Márványfoltos macska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Márványfoltos macska
Pardofelis marmorata.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Macskaformák (Felinae)
Nem: Pardofelis
Faj: P. marmorata
Tudományos név
Pardofelis marmorata
(Martin, 1837)
Elterjedés
Marbled Cat area.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Márványfoltos macska témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Márványfoltos macska témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Márványfoltos macska témájú kategóriát.

A márványfoltos macska vagy szikmár (Pardofelis marmorata) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj élőhelye Asszámtól Északkelet-Indián át Nepálig, Délkelet-Ázsiában pedig egészen Borneó és Szumátra szigetéig terjed, melyek a pleisztocén kori legutóbbi jégkorszak idején az ázsiai kontinenshez kapcsolódtak. Főként a trópusi erdőkben él, de megtalálható a vegyes lombos- és örökzöld erdőkben, valamint a másodlagos erdőkben is.

Alfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérete a házimacskáéhoz hasonló. Testtömege 2-6 kilogramm. Marmagassága 28 centiméter. Hossza 100-106 centiméter, a farka aránylag hosszú, 35-40 centiméteres és vastag szőrzet borítja, amely hasznos a fákon történő egyensúlyozásnál. Bundája – amely leginkább a nagyobb termetű ködfoltos párducéra hasonlít –, sárgás- és vörösesbarna, valamint szürkésfehér színű, fekete mintázattal. A hátán foltok, a fején, a lábain és a farkán pettyek, a nyakán és a fejtetőjén pedig csíkok találhatók. Koponyája a gepárdéhoz hasonlóan rövid, kerek és széles, fülei tompa végűek, szemfogai hosszúak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sűrű erdők lakója, emiatt az életmódja kevéssé ismeretes. Az ideje nagy részét feltehetően a fákon tölti, ahol madarakra, rágcsálókra és hüllőkre vadászik. Főleg éjszaka aktív. A hosszúfarkú macskáéhoz hasonló ökológiai szerepet tölt be. Brehm beszámolt egy fogságba esett példányról, amely időnként tüsszögésszerű hangot hallatott és amelynek viselkedése a házimacskáéhoz és az ocelotéhoz volt hasonlítható.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magányos életet él. A nőstény 66-81 napos vemhesség után 1-4 kölyköt hoz világra, amelyek 21 hónaposan válnak ivaréretté. A kölykök füle 5, szemük 14 nap után nyílik ki, 22 naposan képesek járni. A különálló minták eleinte nem láthatók a bundájukon.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj létszáma nem ismert, de a délkelet-ázsiai trópusi erdők fogyatkozása miatt feltehetőleg rohamosan csökken. Emellett értékes bundája miatt vadásznak is rá. Található belőlük pár példány a Los Angeles-i állatkertben, de meg nem erősített információk szerint akad belőlük pár az ázsiai állatkertekben is, például Szingapúrban vagy Saigonban. Élettartamuk fogságban 12 év. A faj szerepel a CITES I. függelékében.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]