Málnagubacsszitkár
 |
||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Pennisetia hylaeiformis imágója |
||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Pennisetia hylaeiformis Laspeyres, 1801 |
A málnagubacsszitkár avagy üvegszárnyú málnalepke (Pennisetia hylaeiformis = Bembecia hylaeiformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
Eurázsiában elterjedt faj, de kevés hazai adata van. A Budai-hegységben, a Mátrában (Kékestetőn) és az Aggteleki-karszton (Jósvafőn, a Kecső-völgyben) találták meg.
[szerkesztés] Megjelenése
Szárnyának fesztávolsága 20–28 mm; a szárnyak szegélye barna.
[szerkesztés] Életmódja
Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A hernyók a málna és a szeder gyöktörzsében, gyökereiben és a vesszők alsó részeiben élnek. Először ősszel károsítanak, majd másodjára tavasszal is. A megtámadott tövek legyengülnek, a termés fonnyad, majd kényszerérésbe kezd. A fertőzött részeken a lomb sárgul, majd az egész vessző elpusztul.
A hernyók nyár elején élőhelyükön bábozódnak be, majd június–augusztusban rajzanak. A lepkék nem táplálkoznak, és már a kikelés napján párosodnak. A rokon fajok nagy részével ellentétben éjszaka repülnek; a mesterséges fény nem vonzza őket. Petéiket egyesével vagy kisebb csoportokban a tövek köré a talajon vagy a vesszők aljához rakják. A kis hernyók 3–4 hét alatt kelnek ki.
