadémia Kiadó 1967. 264. oldal
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk[szerkesztés]