Márton-napi népszokások
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
| Márton-nap | |
 | |
| Szent Márton-napi üdvözlőlap (Erfurt, 1913) | |
| Hivatalos neve | Tours-i Szent Márton ünnepnapja |
| Alternatív neve | Szent Márton-nap |
| Ünneplik | |
| Tartalma, jelentése | a mezőgazdasági munkák évvégi befejezése, emlékezés Szent Mártonra |
| Ideje | november 11. |
| Népszokások | libator, újbor, időjóslás, ajándékozás, felvonulás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Márton-nap témájú médiaállományokat. | |
Tours-i Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon.
A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.
Eredete[szerkesztés]
A római időkben november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották, ami latinul „avis Martis” (Mars isten madara). Ebből lett népies szófejtéssel „Márton madara”.
Szent Mártont már a honfoglalás előtt tisztelték Pannóniában. A hagyomány szerint Márton álmában segítette Szent Istvánt és az országot, ezért Szűz Mária után Tours-i Szent Márton lett Magyarország patrónusa.
Márton-napi lakoma[szerkesztés]
Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.
A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat „szüreti vagy préslibának” is nevezték.
Márton-napi időjóslás[szerkesztés]
A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Másik megfogalmazásban: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: „A bornak szent Márton a bírája”, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor.
Márton-napi ajándékozás[szerkesztés]
A 14. századi krónikákban Szent Márton napja határnapként szerepelt, ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton-napi járandóság szerepelt a papok, a tanítók és a pásztorok javadalmai között. A korábbi kötelezettségeket később elfelejtették, vagy ajándékozássá alakultak át.
Márton-napon fizette meg a gazda a pásztoroknak az ún. bélesadót vagy rétespénzt, míg a pásztorok többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. A Dunántúlon az volt a szokás, hogy Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőt mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben, melyből a gazdának is adtak.
| „ | Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van! | ” |
| „ | Adjon Isten szerencsés jó estét! Megjött Szent Márton püspök szolgája. Adjon Isten bort, búzát, bikessiget, lölkünknek üdvössiget! | ” |
Márton-napi felvonulás[szerkesztés]
Német nyelvterületről terjedt el a fáklyás felvonulás (Martinsumzug), amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez.
Magyarországon általában német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szervezésében a gyerekek, kisgyerekes családok járják az utcákat maguk készített lámpásokkal és közben Márton-napi dalokat énekelnek. Ha megoldható, a vonulókat római katonák piros köntösébe öltözött lovagló Szent Márton vezeti. A megemlékezés központi helyszínére érve a gyerekek rövid műsort adnak elő, melyben eljátsszák Szent Márton és a koldus történetét. A megemlékezés a Márton-napi tűz meggyújtásával, liba (vagy ember) formájú sütemény és meleg italok fogyasztásával végződik.
Források[szerkesztés]
- A Márton-nap története. martonnap.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 28.)
- Szent Márton Napi Vígasságok. Bogács.com. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 28.)
- Márton napja (nov. 11.) Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 526–527. o. ISBN 963-05-1288-2
- Márton nap és minden ami hozzá kapcsolódik. martonnap.hu. [2015. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 28.)
- A Márton nap története, Szent Márton legendája, szokások, ételek, időjóslás. minalunk.hu/kisber. (Hozzáférés: 2015. október 28.)
- Márton napi libaságok. Kerekítő.hu. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 28.)
További információk[szerkesztés]
- November 11. Márton napja. Magyar néprajz VII. kötet - Népszokás, néphit, népi vallásosság. (Hozzáférés: 2015. október 28.)
- Dr. Király Lajos: Innen ered a püspökfalat és az új bor ünnepe is – A somogyi Márton-napi hagyományokról. Kaposvár Most, 2015. november 11. (Hozzáférés: 2015. november 11.)
- Barokk kori prédikációk és népénekek Szent Márton püspökről; vál., sajtó alá rend., bev. Szelestei N. László; MTA-PPKE Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, Bp., 2016 (Pázmány irodalmi műhely. Lelkiségtörténeti források)
- Énekek Szent Márton püspök tiszteletére; szerk. Kovács Andrea, Medgyesy S. Norbert, Rétfalvi Balázs; Írott Szó Alapítvány, KÉSZ Szombathelyi Csoport, Szombathely, 2017 + CD