Mácsa (Arad megye)

Mácsa (Macea)
A Csernovics-kastély
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Szentmárton
Polgármester	Ioan Mercea (Szociálliberális Unió), 2012
Népesség
Népesség	3969 fő (2002) +/-
Község népessége	6169 (2002)
Magyar lakosság	143
Földrajzi adatok
Terület	72,64 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mácsa Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 22′ 52″, k. h. 21° 19′ 1″46.3811111111, 21.3169444444
Mácsa weboldala

Mácsa (románul Macea, németül Matscha) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

Aradtól 25 km-re északra, a magyar országhatár mellett fekszik.

Nevének eredete

Puszta személynévből keletkezett. Első említése Macha alakban 1380-ból való.

Története

1559-ben Bornemissza Benedek gyulai várkapitány fosztotta ki. 1579-ben 37 adófizető magyar család lakta, később elpusztult. Erdélyi, szatmári és máramarosi románok és 1832-ben szentmártoni németek költöztek be. A magyarok uradalmi cselédek és alkalmazottak voltak.

1862-ben uradalmát a Károlyiak vásárolták meg Csernovics Pétertől. 1886-ban gr. Károlyi Tiborné magyar óvodát alapított, 1898-ban férje kezdeményezésére állami iskola létesült.

1895-ben a 7647 holdas területű Károlyi-birtokon búzát, kukoricát, ipari és takarmánynövényeket termesztettek és juhot tartottak. Négy kilométeres vasútvonal is tartozott hozzá, amelyet a termények szállítására használtak.

Az 1900-as években az uradalom magyar cselédeit románokkal cserélték föl.

Arad vármegye Aradi járásához tartozott.

2000-ben – az országban ritka példaképp – zöld párti polgármestert választott.

Híres az itt termesztett paradicsom.

Lakossága

• 1842-ben 1251 ortodox és 132 római katolikus vallású lakosa volt.
• 1900-ben 4295 lakosából 2703 volt román, 857 magyar és 717 német anyanyelvű; 2687 ortodox, 1413 római katolikus, 87 református, 32 zsidó és 32 evangélikus. 32%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 26%-a beszélt magyarul.
• 2002-ben 3969 főből 3547 román, 203 cigány, 143 magyar és 62 német nemzetiségű; 3208 ortodox, 338 adventista, 193 római katolikus és 159 baptista vallású.

Látnivalók

• A Csernovics-kastély bal oldali, kéttornyú szárnyát egy 18. századi épület felhasználásával a 19. század első felében építették, a jobb oldali szárnyat Ybl Miklós tervei alapján 1862 és 1886 között. 1862-től a Károlyi család tulajdona volt. Kertjében korabeli melegházak, úszómedence találhatók. Sajnos a kastély 1939-ben Adam Iancu kurticsi orvos birtokába került, aki tíz hektáron kivágatta a parkját. A megmaradt, 17 hektáros park 1968 óta védett arborétum, többek között egy páfrányfenyő (Gingko biloba) otthona. A főallé mentén alakították ki a román írók szoborparkját. A kastélykert egyik sarkában található Damjanich János és Lahner György aradi vértanúk síremléke. Holttestüket titokban Csernovics Péter hozatta el Aradról és temettette el saját kastélya kertjében.
• A kastélyban kétévente humorfesztivált, ugyancsak kétévente néprajzi fesztivált rendeznek és évente megrendezik a karikaturisták találkozóját.
• A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Híres emberek

• Itt született 1810-ben Csernovics Péter (Petar Črnović) politikus.
• Itt született 1844-ben Rodiczky Jenő mezőgazdász.

Források

• Gaál Jenő: Arad vármegye és Arad szabad királyi város gazdasága. Arad, 1898
• Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982

Testvértelepülése

• Kevermes, Magyarország

Külső hivatkozások

• A község honlapja (románul)
• A mácsai Csernovics-kastély (románul)
• Mácsa a "www.virtualarad.net" oldalon (románul)
• Képek a római katolikus templomról és orgonájáról, ismertetés utóbbiról (németül)