Mácsonyák
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus)
|
||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
|
||||||||
| Családok | ||||||||
|
||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Mácsonyavirágúak témájú rendszertani információt. A Wikimedia Commons tartalmaz Mácsonyavirágúak témájú médiaállományokat. |
||||||||
| Más rendszerezések | ||||||||
|
legközelebbi felsőbb taxon: Klád
alsóbb taxonok: családok
legközelebbi felsőbb taxon: Alosztály
alsóbb taxonok: családok
legközelebbi felsőbb taxon: Főrend
alsóbb taxonok: családok
legközelebbi felsőbb taxon: Főrend
alsóbb taxonok: családok
legközelebbi felsőbb taxon: Főrend
alsóbb taxonok: családok
|
A mácsonyák vagy mácsonyavirágúak (Dipsacales) a kétszikűek (Magnoliopsida)) egyik rendje mintegy 1090 fajjal, amiket ma 7 család 45 nemzetségébe sorolunk. A rendszertanászok sokáig jól körülhatárolható rendnek tekintették, ám az utóbbi két évtized kutatásai jelentősen átrajzolták határait.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kialakulásuk
A rend mintegy 90–110 millió éve, az alsó-kréta korban önállósult.
[szerkesztés] Elterjedésük
A rend kozmopolita, azaz képviselőit az egész Földön megtaláljuk.
[szerkesztés] Jellemzésük
Fák és lágyszárúak egyaránt tartoznak ide. Leveleik átellenesen állnak; pálhalevelük nincs. Lehetnek tagoltak vagy összetettek; a szélük gyakran bemetszett.
Virágzatuk rendszerint végálló, bogas vagy fészkes. Virágzatuk laza álernyő, de a kocsányok hiánya miatt tömör virágszerű virágzat (pseudanthium) is lehet. Virágaik aktinomorfak, ritkán zigomorfak vagy részaránytalanok, körönként többnyire öt-, esetleg négytagúak. Virágtakarójuk levelei rendszerint forrtak; forrt pártájukra az 1–5 porzó ránőtt. Virágporszemeik három magvúak. Termőjük szinkarpikus, 2–5 termőleveléllel. Magházuk alsó állású, kevés anatropikus magkezdeménnyel.
Legősibb családjuk a pézsmaboglárféléké (Adoxaceae), amely a felső-kréta és az alsó-paleocén kor körül vált le a törzsfejlődés közös vonaláról. Egyes rendszerezők a rend többi hat, egymáshoz közelebb álló családját egy nagy Dipsacaceae sensu lato családba egyesítik, és a molekuláris genetikai eredmények az ennél finomabb felosztást is jól támogatják. A hat közeli rokon család további, közös sajátosságai:
- az ortometil-flavonoidok és egyéb flavonoidok jelenléte;
- virágjuk általában zigomorf, a csésze kivételével;
- pártájukon gyakorta egysejtű szőrökkel társult nektáriumok nőnek.
- csészéjük vagy annak maradványai sok esetben az áltermés csúcsán marad(nak).
[szerkesztés] Rendszerezés
[szerkesztés] APG
Az APG II a következő családokat sorolja a kládba:
- Adoxaceae (Tahtadzsjanhoz hasonlóan ide tartozik a bodza (Sambucus)
- Caprifoliaceae
- Diervillaceae
- Dipsacaceae
- Linnaeaceae
- Morinaceae
- Valerianaceae
[szerkesztés] Cronquist
Cronquist rendszere az Asteridae alosztályba helyezi a rendet a következő családokkal:
Adoxaceae, Caprifoliaceae, Dipsacaceae, Valerianaceae?
[szerkesztés] Tahtadzsjan
Tahtadzsjan[1] a Cornidae alosztályba helyezi el a Dipsacanae főrendet, melyben három rendre osztja szét a családokat:
- Viburnales
- Viburnaceae (Cronquistnál: Caprifoliaceae)
- Adoxales (APG II: Adoxaceae syn. Sambucaceae)
- Sambucaceae (Cronquistnál: Caprifoliaceae)
- Adoxaceae
- Dipsacales
- Caprifoliaceae
- Valerianaceae
- Triplostegiaceae (Cronquistnál: Valerianaceae)
- Dipsacaceae
- Morinaceae (Cronquistnál: Dipsacaceae)
[szerkesztés] Források
- Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ISBN 963 463 632 2 (2003)
- Virágos rendszertan: A mácsonyavirágúak rendje