OMÁV IVfn és IVfh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(MÁV 339 sorozat szócikkből átirányítva)
OMÁV IVfn és IVfh
MÁV 339.jpg
OMÁV IVfn. és IVfh osztály
MÁV IIIl osztály
OMÁV 35 sorozat
kkStB 231 sorozat
MÁV 339 sorozat
BBÖ 231 sorozat
CFR 339 sorozat
GYSEV IIIl osztály
DRB 34.7001
Pályaszám
501–521, 551–560, 3522–3535
Általános adatok
Gyártó Mf. d. StEG, Bécs
Gyártásban 18901904
Selejtezés GYSEV: 1964-ig
Darabszám OMÁV: 35+10 db
MÁV: 10 db (az OMÁV-tól)
kkStB: 35 db (az OMÁV-tól)
BBÖ: 35 db (a kkStB-től)
CFR: 8 db (a MÁV-tól)
GYSEV: 6 db (5 db a BBÖ-től és 1 db a DRB-től)
DRB: 1 db (a BBÖ-től)
Műszaki adatok
Nyomtávolság 1 435 mm
Hajtókerék-átmérő 1 462 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség 60 km/h
Ütközők közötti hossz 15 385 mm
Hossz 9 020 mm
Magasság 4 570 mm
Szélesség 2 770 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága
3 950 mm
Teljes tengelytávolság 3 950 mm
Üres tömeg 37,1 t
Szolgálati tömeg 41,95 t
Tapadási tömeg 41,95 t
Legnagyobb tengelyterhelés 14,0 t
Vonatfűtés gőz
Gőzvontatás
Jelleg C–n2
Tengelytávolság szerkocsival 10 741 mm
Hengerek
Száma 2
Átmérője 450 mm
Dugattyú lökethossza 650 mm
Állókazán típusa porosz / Polonceau[1] rendszerű síktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett

2 199 mm
Gőznyomás 10 bar
Tűzcsövek
Száma 193 db / 178 db[1]
Belső/külső átmérője
46,5/52 mm
Hossza 4 135 mm
Rostélyfelület 2,3 m²
Sugárzó fűtőfelület 9,85 m² / 9,4 m² [1]
Csőfűtőfelület 130,35 m² / 120,3 m² [1]
Gépezeti vonóerő 52,97 kN
Tapadósúlyból számított vonóerő 65,82 kN
Szerkocsi
Típusa
kkStB: 37
MÁV: K[2]
Szolgálati tömege
26,8 t
Vízkészlet 9,5 m³
Tüzelőanyag-készlet 6,3 m³

A IVfn. és IVfh osztályú mozdonyok az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (OMÁV) tehervonati szerkocsis gőzmozdonyai voltak, melyeket azonban eredményesen felhasználtak személyszállító vonatok továbbítására is.

Az ÁVT 1890 és 1904 között 35 db IVfn. és IVfh osztályú mozdonyt szerzett be (18-at 1897 előtt és 17-et utána) ezeknek a három csatolt kerékpárú gépeknek a megerősített változatából. melyeket azonban eredményesen felhasználtak személyszállító vonatok továbbítására is. Viszonylag nagy kerekei voltak, ezért sík vidéken 70 km/ó sebességet is elértek. A mozdonyoknak nyitott Gooch-vezérlése volt.

Az ÁVT Gépgyára a és a Simmering műhely által épített mozdonyokat az ÁVT a IVfn osztályba sorolta. Később átszámozták őket 35 sorozatúvá.

További tíz db nagyon hasonló mozdonyt épített Az ÁVT Gépgyára 1890-1891-ben 551-560 pályaszámokon IVfh osztálybesorolással. Ez a tíz mozdony 1891-ben az OMÁV magyar pályarészeinek államosításakor a MÁV állományába került ahol a IIIl osztály 3051-3060 pályaszámait kapták. 1911-ben a 338 sorozatba lettek beosztva.

Az államosítás után az osztrák rész járművei a kkStB 231.01-35 pályaszámokat kapták. Az első világháború után még valamennyi BBÖ pályaszámokat kapott. Öt gépet 1925-1928 között a GYSEV megvásárolt és ott a IIIl osztálybesorolást és 301-305 pályaszámokat kapták. A BBÖ az átvett mozdonyokat 1936-ig selejtezte, de a 231.34 számú még 1938-ban is üzemelt és a DRB 34.7001 pályaszámon állományba vette. A GYSEV 1941-ben a DRB-től megvásárolta a mozdonyt és 306 pályaszámon 1964-ig üzemeltette.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Az 551–556 pályaszámú / az 557–560 pályaszámú mozdonyok adata.
  2. 1911-től érvényes típusjelzés.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a StEG II 501–518 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Vasúttörténet: 1876-tól a századfordulóig (3. kötet). Közlekedési Dokumentációs Kft. ISBN 963-552-314-9 (A teljes sorozat: ISBN 963-552-311-4) (1997) 
  • Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum. ISBN 963-552-161-8 (1985.) 
  • Villányi György. A Magyar Államvasutak vontatójárműveinek jelölési- és pályaszámrendszerei., Vasúthistória Évkönyv 1993 
  • Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie, Wien 1888.
  • Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918. Verlag Slezak, Wien 1978, ISBN 3-900134-40-5.
  • Helmut Griebl, Josef Otto Slezak, Hans Sternhart: BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938. Verlag Slezak, Wien 1985, ISBN 3-85416-026-7.
  • Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. alba, Düsseldorf 1989, ISBN 3-87094-110-3.
  • Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Verlag Slezak, Wien 1979, ISBN 3-900134-41-3.