Mária Anna osztrák főhercegnő (1718–1744)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az ifjú Mária Anna főhercegnő
Mária Anna főhercegnő (Martin Engelbrecht festménye).
További Mária Anna nevű személyeket lásd itt.

Mária Anna (Bécs, 1718. szeptember 18.Brüsszel, 1744. december 16.) osztrák főhercegnő, német-római császári hercegnő, Mária Terézia császárné, magyar és cseh királyné húga.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária Anna 1718-ban született. Édesapja VI. Károly német-római császár (1685–1740), III. Károly néven magyar király volt, I. Lipót császár és Eleonóra Magdolna pfalz–neuburgi hercegnő fia. Édesanyja Erzsébet Krisztina hercegnő, császárné volt, Lajos Rudolf braunschweig–wolfenbütteli herceg és Krisztina Lujza öttingeni hercegnő leánya. Szülei házasságából négy gyermek született, de csak két leány érte meg a felnőttkort.

Ifjúsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária Anna főhercegnő nővérével, Mária Teréziával, a későbbi magyar királynővel együtt a bécsi császári udvarban nevelkedett. Miután Lotaringiai Ferenc és Mária Terézia 1736-ban Bécsben házasságot kötöttek, Ferenc öccse, Lotaringiai Károly Sándor herceg is Bécsbe költözött. Mária Anna főhercegnő beleszeretett a hercegbe, az esküvőt azonban a háborús viszonyok miatt többször elhalasztották.

1741. augusztus 26-án elhunyt Németalföld osztrák helytartója, Mária Erzsébet osztrák főhercegnő (1680–1741), utódjául Mária Anna főhercegnő jövendőbelijét, Lotaringiai Károly Sándor herceget jelölték ki, aki azonban a háború miatt nem foglalhatta el hivatalát (Helyette 1741–43 között Friedrich August von Harrach-Rohrau teljhatalmú miniszter töltötte be a főkormányzói tisztséget).

Házassága, halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lorraine Arms 1538.svg

VI. Károly császár halála után négy évvel, 1744. január 7-én Mária Anna főhercegnő Bécsben feleségül ment Lotaringiai Károly Sándor herceghez. A házaspár ugyanebben az évben Brüsszelbe költözött és elfoglalta Németalföld helytartói méltóságát.

Mária Terézia, mint osztrák uralkodó főhercegnő társkormányzóvá nevezte ki húgát, Mária Annát is.

Mária Anna és Károly Sándor házasságából egyetlen leány született, röviddel a Brüsszelbe való megérkezésük után. Károly Sándor ekkor is hadban járt. A kislány 1744. december 16-án halva jött a világra, majd néhány órával később Mária Anna hercegné is meghalt gyermekágyi lázban. Testét később Bécsbe szállították, és a Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a kapucinusok templomának kriptájában (Kapuzinergruft) temették el.

Lotaringiai Károly Sándor mintegy 36 évvel élte túl feleségét. Többször már nem nősült meg. Mária Annát csak néhány nappal élte túl anyósa, Károly Sándor édesanyja, Erzsébet Sarolta orléans-i hercegnő (1676–1744).

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Anna osztrák főhercegnő (1718–1744) témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Niederhauser Emil: Mária Terézia, Pannonica, Budapest, 2000, ISBN 963-9252-14-X
  • Thea Leitner: Habsburgs vergessene Kinder (A Habsburgok elfeledett gyermekei), Piper, 1996, ISBN 3-492-21865-2
  • Friedrich Weissensteiner: Die Töchter Maria Theresias (Mária Terézia leányai), Kremayer & Scheriau, Bécs, 1991.
  • Hugh Montgomery-Massingberd (kiadó): Burke's Royal Families of the World, 1. kötet: Európa & Latin-Amerika, Burke's Peerage Ltd, London, 1977.


Előző uralkodó:
Friedrich August von Harrach-Rohrau
Osztrák-Németalföld főkormányzója
1744–1746
Habsburg-ház
Osztrák Németalföld zászlója
Következő uralkodó:
Szász Móric herceg (francia megszállás)