Mácsa (Arad megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mácsa szócikkből átirányítva)
Mácsa (Macea)
Castelul de la Macea, Arad.jpg
A Csernovics-kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Szentmárton
Polgármester Ioan Mercea (Szociálliberális Unió), 2012
SIRUTA-kód 11405
Népesség
Népesség 3874 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 143
Község népessége 5762 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 72,64 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mácsa  (Románia)
Mácsa
Mácsa
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 22′ 52″, k. h. 21° 19′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 52″, k. h. 21° 19′ 01″
Mácsa weboldala

Mácsa (románul Macea, németül Matscha) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aradtól 25 km-re északra, a magyar országhatár mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puszta személynévből keletkezett. Első említése Macha alakban 1380-ból való.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1559-ben Bornemissza Benedek gyulai várkapitány fosztotta ki. 1579-ben 37 adófizető magyar család lakta, később elpusztult. Erdélyi, szatmári és máramarosi románok és 1832-ben szentmártoni németek költöztek be. A magyarok uradalmi cselédek és alkalmazottak voltak.

1862-ben uradalmát a Károlyiak vásárolták meg Csernovics Pétertől. 1886-ban gr. Károlyi Tiborné magyar óvodát alapított, 1898-ban férje kezdeményezésére állami iskola létesült.

1895-ben a 7647 holdas területű Károlyi-birtokon búzát, kukoricát, ipari és takarmánynövényeket termesztettek és juhot tartottak. Négy kilométeres vasútvonal is tartozott hozzá, amelyet a termények szállítására használtak.

Az 1900-as években az uradalom magyar cselédeit románokkal cserélték föl.

Arad vármegye Aradi járásához tartozott.

2000-ben – az országban ritka példaképp – zöld párti polgármestert választott.

Híres az itt termesztett paradicsom.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1842-ben 1251 ortodox és 132 római katolikus vallású lakosa volt.[3]
  • 1900-ben 4295 lakosából 2703 volt román, 857 magyar és 717 német anyanyelvű; 2687 ortodox, 1413 római katolikus, 87 református, 32 zsidó és 32 evangélikus. 32%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 26%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 3969 főből 3547 román, 203 cigány, 143 magyar és 62 német nemzetiségű; 3208 ortodox, 338 adventista, 193 római katolikus és 159 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Csernovics-kastély bal oldali, kéttornyú szárnyát egy 18. századi épület felhasználásával a 19. század első felében építették, a jobb oldali szárnyat Ybl Miklós tervei alapján 1862 és 1886 között. 1862-től a Károlyi család tulajdona volt. Kertjében korabeli melegházak, úszómedence találhatók. Sajnos a kastély 1939-ben Adam Iancu kurticsi orvos birtokába került, aki tíz hektáron kivágatta a parkját. A megmaradt, 17 hektáros park 1968 óta védett arborétum, többek között egy páfrányfenyő (Gingko biloba) otthona. A főallé mentén alakították ki a román írók szoborparkját. A kastélykert egyik sarkában található Damjanich János és Lahner György aradi vértanúk síremléke. Holttestüket titokban Csernovics Péter hozatta el Aradról és temettette el saját kastélya kertjében.
  • A kastélyban kétévente humorfesztivált, ugyancsak kétévente néprajzi fesztivált rendeznek és évente megrendezik a karikaturisták találkozóját.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gaál Jenő: Arad vármegye és Arad szabad királyi város gazdasága. Arad, 1898
  • Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]