Mária-kultusz Magyarországon

Magyarországon a korábban meglévő pogány és ariánus-keresztény Boldogasszony kultusz Szent István királlyal krisztianizálódott, aki (őt túlélő fiúörököse nem lévén) a hagyomány szerint Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel az országot. Vaszary Kolos kérésére a pápa 1896 millenniumi ünnepségek óta minden év október 8.-a a Magyarok Nagyasszonya ünnepnapját rendeli a katolikus kalendáriumban. Lásd még: Szűz Máriá-s lelkület

Mária-tisztelet

• Szent Gellért Fehérváron tartotta bemutatkozóbeszédét. Ott Szűz Máriát a "napba öltözött Asszonynak" és "mennybe felvett Boldogasszonynak" nevezte. Diódon misét mondott amelynek egy részlete bekerült a Képes krónikába: "...Tudomásotokra hozom, ugyanis az isteni titkot, amely nekem ma éjjel felfedeztetett. Urunkat Jézus Krisztust láttam szentséges anyja, az örökké szűz Mária ölében, ki magához híván bennünket, saját kezével nyújtotta nekünk testének és vérének szentségét."Képes Krónika szövegrészlet
• Szent Gellért megépítteti az első monostort a Maros parti Őscsanádon, mely a Boldogasszony mennybemenetelét választva főünnepének.
• Magyarországot hivatalosan felajánlották Szűz Mária oltalmába 1038-ban Esztergomban Szent István, 1317-ban Károly Róbert uralkodása alatt Szepeshelyen, 1693-ban Buda és a délvidék a törököktől való visszavívásuk emlékére a király, 1896-ban a millennium esztendejében Magyarország ezeréves létéért.

Szűz Máriának felajánlja Szent István a koronát

• Szent István és Gellért imádkozási szokásai az eredete a szombati Szűz Mária tiszteletnek.
• A tatárjárás után 1252-ben IV.Béla írnoka Máriát így nevezte: "országunk Úrnője és Patrónája"
• Mátyás királyról feljegyezték, részt vett a szeplőtelen fogantatásról szóló vitatkozáson Budán.
• A török időkben egy pesti ferences feljegyzése szerint 1508-ban Vásárhelyi András így ír Máriáról: "Törököknek megnyomorítója, királyoknak tanácsadója, Magyarországnak megoltalmazója"
• A Jelenések könyvében János apostol látomása a "napbaöltözött" asszony és "lába alatt a hold", Szűz Mária, a pogányokon győzedelmeskedő kereszténység jelképe lett Magyarországon is, ahogyan az Alsóváros (Szeged) Mária kegyképen is ábrázolva van.
• A XVIII. századi vallási élet felvirágzása alkalmával megnőtt a Mária-tisztelet is. Ennek egyik kiindulópontja a Mária-kongregációk tevékenységei. A nagyszombati egyetem kiadja a "A magyarság minden boldogsága Mária különös kegyelméből származik" című könyvecskét, amelyben minden magyar erényt Mária ajándékának nevez. A jezsuiták 1698-ban a fiatalok részére "A Boldogasszony bemutatásáról" elnevezésű társulatot alapítanak. Fellendült a Mária-kegyhelyekre irányuló zarándoklat a jezsuiták által vezetett Mária kongregációk, és a domonkosok által szorgalmazott rózsafüzér társulatok által kezdeményezett beszédek és ájtatosság hatására.

A tömeges zarándoklatokban ott találjuk az egyszerű népen kívül a főúri nemességet is. A jezsuiták által irányított szervezés a század második felére már 45 diák, és 12 felnőtt Mária kongregációt számlálnak. Azonban 1773-ban pápai bulla oszlatta fel a jezsuita rendet. 1855-ben a Szentszék és az Habsburg birodalom kötött konkordátum Magyarországnak több mozgási lehetőséget adott. Scitovszky János hercegprímásnak 1853-ban sikerült visszahoznia Nagyszombatba a jezsuitákat. Scitovszkyt búcsújáró püspöknek is nevezték. 1857-ben Máriazellbe huszonötezer, 1864-ben Sasvárba hatvanezer zarándok keresi fel a Mária-kegyhelyeket.

• Új női apácaközösségek jöttek létre. Notre Dame kanonoknők 1851-ben Pécsett, Miasszonyunkról elnevezett Iskolanővérek 1858-ban Temesváron, 1860-ban Kalocsán nyit rendházat.
• A XX. század elején Bangha Béla Mária kongregáció című lapot indít a növekvő egyházellenes támadások kivédésére.

Hadvezetésben

A török veszedelem idején a magyar katonák Szűz Mária képével voltak lelkesítve. A Jelenések könyvében leírt napba öltözött asszony egy félholdon tapos, mint a bűn és eretnekség legyőzője. A magyarok, Szent István király felajánlásában Magyarország győzedelmes védelmezőjét Szűz Máriát, míg a félholdban a török terjeszkedés jelvényével azonosították a kereszténység ellenségét.

• II. András magyar király megesküdött, hogy "a magyar hazát, mint Boldogasszony birtokát minden ellenségtől megóvja"
• 1642, a győri jezsuita templom oltárán az látható, hogy Szűz Máriát ábrázoló pajzzsal fogják fel a magyar szentek a törökök által kilőtt nyilakat.
• XI. Ince pápa üzenetében adta ki a jelszót Buda visszavételénél 1686-ban: "A Boldogságos Szűz ad segítséget!", melynek latin kezdőbetűi megegyeztek a város nevével ( Beata Virgo Dabit Auxilium). Érdekes megjegyezni, hogy Savoyai Jenő herceg, a Buda felszabadításában is részt vevő ifjú tiszt, későbbi fővezér, és Petneházy Dávid ezredes - aki elsőként tűzött ki Szűz Máriát ábrázoló zászlót az elfoglalt várfal fokára -, is a Mária Kongregáció tagja volt.
• II. Rákóczi Ferenc zászlóit Mária képe díszítette. Az ő saját zászlójára ezt írta: "Szűzanyánk által mutatott úton a hazáért és a szabadságért."

írók, költők műveiben

• Ómagyar Mária-siralom.
• Vásárhelyi András éneke Szűz Máriához (1508 Peer kódex)http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=505_514_Egyhazi_enekek_es_verses_imadsagok#6.
• Ady Endre: A Pócsi Máriahttp://mek.oszk.hu/00500/00588/html/vers0503.htm.
• Berda József: Bizakodó levél Verebélyre.
• Békés Gellért: Alsóvárosi búcsú a háború után.
• Bittei Lajos: A solymári Mária.
• Juhász Gyula: A Fekete Mária.
• Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről.
• Németh László: Alsóvárosi búcsú.
• Sík Sándor: Az andocsi Máriához; A Magyarok Nagyasszonya; Tizenkét csillagú koronahttp://mek.niif.hu/01000/01065/html/sik_12.html
• Takáts Gyula: A sümegi csodatevő Máriához.Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon 1990 Panoráma

Mária-oszlopok

Mária oszlop az 500 éves alsóvárosi (Szeged) ferences templom és kolostor előtt

Esztergom, Mindszenty tér

A Máriát kiemelt helyen ábrázoló szobrok több helyen megtalálhatóak hazánkban. Az ellenreformáció után a jezsuiták szeplőtelen fogantatásba vetett hite erősítette a Mária-kultuszt. Mária alakja a szentháromság-szobrok gyakori alakja.

• Csepreg 1670-es évek előtti alkotás.
• Győr, 1686-ban a város tanácsa állíttatta Buda visszafoglalásának örömére.
• Rozsnyó, 1710-ben készítették a pestisjárvány emlékére.
• Alsóváros (Szeged), 1724-ben állították.
• Kiscell, 1729-ben állíttatott.
• Pázmánd, 1735-ben a Jézus Társasági atyák helybeli birtokossága alatt készült.
• Miskolc, 1738-ban hálából állíttatták a város lakói a mai Mindszenti templom előtt a köznyelvben Csupros Mária-szoborként ismert szobrot, mert a kolera elkerülte a várost.
• Kőszeg, 1739-ben, Lorenz Eisenköbel soproni mester munkája, a Mária-kultusz ellen tiltakozó protestánsokra kivetett pénzbírságból állíttatták.
• Kolozsvár, 1744-ben állíttatta Kornis Antal főkormányszéki tanácsos és felesége Petki Anna, hálaadományként az 1738 óta tartó pestisjárvány elmúltakor. A szobrász az osztrák Anton Schuchbauer volt.
• Zsámbék, 1739-ből való immaculata szobor.
• Sopron, 1745-ben Kollonich Lipót győri püspök állíttatta, Jakob Christian Schletterer osztrák szobrász munkája.
• Gödöllő, 1749-ben állítatta I. Grassalkovich Antal elemi csapások elleni védekezésül.
• Körmöcbánya, 1764 Dionisio Stanetti olasz mester alkotása.
• Kaposvár, 1770 körül állítatott rokokó díszítésű szobor.
• Csorna, 1780-ból.
• Tata, 1780-ból. A Kossuth téren áll.
• Jászárokszállás, 1783-ban emelték.
• Békásmegyer-Ófalu, 1788 előtt készült szobrot már 1795-ben erősen restaurálásra javasolták.
• Szihalom, 1801-ben állíttatták.
• Körmend, 1822-ben készült el Johann Martin Fischer szobrász munkája.
• Budapest 1867-ból, a szeplőtlen fogantatás dogma kihirdetésének emlékének napján állíttatták fel. Az immaculata szobrot Lengyel Miklós egri prépost ajándékozta Johann von Halbig alkotását Pest városának. Ma a Rókus templom előtt található.
• Mezőkövesd,Zólyomlipcse, Szeged 1700-as években készült.
• Esztergom, 1905-ben állíttatta Pór Antal kanonok a 3,7 méteres posztamensen álló 2 méter magas szobrot a bazilika előtti Szent István téren.
• Esztergom, 1740-ben állították a mai Mindszenty téren a pestisjárvány emlékére.
• További ismert Mária-oszlopok: Pozsony, Eperjes, Bágyaszovát, Szolnok, Szepesbéla, Jánosháza.

Mária-ünnepek (hagyományosan magyarul: Boldogasszony-napok)

A Mária Elszenderülése templom magyar vonatkozású kápolnája az altemplomban, Jeruzsálemben

Mária-oszlop Miskolcon

története

A XVI. század elejétől a Szent Gellért legendájában olvashatjuk a Karthauzi Névtelen feljegyzéseiből: «És az Ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák». (Toldy Ferenc: Magyar szent. leg. III. fej.) A Mária-ünnepeket ma is Boldogasszony-napoknak nevezi a magyarság, az egy Kisasszonynapja kivételével. (A dőlt betűs ünnepek az ún „hét Boldogasszony” napjai.) Mária Terézia úgy találta, hogy túl sok ünnep van Magyarországon, amely a nép számára lustálkodásra és mulatozásra ad alkalmat, ezért kérte XIV. Benedek pápát, hogy csökkentse a kötelező ünnepek számát. A pápa szűkítette a kört, így lettek csak a Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony valamint Szűz Mária fogantatásának napja nyilvános ünnepek. XIII. Leó pápa enciklikájában hazánk ezeréves fennállásának ünnepének alkalmával, engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünnep megtartását.

ünneplése

• Szűz Mária Isten Anya – Theotokosz = Isten szülő ünnepe (január 1.).
• Boldogasszony eljegyzése (január 23.).
• Gyertyaszentelő Boldogasszony vagyis Boldogasszony tisztulása (február 2.).
• Gyümölcsoltó Boldogasszony vagyis az Üdvözítőnek Mária méhében való fogantatása, az angyali üdvözlet ünnepe. A Keleti Egyház 550-től, míg Rómában a 7. századtól ünneplik. (március 25.: éppen 9 hónappal karácsony előtt).
• Sarlós Boldogasszony vagyis Mária látogatása Erzsébetnél. 1263-ban a ferences rendekben vezették be az ünnepnapot. Ma csak Németországban és Magyarországon ünneplik az eredeti ünnepnapot. (július 2.).
• Kármelhegyi boldogasszony napja. eredetileg csak a karmelita rend ünnepelte, annak a legenda okán, hogy a rend generálisa Stock Simon megkapta a skapulárét Szűz Máriától. 1726-tól viszont elterjedt a római egyházban.(július 16.).
• Havas Boldogasszony Liberius pápa alatt Rómában történt csoda /havazott/ emlékünnepe. A legenda szerint nyár közepén Mária az Esquilinuson jelölte ki emléktemploma - (a Santa Maria Maggiorét 435-ben szentelték fel) - helyét havazással. (augusztus 5.).
• Nagyboldogasszony napja, vagyis Mária mennybevétele (augusztus 15.). Ez a Szent Istvántól Magyarország védőasszonyává, (Patrona Hungariae) tett Boldogságos Szűz legnagyobb ünnepe, melyet Mennybevitelnek is szokás nevezni, Krisztus anyjának halálára, feltámadására és megdicsőülésére emlékezünk. Azt hirdeti, hogy Isten „felvitte” Szűz Máriát lelki és testi valóságának teljességében Krisztus mennyei országába: azaz Jézushoz hasonlóan közvetlenül „szállt” fel a mennyekbe. XII. Piusz pápa 1950-ben ezt a régi hitbéli meggyőződést - hogy testével és lelkével együtt felvétetett a mennybe -, mint hivatalos hitvallást (dogmát) hirdette ki.) Az efezusi zsinat után kezdi ünnepelni a keleti Egyház, a római pedig a 7. századtól.
• Kisboldogasszony vagyis Mária születése napja. Szergiusz pápa ünnepelte először a VII. század végén.. (szeptember 8.).
• Mária neve napja, Kisasszony napjára következő vasárnapon, tehát (szeptember 8. és 15.) között. Az eredetileg spanyol ünnepet XI. Ince pápa vezeti be a törökökön aratott 1683-as bécsi győzelem emlékére.
• a Boldogságos Szűz hét fájdalmának ünnepe. Egyes német városok a 15. századtól, a szerviták 1667-től ünneplik. VII. Pius pápa 1814-ben Napoleon kiszabadulásának emlékére teszi általánossá az ünnepet. (szeptember 15.)
• Fogolykiváltó Boldogasszony (szeptember 24.).
• a Boldogságos Szűz rózsafüzérének ünnepe, október első vasárnapján
• Boldogasszony bemutatásának (Praesentatio B. M. V.) ünnepe. A jeruzsálemi Mária-templom felszentelésének ünnepe a 6. századtól. (november 21.)
• Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe (december 8.). A dogmát IX. Pius pápa hirdette ki az "Ineffabilis Deus" pápai bullában 1854-ben. (Ez a Boldogságos Szűz édesanyjában, Szent Annában való szeplőtelen, vagyis eredendő bűn nélküli fogantatására vonatkozik, s nem Mária szűzen való fogantatására.)

Magyarok Nagyasszonya ünnep

Vaszary Kolos biboros kérésére XIII. Leó pápa a millenniumi ünnepkör alkalmával engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünneplését, melyet az október 2-i vasárnapra tettek. Majd X. Pius pápa október 8.-ra tette át, majd szeptember 12-én volt, míg 1984-től újra visszakerült október 8.-ra az ünneplése.

Magyarok Nagyasszonya templomok

Budapest	Vidék
Józsefváros Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom	Besnyő
Pestszenterzsébet	Cegléd
Rákosliget	Délegyháza
Rákospalota	Lepsény
Városliget Regnum Marianum (templom)	Márianosztra
	Nyíregyháza
	Pécsszabolcs
	Szeged
	Szolnok Vártemplom (Szolnok)
	Veszprém
	Sajóecseg ˙[római katolikus kápolnája]

Mária tiszteletére szentelt további ünnepek

• napok: szombat (ünnep), kedd (böjt az áhított gyermekáldásért);
• hónapok: különösen október, a rózsafüzér hónapja, valamint május.
• év: 1947-ben augusztus 15.-i kezdettel a Mindszenty József által vezetett püspöki kar Mária-évet hirdetett.

1954-ben a pápa körlevélben vezeti be a Mária-évet, a "Szeplőtelen fogantatás" 1854. évi dogmájának kihirdetésének századik évfordulójának megünneplésére. A körlevél címe "A Szent Szűz ragyogó koronája" azaz "Fulgens corona". Magyarországoon is megtartják a meghirdetett Mária-évet.

Könnyező máriaképek és- szobrok tisztelete

• Magyarországon: Máriapócs, Márianosztra, Győr, Sajópálfala.

Magyarország legrégibb Szűz Mária ábrázolása a Kr. u. 4. századból. "Péter Pál" Ókeresztény sírkamra, Pécs.

Művészettörténeti értéket képviselő Szűz Máriát ábrázoló festmények, szobrok

• Raffaello Sanzio: Eszterházy Madonna. (Szépművészeti Múzeum, Budapest).
• Nagy Lajos király korabeli freskót találtak 2010-ben a Belvárosi Főplébánia-templomban Budapesten. A Trónoló Madonnát valószínűleg 1330 és 1370 között festhették.
• A pécsi ókeresztény "Péter Pál" sírkamrája a 4. századból fennmaradt Madonna freskójának mára, csak a fej részlete maradt meg. A freskó jelentősége, hogy csak Rómában maradtak fenn hasonló ókeresztény freskók.

Numizmatika

I. Lipót arany krajcára

Arany dukát 1848-ból

Tíz pengő, 1936

• I. és II. Béla király óta kialakult az a hagyomány, hogy az arany pénzek hátoldalán "a magyar védanya képével ékesek".
• 1677 I. Lipót krajcár felirata: PATRONA HUNGAREA
• 1706 II. Rákóczi Ferenc ezüst forintja
• 1848 Aranydukát felirata: SZ.MÁRIA IST.ANNYA - MAGY.OR.VÉDŐJE
• 1936 Tíz pengős papírpénz. Ide tartozik egy különös magánkinyilatkoztatás. Egy szlovák nemzetiségű apáca Budapestre került, Natália növér. Jézus sokszor szólt hozzá, és utal erre a pénzre is: "Dicséret illeti a magyar népet, mert pénzérméin megőrzi Szeplőtelen Anyám képmását(...) Támadnak majd férfiak, (...) akik arra törekszenek, hogy Anyám képe ne csak a pénzérmekről tűnjenek el, hanem a szívekből is eltűnjék mindörökre.(1939 és 1943 között)".

Magyarok is lakta búcsújáróhelyek

• Boldogasszony
• Csatka
• Csíksomlyó
• Csobánka-Szentkút
• Doroszló-Szentkút
• Fertőszentmiklós
• Jásd
• Makkosmária
• Máriabesnyő
• Máriagyűd
• Máriakönnye
• Márianosztra
• Máriapócs
• Osli
• Petőfiszállás-Pálosszentkút
• Röjtökmuzsaj
• Szeged-Alsóváros
• Szentfa kápolna
• Tornya
• Vasvár

Babba Mária

A Székelyföldön helyenként az ősi Babba Mária néven tisztelik Szűz Máriát.

Lásd még

• Mária-kegyhelyek
• Szűz Mária-jelenések

Irodalom

• Bálint S. (2003): Szeged városa. Lazi Könyvkiadó, Szeged, ISBN 9639416495
• Barna G. (1994): Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Szent István Társulat, Budapest

Külső hivatkozások

• Búcsújáró helyek
• Mária ünnepek - Katolikus Tábori Püspökség honlapja